 |
|
napja
|
|
|
 |
 |
|
Kalotás Zsolt: A Kiskunsági Nemzeti Park |
|
A felületes személő számára a Duna és a Tisza között elterülő táj egyhangú síkságnak tűnhet, ám valójában ezerarcú, természeti csodákkal teli vidékről ez. Látogassuk végig együtt a Kiskunsági Nemzeti Park valamennyi területét, és ismerkedjünk meg e sokszínű alföldi táj egyedülálló természeti értékeivel, növény- és állatvilágával.
|
|
Rovat:
Könyvajánló |


2012. május 17. - Csütörtök
Események
884 – III. Adorján pápa megválasztása
Születések
1749 – Edward Jenner, a himlővakcina feltalálója († 1823)
1817 – Irinyi János, a gyufa feltalálója († 1895)
1821 – Sebastian Kneipp, német természetgyógyász († 1897)
1842 – August Thyssen, gyáriparos († 1926)
1866 – Erik Satie, német zeneszerző és zongoraművész († 1925)
1886 – XIII. ALfonz, spanyol király († 1941)
1900 – Ruhollah Khomeini ajatollah, Iráni vallási és politikai vezető († 1981)
1904 – Jean Gabin, francia színész († 1976)
1907 – Dsida Jenő, erdélyi magyar költő († 1938)
1907 – Elek Ilona, magyar vívó, olimpliai bajnok († 1988)
1936 – Dennis Hopper, amerikai színész
1942 – Taj Mahal, énekes, gitáros
1961 – Enya, ír pop-énekesnő
1976 – Szávai Viktória, magyar színésznő
Halálozások
1395 – Anjou Mária, magyar királynő, Nagy Lajos király leánya (* 1371. körül)
1694 – Johann Michael Bach, német zeneszerző
1892 – Klapka György, honvéd tábornok, a komáromi vár parancsnoka (* 1820)
1949 – Balázs Béla, költő, író, filmesztéta, filmrendező (* 1884)
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
1968 óta a távközlés világnapja.
Május havi kalendárium
Pünkösd hava vagy kettősök hava - Tavaszutó
Május a természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás,
rózsanyílás fő ideje. Többnyire májusban ünneplik a Pünkösdöt, ezt a másik mozgó
ünnepet, ezért májust Pünkösd havának is nevezik. Baranyában azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”.
Május 1. - Majális
Már régóta közös kirándulások, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A
majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották,
s a magukkal vitt ételt, italt fogyasztották. Később egész sokadalommá szélesedett
a majális, volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny,
ének és tánc, katonazene. Május elseje a májusfa állításának ideje is. Május elsejére
virradó éjfélkor a legények szeretőjüknek állítottak májusfát: pántlikákat, selyemkendőt
s egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését
zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu
népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa,
közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A fa ledöntésére a hónap végén került
sor.
Május 6. - Babevő János napja
A soproni német szőlőtermesztők a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek,
ahonnan a „poncihter” név is származott. A német babtermesztő „Bonenzüchter” név
népetimológiai változata lett a poncihter. Ezt a nevet a magyarországi népleírások
is átvették, és használták a soproni parasztpolgárok és a módos városi polgárok
elnevezésére. A szőlő, a bab és a bor jól megfért egymással, hozzájárulva évszázadokon
át a városi polgárok jómódjához. Sopron a 18-19. századra a legnagyobb nyugati
irányú borexportot bonyolította le. Soproni név alatt keltek el a belső-dunántúli,
balatoni, somogyi, sőt még a tolnai borok is. A borkereskedő város polgári életformájához
szorosan hozzátartozott a borkereskedelem nemcsak a saját borral, hanem a más
vidékek jóminőségű boraival történő sáfárkodás is.
Májusi fagyosszentek
Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek,
de valójában többen vannak. A „három -ác” napjai: május 12.,13., illetve 14. Legendájuk
szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot
14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején - keresztény hitéért lefejezték;
Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben
szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német
hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok.
Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban „három szigorú úr”-ként
vagy, „jeges szentek”-ként tartják számon, Franciaországban „szőlőfagyasztóknak”
nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek,
és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen
emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed.
Május 12. - Pongrác napja
A három fagyos nap közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint
a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami
"leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek-füstöltek
a szőlőkben. A megfigyelés szerint sokfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi
időjárás, olyan lesz Orbánkor is. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos
palántázni, mert a gyenge palánták lefagynak. Ha esik az eső, akkor a gazda örül
is meg szomorkodik is, mivel az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek.
Május 13. - Szervác napja
Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik
Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt
egyiken se látsz.”
Május 14. - Bonifác napja
A három fagyosszent idején három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken,
mert akkor nem termett a népi hiedelem szerint a szőlő.
Május 25. - Orbán napja
Orbán - egyes helyeken: Urbán - középkori szent, akinek kultusza leginkább az
Alföldön, Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon alakult ki a 17. században
a Kárpát-medencében. A neki szentelt kápolnákkal, szobrokkal elsősorban a szőlőhegyeken
vagy azok környékén lehet találkozni, hiszen tőle várják a szőlők védelmét, megóvását,
a növénybetegségek elhárítását. Alakját hordókra, szőlészeti munkaeszközökre is
kifaragták ugyanezen célból. Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban,
fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázolják, de minden tiszteletük mellett
erősen meg is bírálják: ha szép, meleg idővel érkezik, akkor szobrát a vásártéren
vagy faluközpontban finom posztóval letakart asztalra állították, megkoszorúzták,
borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. Ha azonban esővel, hideggel virradt
meg a napja, sárral dobálták meg.
(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)
|
|
 |