1568 - Szokoli Mehmed nagyvezír egyezményt köt II. Miksa császárral, amelynek
értelmében ez utóbbi évi 30.000 arany fizetésére kötelezi magát
Az ortodox egyházak naptárában Szent Pulcheria és férje, Szent Marcianus keletrómai
császár napja
Február havi kalendárium
Böjtelő Hava - Halak Hava
Február még sok rossz időt, csikorgó hideget, ítéletidőt tartogat a tarsolyában.
De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben,
a bacchanáliákban keresendő. Európaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű
földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt
mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek.
Húshagyókedden - húshagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó
keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves
szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe
vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot
tartottak.
Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen
a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes
hústilalommal járt.
Február 2. - Gyertyaszentelő boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát.
Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak
gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette
ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé
vált.
Február 3. - Balázs napja
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés,
a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük
négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja
el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.
Február 14. - Bálint napja
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint
napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők
már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat
is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele:
ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még
hidegre kell számítani.
Február 15. - Fausztinus napja
Dél-Magyarország szőlőhegyein már korábban felmelegszik az idő, a férfiak nekifognak
a munkának a szőlőben. A háziasszonyok számára ez a nap varrástiltó nap, amelyen
nem szabad varrniuk semmit, mert bevarrják a tyúkokat, és azok egész évben nem
tojnak.
Február 19. - Zsuzsanna napja
Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne
fagyjon a rügy. A trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés
a szántás-vetésre.
Február 24. - Jégtörő Mátyás napja
"Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akko ront".
A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás
és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri
a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)
Le