Ön franciatanárként dolgozott, amikor A tizenharmadik történetet írta, igaz? Milyen érzés volt, amikor hirtelen egyfajta ajánlattételi háború tört ki az elsõ regénye kapcsán?
Természetesen csodálatos volt. Hosszú idõbe tellett megírni a könyvet, és hosszú, kemény harcra számítottam a kiadást illetõen, úgyhogy amikor a dolgok olyan gyorsan beindultak, rettenetesen boldog voltam. És meg is rémültem. Az elsõ három napon állandó fejfájás gyötört, és alig tudtam enni. De amikor Londonban találkoztam a kiadókkal, a folyamat sokkal valóságosabbnak tûnt, és kezdtem élvezni a dolgot. Az az idõszak életem egyik legpezsgõbb - és egyben legkimerítõbb - szakasza volt. De aztán megérkezett a karácsony és minden lecsendesedett. Az volt életem legszebb karácsonya.
Jó kérdés! Nagyon sokáig én sem ismertem őt! Amoni Tamás 1973-ban született Püspöki Zoltánként. Gyanítom, hogy a sci-fi író Tamás már régóta bennem él, de eddig nem jutott szóhoz. Olyannyira nem, hogyha három hónappal ezelőtt azt mondja valaki, hogy én hamarosan sci-fi könyveket írok, akkor őt gondolkodás nélkül kinevetem.
Néhány hónapja ismét itthon tartózkodik Oláh Tzumo Árpád, de hamarosan – a tervek szerint még februárban – visszatér a tengerentúlra, ezúttal New Yorkba, ahol több koncertre is várják őt.
Szobrász, festő, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1964). Mint fiatal épületszobrász iratkozott be az Iparművészeti Iskolába. Tanárai Mátrai Lajos, Simay Imre és Maróti Géza voltak. Három év után dekoratív szobrászműhelyt nyitott, de vállalkozása nem járt sikerrel. Ezután kiment Párizsba, ahol nehéz körülmények között tanulmányozta a modern francia szobrászatot és festőművészetet. Hazatérve a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete (KÉVE) művészegyesületében rendezte első gyűjteményes kiállítását 1918-ban. A Tanácsköztársaság után külföldre távozott.
87 éves korában elhunyt Gregory Peck amerikai filmszínész. Pályafutása során több mint ötven nagy sikerű filmben szerepelt. Első filmszerepétől kezdve haláláig körülrajongott sztár volt.
Vámos a nõkrõl Szerzõ: I-Web.hu 2003. június 12. 17:10
Vámos Miklós egyike azon kevés magyar íróknak, akit sokan ismernek. Igaz manapság már kikopott a népszerûséget hajhászó magyar tévébõl, de a könyvei révén még találkozhat vele az akit érdekel ennek a halk szavú, kicsit mindig zavarban lévõ írónak a véleménye. A legfrissebb könyve a nõkrõl szól.
Budapesti beszélgetés Sophie Marceau-val Szerzõ: Szentgyörgyi Rita 2003. április 29. 13:37
Bármennyire hihetetlen, igaz: 24 évvel ezelőtt útjára indult az első walkman-nemzedék, amelynek egyik legismertebb képviselője egy “munkáslány”, Sophie Marceau. Mindössze 13 éves volt, amikor Claude Pinoteau rendező 800 jelentkező közül őt választotta a Házibuli-filmek cserfes tinijének főszerepére. Azóta dolgozott Gérard Depardieu-vel, Jean-Paul Belmondóval, Mel Gibsonnal, ám minden film, kaland, rendező közül Andrzej Zulawksi írta Sophie leghosszabb filmtörténetét baljós, végzetes szerepekkel. A franciák tinibálványából egy csapásra szexszimbólum lett, aki a Hűség című filmmel búcsúzott egy 15 évig tartó alkotói és magánéleti köteléktől. A Pygmalion szerepében tetszelgő Zulawski múzsája a Belphegor, a Louvre fantomja óta mintha nem találná helyét színésznőként a filmvásznon. Harminchét évesen került újra reflektorfénybe, immár rendezőként. Ebben a minőségében töltött két napot Budapesten, a 7. Francia Filmnapok nyitóestéjén. A színésznő–rendezővel, a Beszélj a szerelemről alkotójával a Corvin Budapest Filmpalotában találkoztunk.
Párizs hódolata a magyar írónak Szerzõ: Kis Zsuzsa 2003. április 28. 15:33
Márai Sándorra emlékezik április 28-ai rendezvényén a Párizsi Magyar Intézet. Márai azon magyar szerzők közé tartozik, akiknek több műve is olvasható franciául. Legutóbb a Válás Budán jelent meg Kassai György fordításában az Albin Michel Kiadónál. A Párizsi Magyar Intézet vendége lesz az esten az idén 80 éves Kassai György ; Dominique Autrand, a kiadó sorozatszerkesztője és Sophie Cauchi, A gyertyák csonkig égnek színpadi változatának dramaturgja. Január vége óta ugyanis kiemelkedő sikerrel játsszák az egyik legjobb párizsi színházban a Gyertyák csonkig égnek színpadi változatát, főszerepben a híres francia színésszel, Claude Rich-sel.
Halasi Imre igazgató programot ad Miskolcon Szerzõ: Stelzer Gábor 2003. április 24. 13:29
A Miskolci Nemzeti Színházat, a mai határok közötti terület első kőszínházaként, 1823-ban nyitották meg. 180 éves történetében bizonyosan egyedülálló, hogy három egymást követő évadot más-más direktor vezényeljen le: Hegyi Árpád Jutocsát tavaly Kiss László váltotta az igazgatói székben, a 2003-2004-es szezonban pedig már Halasi Imre irányítja Közép-Európa legnagyobb - öt játszóhelyes - színházi komplexumát.
Vladimir Nabokov: Sebastian Knight valódi élete Szerzõ: H. Magyar Kornél 2003. április 22. 12:44
Vladimir Nabokov
Az életrajzírás ördöge – mert hogy ilyen is van – olykor igencsak mókásan képes átírni a sorsot. Vladimir Nabokov legújabb magyar fordításban megjelent regénye elmés játék fikcióval, kitalációval, hazugsággal és ostobasággal: egy híres és magának való író életének szálai először jól összegubancolódnak, aztán a könyv elbeszélőjének izgalmas nyomozása során szellemes módon újra a helyükre kerülnek. Persze addig sok olyan kalandon juthatunk keresztül, amilyenekre a ponyvaregényekben hiába várnánk…
Beszélgetés Koltai Lajos operatőrrel, a Sorstalanság rendezőjével Szerzõ: Eszéki Erzsébet 2003. április 22. 12:31
A világhírű magyar operatőr, aki első játékfilmes rendezésére, a Sorstalanság megfilmesítésére készül, a két lábon járó bizonyíték arra, mennyire befolyásolja az ember életét, hogy az adott pillanatban kivel fut véletlenül össze. Koltai Lajos, az Európában és a tengerentúlon egyik legkeresettebb operatőr jó sokat járkálhatott a világban - de tegyük hozzá: a szerencse mellé azért szükség van tehetségre és tudásra is.
Komoly gyűjtemények itthon és a tengerentúlon Szerzõ: G.E 2003. április 18. 10:01
Eozinmáz, szecesszió, art deco – a Zsolnay porcelántárgyak idehaza és külföldön egyaránt ismert jellegzetességei. A 150 éve alapított gyárról (melynek alapítója 1828. április 18-án született) mintegy 250 becses tárggyal egy New York-i kiállítás emlékezik meg, amely a tengerentúlon elsőként mutatja be a Zsolnay gyár teljes történetét.
Beszélgetés Pintér Bélával Szerzõ: Szabó Edit 2003. április 15. 12:40
1970-ben született Budapesten. Gyerekkorában rendszeresen "hülyéskedett" az osztálytársaival, mondták is neki: "Nahát, Béla, te tisztára olyan vagy, mint egy színész." Aztán mégis a Bőripari Szakközépiskolába felvételizett. A tehetség azonban, ahogyan ő mondja, utat tör magának, jelentkezett hát az Arvisura Színházba, ahol Somogyi István hamarosan főszerepeket osztott rá. Valahogy így kezdődött. Pintér Béla most 33 éves, a Szkéné társulatának vezetője, és március 14-e óta Jászai Mari-díjas művész.
"Néha az egymondatos szerep jobban próbára teszi a színészt, mint egy önálló est. Nincs kicsi vagy nagy szerep, csak szerep van, és számomra minden feladat megtiszteltetés" - ezzel az érveléssel hárítja el Szegedi Dezső, a Miskolci Nemzeti Színház tagja a gratulációt, amely pedig Jászai Mari-díja és friss főszerepe okán is megilletné. Malvoliót alakítja a napokban bemutatott Vízkereszt vagy amit akartok című Shakespeare-darabban.
Beszélgetés Balázs Ádám zeneszerzővel Szerzõ: Zöldi Gergely 2003. április 1. 15:31
Balázs Ádám zeneszerző hat éve költözött New Yorkba. Itthon klasszikus zenésznek készült, közben bölcsészettudományt tanult, sőt, tanított is jazz-történetet az ELTE angol irodalom szakán. Akkoriban vonósnégyeseket, zongoraműveket, modern dalokat írt – ma az amerikai HBO zenei arculatáért felel, független filmek, színpadi művek zeneszerzője. Amerikaiak milliói hallják a zenéit minden nap. Megvetette a lábát egy olyan városban, ahol farkastörvények uralkodnak.
Beszélgetés Baráthy Györggyel Szerzõ: Albert Mária 2003. március 25. 10:12
Baráthy Görgy harmadéves dramaturgszakos hallgató, az Artéria Színházi Társaság vezetője és rendezője. Algebra című előadását, amelyet szerzőként és rendezőként jegyez, az R. S. 9. Stúdiószínházban játsszák, legközelebb március 30-án, április 5-én, 18-án, 19-én. A darab ajánlója így szól: "Felejtsék el, hogy nem zárták el otthon a gázt! Felejtsék el, hogy szerettek volna lefogyni, de nem sikerült! Felejtsék el, hogy mindenki meghal, és néhányuk nemsokára. Jól fognak szórakozni!" Baráthy iróniával beszél darabjában a legmélyebb szorongásokról is. Színházat csinál, ahol lehet - akár fillérekből is.
Selmeczi György Az arany ember filmkoncertről Szerzõ: Sulyok Máté 2003. március 24. 13:02
Selmeczi György
Korda Sándor 1918-ban – Jókai Mór regényéből – készített némafilmjét, Az arany embert vetítik Selmeczi György új zenéjével hétfőn, március 24-én 20 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A művet az Auris Együttes adja elő, vezényel és zongorán közreműködik a zeneszerző, Selmeczi György. Őt kérdeztük a külföldön már nagy sikert aratott filmkoncert hazai premierjéről.
A párizsi Palais Garnierben a tíz éve elhunyt Nurejevre emlékeztek Szerzõ: I-Web.hu 2003. március 21. 13:37
Amikor Rudolf Nurejev első alkalommal fellépett a párizsi Palais Garnier színpadán 1961. május 19-én, még a Szovjetunió állampolgára volt. S halála előtt utoljára szintén a Palais Garnier nézői tapsolhattak neki, a Bajadér koreográfusaként. A párizsi Opera balettkara január 21-én a nevezetes színházban tartott emlékelőadást.
Charlotte Brontë új novellája jelent meg Szerzõ: I-Web.hu 2003. március 17. 14:54
A 19. századi romantikus irodalom kiemelkedő alkotása, a Jane Eyre után múlt pénteken Charlotte Brontë új írása jelent meg - ezúttal a London Timesban. A hír bizarr, de igaz: a 34 oldalas Stancliffe´s Hotelt még 1838-ban vetette papírra gyöngybetűivel az idősebb Brontë nővér, ám mindmáig csupán maroknyi szakértő tudott a létezéséről.
Ligeti György Kossuth-díja Szerzõ: Albert Mária 2003. március 17. 11:41
Ligeti György
Pierre Boulez bon mot-ja, miszerint a huszadik század zeneművészetét három magyar szerző karakterizálja: Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter, bejárta a világot. A nemzetközi zenei élet mintha tartaná magát ehhez a kijelentéshez, ám valóság is az, hogy a három szerző munkássága meghatározó. Az idén nyolcvan éves Ligeti 1957 óta külföldön él. Kapcsolata a várossal, amely zeneszerzőként fölnevelte, az utóbbi évtizedben megújult, Budapest díszpolgára március 15-én Kossuth díjat kapott.
Ön franciatanárként dolgozott, amikor A tizenharmadik történetet írta, igaz? Milyen érzés volt, amikor hirtelen egyfajta ajánlattételi háború tört ki az elsõ regénye kapcsán? 
Szobrász, festő, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1964). Mint fiatal épületszobrász iratkozott be az Iparművészeti Iskolába. Tanárai Mátrai Lajos, Simay Imre és Maróti Géza voltak. Három év után dekoratív szobrászműhelyt nyitott, de vállalkozása nem járt sikerrel. Ezután kiment Párizsba, ahol nehéz körülmények között tanulmányozta a modern francia szobrászatot és festőművészetet. Hazatérve a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete (KÉVE) művészegyesületében rendezte első gyűjteményes kiállítását 1918-ban. A Tanácsköztársaság után külföldre távozott.
87 éves korában elhunyt Gregory Peck amerikai filmszínész. Pályafutása során több mint ötven nagy sikerű filmben szerepelt. Első filmszerepétől kezdve haláláig körülrajongott sztár volt.
Bármennyire hihetetlen, igaz: 24 évvel ezelőtt útjára indult az első walkman-nemzedék, amelynek egyik legismertebb képviselője egy “munkáslány”, Sophie Marceau. Mindössze 13 éves volt, amikor Claude Pinoteau rendező 800 jelentkező közül őt választotta a Házibuli-filmek cserfes tinijének főszerepére. Azóta dolgozott Gérard Depardieu-vel, Jean-Paul Belmondóval, Mel Gibsonnal, ám minden film, kaland, rendező közül Andrzej Zulawksi írta Sophie leghosszabb filmtörténetét baljós, végzetes szerepekkel. A franciák tinibálványából egy csapásra szexszimbólum lett, aki a Hűség című filmmel búcsúzott egy 15 évig tartó alkotói és magánéleti köteléktől. A Pygmalion szerepében tetszelgő Zulawski múzsája a Belphegor, a Louvre fantomja óta mintha nem találná helyét színésznőként a filmvásznon. Harminchét évesen került újra reflektorfénybe, immár rendezőként. Ebben a minőségében töltött két napot Budapesten, a 7. Francia Filmnapok nyitóestéjén. A színésznő–rendezővel, a Beszélj a szerelemről alkotójával a Corvin Budapest Filmpalotában találkoztunk.
Márai Sándorra emlékezik április 28-ai rendezvényén a Párizsi Magyar Intézet. Márai azon magyar szerzők közé tartozik, akiknek több műve is olvasható franciául. Legutóbb a Válás Budán jelent meg Kassai György fordításában az Albin Michel Kiadónál. A Párizsi Magyar Intézet vendége lesz az esten az idén 80 éves Kassai György ; Dominique Autrand, a kiadó sorozatszerkesztője és Sophie Cauchi, A gyertyák csonkig égnek színpadi változatának dramaturgja. Január vége óta ugyanis kiemelkedő sikerrel játsszák az egyik legjobb párizsi színházban a Gyertyák csonkig égnek színpadi változatát, főszerepben a híres francia színésszel, Claude Rich-sel. 
A Miskolci Nemzeti Színházat, a mai határok közötti terület első kőszínházaként, 1823-ban nyitották meg. 180 éves történetében bizonyosan egyedülálló, hogy három egymást követő évadot más-más direktor vezényeljen le: Hegyi Árpád Jutocsát tavaly Kiss László váltotta az igazgatói székben, a 2003-2004-es szezonban pedig már Halasi Imre irányítja Közép-Európa legnagyobb - öt játszóhelyes - színházi komplexumát.
A világhírű magyar operatőr, aki első játékfilmes rendezésére, a Sorstalanság megfilmesítésére készül, a két lábon járó bizonyíték arra, mennyire befolyásolja az ember életét, hogy az adott pillanatban kivel fut véletlenül össze. Koltai Lajos, az Európában és a tengerentúlon egyik legkeresettebb operatőr jó sokat járkálhatott a világban - de tegyük hozzá: a szerencse mellé azért szükség van tehetségre és tudásra is. 
Eozinmáz, szecesszió, art deco – a Zsolnay porcelántárgyak idehaza és külföldön egyaránt ismert jellegzetességei. A 150 éve alapított gyárról (melynek alapítója 1828. április 18-án született) mintegy 250 becses tárggyal egy New York-i kiállítás emlékezik meg, amely a tengerentúlon elsőként mutatja be a Zsolnay gyár teljes történetét.
1970-ben született Budapesten. Gyerekkorában rendszeresen "hülyéskedett" az osztálytársaival, mondták is neki: "Nahát, Béla, te tisztára olyan vagy, mint egy színész." Aztán mégis a Bőripari Szakközépiskolába felvételizett. A tehetség azonban, ahogyan ő mondja, utat tör magának, jelentkezett hát az Arvisura Színházba, ahol Somogyi István hamarosan főszerepeket osztott rá. Valahogy így kezdődött. Pintér Béla most 33 éves, a Szkéné társulatának vezetője, és március 14-e óta Jászai Mari-díjas művész.
"Néha az egymondatos szerep jobban próbára teszi a színészt, mint egy önálló est. Nincs kicsi vagy nagy szerep, csak szerep van, és számomra minden feladat megtiszteltetés" - ezzel az érveléssel hárítja el Szegedi Dezső, a Miskolci Nemzeti Színház tagja a gratulációt, amely pedig Jászai Mari-díja és friss főszerepe okán is megilletné. Malvoliót alakítja a napokban bemutatott Vízkereszt vagy amit akartok című Shakespeare-darabban. 
Balázs Ádám zeneszerző hat éve költözött New Yorkba. Itthon klasszikus zenésznek készült, közben bölcsészettudományt tanult, sőt, tanított is jazz-történetet az ELTE angol irodalom szakán. Akkoriban vonósnégyeseket, zongoraműveket, modern dalokat írt – ma az amerikai HBO zenei arculatáért felel, független filmek, színpadi művek zeneszerzője. Amerikaiak milliói hallják a zenéit minden nap. Megvetette a lábát egy olyan városban, ahol farkastörvények uralkodnak.
Baráthy Görgy harmadéves dramaturgszakos hallgató, az Artéria Színházi Társaság vezetője és rendezője. Algebra című előadását, amelyet szerzőként és rendezőként jegyez, az R. S. 9. Stúdiószínházban játsszák, legközelebb március 30-án, április 5-én, 18-án, 19-én. A darab ajánlója így szól: "Felejtsék el, hogy nem zárták el otthon a gázt! Felejtsék el, hogy szerettek volna lefogyni, de nem sikerült! Felejtsék el, hogy mindenki meghal, és néhányuk nemsokára. Jól fognak szórakozni!" Baráthy iróniával beszél darabjában a legmélyebb szorongásokról is. Színházat csinál, ahol lehet - akár fillérekből is. 
Amikor Rudolf Nurejev első alkalommal fellépett a párizsi Palais Garnier színpadán 1961. május 19-én, még a Szovjetunió állampolgára volt. S halála előtt utoljára szintén a Palais Garnier nézői tapsolhattak neki, a Bajadér koreográfusaként. A párizsi Opera balettkara január 21-én a nevezetes színházban tartott emlékelőadást.
A 19. századi romantikus irodalom kiemelkedő alkotása, a Jane Eyre után múlt pénteken Charlotte Brontë új írása jelent meg - ezúttal a London Timesban. A hír bizarr, de igaz: a 34 oldalas Stancliffe´s Hotelt még 1838-ban vetette papírra gyöngybetűivel az idősebb Brontë nővér, ám mindmáig csupán maroknyi szakértő tudott a létezéséről.
