Események

440 – I. Nagy Leó pápa felszentelése.
935 – Megölik I. Vencelt, Csehország királyát, aki a csehek védőszentjévé lett.
1650 – Angliában Henry Robinson megnyitja a világ első házasságkötő irodáját.
1829 – Londonban megalapítják a Scotland Yardot.
1848 – A pákozdi csatában a magyar honvédsereg megállítja Jellasics tábornagy, horvát bán császári hadseregét.
1848 – Eötvös József báró elhagyja Magyarországot, Bécsbe, majd Münchenbe távozik.
1850 – Egyesítik a pesti József Ipartanodát a bölcsészkar Mérnöki Intézetével.
1893 – Megalakul az Országos Függetlenségi Párt (Herman Ottó és 12 társa).
1902 – Megnyílik az első színház a Broadway-n, alapítója David Belasco.
1903 – A I. Ferenc József király Khuen-Héderváry Károly grófot nevezi ki miniszterelnökké.
1903 – Átadják a Budai Irgalmasrendi Kórház épületét.
1907 – Elkezdődik a washingtoni National Cathedral építése. Befejezése 83 évvel később ugyanezen a napon történik 1990-ben.
1911 – Olaszország hadat üzen az Oszmán Birodalomnak, az olasz flotta blokád alá veszi és bombázz Tripoliszt (ma Tripoli, Líbia fővárosa). Megkezdődik az olasz-török háború.
1918 – Bulgária és az antanthatalmak fegyverszünetet kötnek Szalonikiben.
1926 – A budapesti polgármester-választáson a kormány hivatalos jelöltje, Sipőcz Jenő győz.
1931 – A kormány elrendeli az 5000 pengőt meghaladó külföldi tartozások és követelések kötelező bejelentését a Nemzeti Banknál.
1932 – Horthy Miklós kormányzó Gömbös Gyulát nevezi ki miniszterelnökké.
1936 – Francisco Franco tábornokot a "Junta de Defensa Nacional" kinevezi Spanyolország államfőjévé, és a nacionalista fegyveres erők főparancsnokává.
1936 – A Magyar Királyi Belügyminiszterium rendelete alapján e naptól kezdve tilos minden politikai jellegű népgyűlés, felvonulás, körmenet.
1938 – Aláírják a müncheni egyezményt, amely Csehszlovákia feldarabolásához vezet.
1941 – A Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Charta szervezetéhez.
1943 – A magyar kormány elismeri Benito Mussolini ellenkormányát.
1951 – A Minisztertanács határozatot hozott a „Néphadsereg napjá”-nak bevezetéséről, illetve megünnepléséről. (a pákozdi gyözelem emlékére).
1954 – Aláírják a CERN (a részecskefizikai kutatások európai szervezetének) alapító okiratát.
1963 – A Rolling Stones együttes megkezdi első turnéját, Bo Diddley és az Everly Brothers nyitózenekaraként.
1965 – Meghirdetik a „Brezsnyev-doktrinát”, mely a szocialista országokat a Szovjetunió érdekkörébe rendeli.
1979 – Az első alkalommal látogat Írországba (II. János Pál pápa).
1986 – A Szovjetunió szabadon engedi a kémkedéssel vádolt amerikai újságrót, Nicholas Daniloffot.
1987 – Franz Vranitzky osztrák kancellár Budapesten tárgyal. Nyilatkozatot adnak ki, mely fölveti az 1995-ös világkiállítás közös megrendezésének lehetôségét.
1988 – Az ENSZ Békefenntartó Erői Nobel-békedíjat kaptak.
1988 – Budapesten mintegy 3000 egyetemista és fôiskolás tüntet a bős- nagymarosi vízlépcső megépítése ellen.

Születések

i. e. 106 – Pompeius, római hadvezér, tengernagy († i. e. 48)
1518 – Jacopo Tintoretto, olasz (itáliai) reneszánsz festőművész († 1594)
1547 – Miguel de Cervantes spanyol író, a Don Quijote alkotója († 1616)
1758 – Horatio Nelson, brit admirális, († 1805)
1859 – Benedek Elek, író, meseíró († 1929)
1863 – Alfred Meebold, német botanikus, író, antropozófus († 1952)
1894 – Dr. Hetényi Géza, orvos, belgyógyász, akadémikus († 1959)
1899 – Bíró László József, a golyóstoll ("BIC") feltalálója († 1985)
1901 – Enrico Fermi, Nobel-díjas olasz atomfizikus († 1954)
1912 – Michelangelo Antonioni, olasz filmrendező
1913 – Stanley Kramer amerikai, filmrendező, producer
1925 – Zsurzs Éva, Kossuth-díjas filmrendező († 1997)
1928 – Lantos Mihály, olimpiai bajnok, labdarúgó, az Aranycsapat tagja († 1989)
1931 – Anita Ekberg, svéd színésznő
1932 – Robert Benton, amerikai író, rendező
1935 – Jerry Lee Lewis, amerikai zongorista, rock and roll-énekes
1939 – Larry Linville, amerikai színész († 2000)
1942 – Borbás Tibor, Munkácsy-díjas szobrászművész
1942 – Jean-Luc Ponty, francia hegedűművész
1943 – Lech Walesa, lengyel elektroműszerész, politikus, államfő, Nobel-békedíjas
1943 – Végh Alpár Sándor, író, újságíró
1946 – Kalmár Márton, szobrászművész
1956 – Sebastian Coe, angol atléta, a 1500 méteres futás olimpiai bajnoka
1961 – Rebecca De Mornay, amerikai színésznő

Halálozások

i. e. 48 – Pompeius, római tábornok (merényletnek esik áldozatul) (* i. e. 106)
1902 – Emile Zola, francia író (* 1840)
1829 – Vitkovits Mihály, költő, író, a magyar nyelvújítás híve (* 1778)
1872 – Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnő (* 1793)
1919 – Csáth Géza (er. neve Brenner József) író, zenekritikus, orvos (* 1887)
1927 – Willem Einthoven holland fiziológus, aki Nobel-díjat kapott az elektrokardiográf feltalálásáért (* 1860)
1930 – Ilja Jefimovics Rjepin, orosz festőművész (* 1844)
1941 – Aba-Novák Vilmos festőművész, grafikus (* 1894)
1958 – Szobonya Zoltán ügyvéd, 1956-os forradalmár (* 1909)
1977 – Hans Habe (er. neve Békéssy János), magyar szül. osztrák író, újságíró (* 1911)
1980 – Márton Áron, az erdélyi római katolikus egyház püspöke (* 1896)
1987 – Henry Ford II, amerikai autógyáros, a gyáralapító Henry Ford unokája (* 1917)
1988 – Mialkovszky Erzsébet, jelmeztervező (* 1928)
1988 – Basilides Zoltán, színész (* 1918)
1997 – Roy Liechtenstein, amerikai festő (* 1923)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

Csehország védőszentjének, Szent Vencelnek napja Csehországban (a 935-ben meggyilkolt I. Vencel király emlékére.
1992-ig ez volt a Magyar Honvédség Napja, a Pákozdi csata évfordulója. 1992-ben az önálló Horvátország érzékenységére való tekintettel ezt az ünnepet a magyar kormány május 21-re, Buda 1849-es visszavívásának évfordulójára helyezte át.

Szeptember havi kalendárium

 

Szent Mihály Hava - Mérleg Hava - Őszelő

Szeptember 1. - Egyed napja

Ettől a naptól kezdve tilos szekérrel járni a szőlőbe. Egyed időjárás- és termésjósló is: ha esik, gyenge lesz a tél, bő lesz a kukoricatermés. Ha viszont szép az idő, a bor jó ízű, ízletes lesz. Szent Egyed apát születési időpontja ismeretlen. Először remete volt Provence-ban, majd első apátja a Saint Gilles monostornak. 720 körül halt meg, sírja a 11. század óta zarándokhely.

Szeptember 5. - Lőrinc napja

Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat.

Szeptember 8. - Kisasszony-nap

Kisasszony napja, más néven Kisboldogasszony napja, az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésének ünnepe. Általában Kisasszony napja után kezdték el az őszi vetést, és az előtte való éjjel a vetni való búzát harmatra tették, abban a hitben, hogy akkor nem fog üszkösödni. E nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás után felfűzik, és az eresz alá függesztik száradni. E napon kezdődik a dióverés is. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is:
"Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek."

Szeptember 21. - Máté napja

Veszelszki Antal 1799-ben kiadott "Száz esztendős kalendáriom"-ában, amit a falusi majoros gazdáknak ajánlott, és adott ki az év 12 hónapjának kalendáriumi szokásairól és tanácsaival, azt írta "Rövid paraszt Praktika"ként: "Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják."

Szeptember 28. - Vencel napja

Északkelet-Magyarországon, a híres tokaji borvidék egyik falujában, Tállyán, Szent Vencel napját két évszázada különös ünnepélyességgel üli meg a falu katolikus közössége. A Vencel-napot követő vasárnapon a templom Szent Vencelnek szentelt mellékoltárát szőlőfürtökkel és bőven termő szőlővenyigékkel roskadásig teleaggatják, környezetét virággal díszítik, és az oltárra két üveg bort helyeznek. Alapítása idején a tállyai Fáklyás Társulat helyi szőlőművelők társulata volt, ezt fejezték ki céhjelvényeik is. Bár a társulat iratai csak a 19. század első felétől maradtak fenn, azokban számos utalás található a korábbi időkre is. Helybeli férfiak voltak a társulat tagjai, akik maguk választották meg tisztségviselőiket, saját szabályzatuk volt, saját ünnepeik és szokásaik. Társulati életük részben ma is a Szent Vencel-oltár körül zajlik, és így az oltár nemcsak kultuszuk tárgya, de ikonográfiája révén tükrözője is annak a szellemiségnek, amely e társulatot a 18. század közepén létrehozta és napjainkig tovább éltette.

Szeptember 29. - Szent Mihály napja

Ekkorra már megforrt a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak. Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
Mihály, a névadó szent az egyház oltalmazója, a haldoklók istápolója, a halottak másvilági szószólója. Neve a héber Mikél-ből származik, ami fordításban azt jelenti: olyan, mint az Isten. Mihály mind a zsidó, mind a keresztény vallásban úgy szerepel, mint arkangyal, az angyalok fejedelme, az angyali seregek vezére.

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)