1711 - II. Rákóczi Ferenc örökre elhagyja Magyarországot
1916 - Megkezdődik Verdunnél az I. világháború legvéresebb csatája
Február havi kalendárium
Böjtelő Hava - Halak Hava
Február még sok rossz időt, csikorgó hideget, ítéletidőt tartogat a tarsolyában.
De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben,
a bacchanáliákban keresendő. Európaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű
földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt
mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek.
Húshagyókedden - húshagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó
keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves
szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe
vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot
tartottak.
Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen
a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes
hústilalommal járt.
Február 2. - Gyertyaszentelő boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát.
Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak
gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette
ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé
vált.
Február 3. - Balázs napja
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés,
a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük
négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja
el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.
Február 14. - Bálint napja
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint
napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők
már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat
is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele:
ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még
hidegre kell számítani.
Február 15. - Fausztinus napja
Dél-Magyarország szőlőhegyein már korábban felmelegszik az idő, a férfiak nekifognak
a munkának a szőlőben. A háziasszonyok számára ez a nap varrástiltó nap, amelyen
nem szabad varrniuk semmit, mert bevarrják a tyúkokat, és azok egész évben nem
tojnak.
Február 19. - Zsuzsanna napja
Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne
fagyjon a rügy. A trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés
a szántás-vetésre.
Február 24. - Jégtörő Mátyás napja
"Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akko ront".
A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás
és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri
a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)
Le