Események

1122 – A wormsi konkordátum értelmében V. Henrik német-római császár elismeri az egyház jogát arra, hogy a főpapokat az illetékes egyházi testületek választhassák meg.
1846 – Először figyelik meg a Neptunusz bolygót. (Érdekes egybeesés, hogy ugyanezen a napon halt meg 1877-ben Urbain J. J. Leverrier, akinek számításai alapján Johann Gottfried Galle csillagász felfedezte a Neptunuszt).
1848 – Jellasics tábornokkal való eredménytelen tárgyalásai után István főherceg Bécsbe távozik, és lemond nádori tisztéről.
1923 – Primo de Rivera katonai diktatúrát vezet be Spanyolországban.
1924 – Az I. Filatelista Nap rendezőbizottsága engedélyt kap a Budapest–Esztergom közötti légipostajárat elindítására.
1924 – A német birodalmi kormány az ország felvételét kéri a Népszövetségbe.
1938 – A New York-i világkiállításon elásnak egy időkapszulát, melyet majd 6939-ben nyithatnak ki (benne női kalap, férfi pipa és 330 méternyi mikrofilm).
1941 – Az első gázkamra-kísérlet Auschwitz-ban.
1944 – A szovjet hadsereg Battonyánál átlépi a magyar határt.
1944 – Brit-amerikai légitámadás a bajai Duna-híd ellen. A hídszerkezet egy része leszakad, és a folyóba zuhan.
1949 – Harry S. Truman amerikai elnök bejelenti, hogy a Szovjetunió augusztus végén atombomba-kísérletet hajtott végre.
1951 – Budapesten Rákosi Mátyás utasítására felrobbantják a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot.
1965 – Az Ikarus székesfehérvári üzemében elkészül az első hazai alumínium autóbusz.
1969 – Végrehajtják az első föld alatti atomrobbantást a Kínai Népköztársaságban.
1972 – Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulóján emlékművet avatnak a Margitszigeten.
1973 – Juan Peron visszatér Argentinába.
1976 – Lengyelországban a nyári munkásmegmozdulásokat követően megalakul a KOR (Munkásvédelmi Bizottság), az első kelet-közép-európai alternatív szervezet, amely működése alapjául az emberi jogok egységokmányára hivatkozik.
1983 – Felhívást tesznek közzé Magyarországon: "Épüljön fel az új Nemzeti Színház!"
1991 – Az Alkotmánybíróság a magyar köztársasági elnök jogköréről megállapítja, hogy a hadsereg vezetése békeidőben nem a köztársasági elnök feladata. A Magyar Televízió és Magyar Rádió vezetőinek kinevezését és leváltását illetően az államfőnek csak a demokráciát veszélyeztető esetekben van mérlegelési joga.
1997 – Megjelenik Elton John kislemeze, a "Candle in the Wind" című dal átírásával, Diana Walesi hercegnő emlékére. A dal eredetijét még 1973-ban Marilyn Monroe emlékére írta.
2002 – Belgiumban életbe lép az eutanáziáról szóló törvény.

Születések

Kr. e. 484 – Euripides görög író
Kr. e. 63 – Octavianus (Augustus Caesar) az első római császár (imperátor) (Kr. e. 27 – Kr. u. 14)
1861 – Robert Bosch német gyáros
1865 – Orczy Emma novellista.
1872 – Richter Gedeon magyar vegyész, gyógyszergyáros († 1944)
1880 – Lord John Boyd-Orr of Brechin Nobel-békedíjas angol tudós
1890 – Friedrich Paulus, német tábornagy, a sztálingrádi csata vesztese († 1957)
1883 – Gundel Károly vendéglős, gasztronómiai szakíró
1909 – Móricz Virág író
1916 – Aldo Moro olasz baloldali politikus
1920 – Mickey Rooney amerikai színész ("Erik a viking", "Babe")
1929 – Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat csatára († 1979)
1930 – Ray Charles (eredeti nevén: Ray Charles Robinson) amerikai dzsessz-, blues- és popénekes († 2004)
1938 – Romy Schneider (er. neve Rosemarie Magdalena Albach), osztrák születésű francia színésznő († 1982)
1942 – Mecser Lajos atléta, sokszoros csúcstartó hosszútávfutó
1943 – Julio Iglesias spanyol születésű énekes.
1943 – Dalos György író, költő
1949 – Bruce Springsteen ("Főnök"), amerikai énekes, gitáros.
1959 – Jason Alexander amerikai színész

Halálozások

1812 – Rájnis József, költő, bölcseleti és teológiai doktor, tanár, műfordító (* 1741)
1835 – Vincenzo Bellini olasz zeneszerző (* 1801)
1861 – Brunswick (Brunszvik) Teréz, az első magyarországi óvodák ("Kisdedóvó"-k) megalapítója (* 1775)
1870 – Prosper Mérimée francia regényíró (* 1803), akinek Carmen c. regényéből Bizet írt operát
1929 – Zsigmondy Richárd magyar származású Nobel-díjas kémikus (* 1865)
1939 – Sigmund Freud, osztrák orvos, pszichiáter, neurológus (* 1856)
1963 – Giovannini Rudolf gyógyszerész, 1919-től a magyarországi gyógynövények kutatója (* 1891)
1970 – Bourvil (er. neve André Robert Raimbourg) francia színész (* 1917)
1973 – Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő, (* 1904)
1982 – Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró (* 1917)
1987 – Bencsik Sándor rockzenész, gitáros (* 1952)
1987 – Bob Fosse amerikai táncos, koreográfus, filmrendező (* 1927)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

Iskolatej és gyógyhatású ásványvíz nap
Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap
1932-ben nyilvánították önálló királysággá Szaúd-Arábiát

Szeptember havi kalendárium

 

Szent Mihály Hava - Mérleg Hava - Őszelő

Szeptember 1. - Egyed napja

Ettől a naptól kezdve tilos szekérrel járni a szőlőbe. Egyed időjárás- és termésjósló is: ha esik, gyenge lesz a tél, bő lesz a kukoricatermés. Ha viszont szép az idő, a bor jó ízű, ízletes lesz. Szent Egyed apát születési időpontja ismeretlen. Először remete volt Provence-ban, majd első apátja a Saint Gilles monostornak. 720 körül halt meg, sírja a 11. század óta zarándokhely.

Szeptember 5. - Lőrinc napja

Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat.

Szeptember 8. - Kisasszony-nap

Kisasszony napja, más néven Kisboldogasszony napja, az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésének ünnepe. Általában Kisasszony napja után kezdték el az őszi vetést, és az előtte való éjjel a vetni való búzát harmatra tették, abban a hitben, hogy akkor nem fog üszkösödni. E nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás után felfűzik, és az eresz alá függesztik száradni. E napon kezdődik a dióverés is. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is:
"Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek."

Szeptember 21. - Máté napja

Veszelszki Antal 1799-ben kiadott "Száz esztendős kalendáriom"-ában, amit a falusi majoros gazdáknak ajánlott, és adott ki az év 12 hónapjának kalendáriumi szokásairól és tanácsaival, azt írta "Rövid paraszt Praktika"ként: "Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják."

Szeptember 28. - Vencel napja

Északkelet-Magyarországon, a híres tokaji borvidék egyik falujában, Tállyán, Szent Vencel napját két évszázada különös ünnepélyességgel üli meg a falu katolikus közössége. A Vencel-napot követő vasárnapon a templom Szent Vencelnek szentelt mellékoltárát szőlőfürtökkel és bőven termő szőlővenyigékkel roskadásig teleaggatják, környezetét virággal díszítik, és az oltárra két üveg bort helyeznek. Alapítása idején a tállyai Fáklyás Társulat helyi szőlőművelők társulata volt, ezt fejezték ki céhjelvényeik is. Bár a társulat iratai csak a 19. század első felétől maradtak fenn, azokban számos utalás található a korábbi időkre is. Helybeli férfiak voltak a társulat tagjai, akik maguk választották meg tisztségviselőiket, saját szabályzatuk volt, saját ünnepeik és szokásaik. Társulati életük részben ma is a Szent Vencel-oltár körül zajlik, és így az oltár nemcsak kultuszuk tárgya, de ikonográfiája révén tükrözője is annak a szellemiségnek, amely e társulatot a 18. század közepén létrehozta és napjainkig tovább éltette.

Szeptember 29. - Szent Mihály napja

Ekkorra már megforrt a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak. Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
Mihály, a névadó szent az egyház oltalmazója, a haldoklók istápolója, a halottak másvilági szószólója. Neve a héber Mikél-ből származik, ami fordításban azt jelenti: olyan, mint az Isten. Mihály mind a zsidó, mind a keresztény vallásban úgy szerepel, mint arkangyal, az angyalok fejedelme, az angyali seregek vezére.

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)