Ki volt Lugosi Béla?

Blaskó Béla Ferenc Dezső néven született 1882. október 20-án Lugoson, a Magyar Királyságban – a mai Lugoj Romániában. A művésznevét a szülővárosáról vette: ebből lett Lugosi.

Fiatalon otthagyta a családot, egy ideig bányában dolgozott, majd a színház felé fordult. Az első komoly fellépése 1900-ban Szabadkán volt, 1902 és 1904 között Temesváron szerzett gyakorlatot, ezt követően kilenc éven át vidéki társulatoknál játszott – megfordult Debrecenben (1909–1910) és Szegeden (1910–1911) is.

1911–12-ben a budapesti Királyi Színház szerződtette, közben Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd a Nemzeti Színházhoz került. A repertoárja ekkor még klasszikus: Hamlet, Rómeó, Lucifer. Vagyis a későbbi horrorikon a magyar színpad legnagyobb szerepeit játszotta – csak épp jórészt kisebb feladatokat kapott, ami később a filmezés felé taszította.

Olt Arisztid: a magyar filmes évek

Mivel a Nemzeti kevés lehetőséget adott, Lugosi 1917-től bekapcsolódott Deésy Alfréd filmes munkájába a Star-filmnél – de nem a saját nevén. Az Olt Arisztid álnevet használta, mert a színházi státusza mellett a filmezés akkoriban nem számított rangos műfajnak.

És itt jön a történet legszomorúbb része. A magyarországi filmjei közül egyetlen sem maradt fenn teljes egészében. A Lugosi magyar éveiről szóló legalaposabb feldolgozás – Gary D. Rhodes és Bill Kaffenberger Becoming Dracula című kötete – megállapítása szerint mindössze egyetlen film, a Küzdelem a létért rövid töredéke létezik. Több korabeli szerepattribúció – például a Lili (1917), a Casanova (1918) vagy a Radmirov Katalin (1918) – vitatott.

Ez nem egyedi magyar tragédia: a világon készült 1930 előtti filmek nagyjából fele elveszett, a nitrocellulóz alapanyag ugyanis gyúlékony és bomlékony. A magyar némafilm ennél is rosszabbul járt. Ha valaki ma Lugosi magyar korszakát akarja tanulmányozni, kizárólag írásos forrásokból teheti.

Katona, szakszervezeti alapító, emigráns

Az első világháborúban gyalogos tisztként szolgált a 43. gyalogezredben, 1914 és 1916 között, hadnagyi rangban. Az orosz fronton megsebesült, és sebesülési érmet kapott.

1918-ban ő alapította meg a színházi dolgozók szakszervezetét, és részt vett a kormányellenes megmozdulásokban. Ennek 1919-ben lett következménye: a Nemzeti Színházban működő politikai bizottság elbocsátotta. Innen indult az emigráció – Bécsen és Berlinen át, ahol német filmekben játszott, majd 1920 decemberében matrózként érkezett New Orleansba. A hivatalos bevándorlási eljárás 1921 márciusában, Ellis Islanden zajlott. Amerikai állampolgár 1931. június 26-án lett.

1926-ban amnesztiát kapott, de soha nem tért haza.

Hogyan lett Drakula?

Amerikában eleinte magyar emigráns társulatokkal turnézott 1922 és 1928 között; a színpadi bemutatkozása A pipacs volt 1922-ben, az első filmje a The Silent Command 1923-ban.

A fordulat 1927 nyarán jött: megkapta Drakula gróf szerepét a Broadwayn. A New York-i sorozat 261 előadást ért meg, ezt követte az országos turné 1928–29-ben. Ebből lett aztán a Universal 1931-es Drakulaja, Tod Browning rendezésében – az a film, amely véglegesen összenőtt a nevével.

Érdemes tudni, hogy a gyakran emlegetett „ötszázszor" vagy „ezerszer játszotta el Drakulát" adatok a turnékat is beleszámolják; a New York-i sorozat maga 261 este volt.

A fontosabb filmjei

  • Gyilkosság a Morgue utcában (1932)
  • White Zombie (1932)
  • A fekete macska (1934)
  • A holló (1935)
  • Frankenstein fia (1939)
  • Abbott és Costello találkozik Frankensteinnel (1948)
  • Ed Wood filmjei: Glen or Glenda (1953), Bride of the Monster (1955), valamint a posztumusz összevágott Plan 9 from Outer Space (1957)

Az Ed Wood-korszak sokat ártott a megítélésének, pedig épp ez mutatja meg, mennyire kiszolgáltatott volt: a típusszerep, amely világhírűvé tette, egyben be is zárta. Drakula után Hollywood más szerepet nem nagyon kínált neki.

A magánélet és a betegség

Ötször nősült, egy gyermeke született: ifjabb Bela G. Lugosi 1938-ban. Élete második felében krónikus isiász gyötörte, amire morfiumot és metadont kapott – ebből alakult ki a függősége. 1955-ben kezelésre jelentkezett, épp a Bride of the Monster utómunkái idején. Ez a lépés a maga korában szokatlanul nyílt volt: a függőségét nem titkolta el.

1956. augusztus 16-án hunyt el a Los Angeles-i lakásában, szívroham következtében, hetvenhárom évesen. A Culver Cityben lévő Holy Cross temetőben nyugszik, a Drakula-jelmezben eltemetve. A gyakran ismételt állítás, hogy ezt ő maga kérte, vitatott: a fia szerint az édesanyjával közösen döntöttek így, mert úgy érezték, ez felel meg az apjuk szándékának.

Mi maradt belőle Magyarországon?

  • Mellszobor a Városligetben, Hartmut Zech német szobrász alkotása, 2003. július 19-én avatták a Mezőgazdasági Múzeum délkeleti sarkánál lévő fülkében.
  • Kolodko-miniszobor a Vajdahunyadvár közelében.
  • Viaszfigura a budapesti Madame Tussaudsban, 2024 októbere óta – a világon összesen két Lugosi-viaszfigura létezik, a másik Hollywoodban.

Ezekhez képest a filmes hagyaték itthon gyakorlatilag nulla. A csillag a Hollywood Walk of Fame-en 1960 óta megvan; az 1931-es Drakula-köpenyt a Los Angeles-i Academy Museum kapta meg állagmegóvásra.

Miért érdemes most beszélni róla?

A hetvenedik évforduló jó alkalom, de a valódi ok más. Lugosi életműve iskolapélda arra, mi történik, ha egy nemzeti filmkultúra nem őrzi meg a saját anyagát. Egy világsztár pályakezdése tűnt el – nem cenzúra vagy háború miatt, hanem mert a némafilm-tekercseket nem tartották megőrzésre érdemesnek.

Ez ma is aktuális kérdés: a digitális korszakban ugyanúgy dől el, mit archiválunk és mit nem, csak most nem a nitrocellulóz bomlik, hanem a fájlformátumok és a jogi helyzet teszik hozzáférhetetlenné az anyagot.

Gyakori kérdések

Miért hívták Olt Arisztidnek? Ezt az álnevet használta a magyarországi némafilmes munkáinál, mert színházi státusza mellett a filmezés nem számított rangosnak.

Fennmaradt-e valamelyik magyar filmje? A jelenlegi kutatás szerint csak egyetlen film, a Küzdelem a létért rövid töredéke.

Visszatérhetett volna Magyarországra? Igen, 1926-ban amnesztiát kapott, de nem élt vele.

Tényleg a Drakula-jelmezben temették el? Igen, de az, hogy ezt ő kérte-e, vitatott – a fia szerint a család döntött így.

Amit nem tudni biztosan

  • A Nemzeti Színház-i szerződésének kezdete: a források 1911-et és 1913-at is írnak.
  • Az édesapja foglalkozása – pék, illetve banki pályát futott be – forrásonként eltér.
  • Hány évesen hagyta el az otthonát: tizenegy vagy tizenkét éves korában.
  • A temetéssel és a rehabilitációval kapcsolatos, Frank Sinatrához kötött történetek egymásnak ellentmondó formában keringenek; ezeket nem vettük át.
  • A hetvenedik évfordulóra magyar megemlékezésről, kiállításról vagy vetítéssorozatról nem találtunk bejelentést.

Kapcsolódó cikkeink