Mivel áprilisban még sok a csapadék, a paraszti gazdaságokban gyakran "fosós"-nak hívják a hónapot. A gazdák azonban örülnek az esőnek, mert azt tartják: "Áprilisi esőzés kergeti a fagyot".
Általában áprilisban van a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe, a Húsvét. A Húsvét mozgó ünnep, vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnapra esik.

Április 6. - Vilmos napja

Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik az öregek.

Április 12. - Száznap - Gyula napja

Az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja, kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.

Április 24. - Szent György napja

Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)