 |
|
napja
|
|
 |
 |
Per Nyholm: Európaiak - Utazás Európa emlékezetébe |
|
Az Európaiak figyelmesen és kritikusan ábrázolja kontinensünket és lakóit Írországtól Oroszországig, Ciprustól az Északi-fokig. Per Nyholm újságíró és Carsten Ingemann fotós két éven át, több mint 100 000 kilométert megtéve járták Európát, és keresték az európaiság lényegét.
|
Rovat:
Könyvajánló |


2025. május 1. - Csütörtök
Események
1576 ? Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák.
1711 ? A szatmári békeszerződés értelmében ? melyet Károlyi Sándor kuruc főparancsnok
és Pálffy János császári tábornagy az előző napon írtak alá ? a kuruc hadsereg
a majtényi síkon leteszi zászlóit a császári hadsereg előtt, és fegyvereit megtartva
hazaoszlik.
1896 ? A Vígszínház megnyitása.
1904 ? Az orosz-japán háborúban a Kuroki tábornok vezette 1. japán hadsereg Koreát
a Yalu folyóig elfoglalja.
1957 ? Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
2004 ? Ciprus (ill. de facto annak csak déli része, a Ciprusi Köztársaság, a
törökök által megszállt Észak-Ciprusi Török Köztársaság nélkül), Csehország, Észtország,
Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia
csatlakoznak az Európai Unióhoz.
Születések
1218 ? I. Rudolf német király
1620 ? Zrínyi Miklós, költő, hadvezér (? 1664)
1881 ? Teilhard de Chardin jezsuita szerzetes (? 1955. április 10.)
1901 ? Szerb Antal író, irodalomtörténész (? 1945)
1926 ? Lax Péter Abel-díjas matematikus
1941 ? Eric Burdon brit énekes (Animals együttes)
1955 ? Törőcsik András volt válogatott labdarúgó
1972 ? Gregor Bernadett színésznő
Halálozások
408 ? Flavius Arcadius, a Keletrómai Birodalom első császára.
1731 ? Johann Ludwig Bach, német zeneszerző és hegedűs (e napon temették el,
pontos halálozási dátumát nem ismerjük).
1900 ? Munkácsy Mihály, festőművész (* 1844)
1904 ? Antonin Dvořak cseh zeneszerző
1982 ? William Primrose brácsaművész (* 1903. augusztus 23.)
1984 ? Barabás Tibor író
1994 ? Ayrton Senna da Silva, brazil autóversenyző, Forma1-es világbajnok pilóta
(* 1960. március 21.)
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
A munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta.
A májusfaállítás napja 1400 óta.
A népi hagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható.
Május havi kalendárium
Pünkösd hava vagy kettősök hava - Tavaszutó
Május a természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás,
rózsanyílás fő ideje. Többnyire májusban ünneplik a Pünkösdöt, ezt a másik mozgó
ünnepet, ezért májust Pünkösd havának is nevezik. Baranyában azt mondják: ?Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz?.
Május 1. - Majális
Már régóta közös kirándulások, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A
majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották,
s a magukkal vitt ételt, italt fogyasztották. Később egész sokadalommá szélesedett
a majális, volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny,
ének és tánc, katonazene. Május elseje a májusfa állításának ideje is. Május elsejére
virradó éjfélkor a legények szeretőjüknek állítottak májusfát: pántlikákat, selyemkendőt
s egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését
zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu
népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa,
közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A fa ledöntésére a hónap végén került
sor.
Május 6. - Babevő János napja
A soproni német szőlőtermesztők a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek,
ahonnan a ?poncihter? név is származott. A német babtermesztő ?Bonenzüchter? név
népetimológiai változata lett a poncihter. Ezt a nevet a magyarországi népleírások
is átvették, és használták a soproni parasztpolgárok és a módos városi polgárok
elnevezésére. A szőlő, a bab és a bor jól megfért egymással, hozzájárulva évszázadokon
át a városi polgárok jómódjához. Sopron a 18-19. századra a legnagyobb nyugati
irányú borexportot bonyolította le. Soproni név alatt keltek el a belső-dunántúli,
balatoni, somogyi, sőt még a tolnai borok is. A borkereskedő város polgári életformájához
szorosan hozzátartozott a borkereskedelem nemcsak a saját borral, hanem a más
vidékek jóminőségű boraival történő sáfárkodás is.
Májusi fagyosszentek
Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek,
de valójában többen vannak. A ?három -ác? napjai: május 12.,13., illetve 14. Legendájuk
szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot
14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején - keresztény hitéért lefejezték;
Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben
szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német
hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok.
Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban ?három szigorú úr?-ként
vagy, ?jeges szentek?-ként tartják számon, Franciaországban ?szőlőfagyasztóknak?
nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek,
és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen
emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed.
Május 12. - Pongrác napja
A három fagyos nap közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint
a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami
"leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek-füstöltek
a szőlőkben. A megfigyelés szerint sokfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi
időjárás, olyan lesz Orbánkor is. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos
palántázni, mert a gyenge palánták lefagynak. Ha esik az eső, akkor a gazda örül
is meg szomorkodik is, mivel az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek.
Május 13. - Szervác napja
Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik
Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: ?Sok bort hoz a három ác, ha felhőt
egyiken se látsz.?
Május 14. - Bonifác napja
A három fagyosszent idején három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken,
mert akkor nem termett a népi hiedelem szerint a szőlő.
Május 25. - Orbán napja
Orbán - egyes helyeken: Urbán - középkori szent, akinek kultusza leginkább az
Alföldön, Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon alakult ki a 17. században
a Kárpát-medencében. A neki szentelt kápolnákkal, szobrokkal elsősorban a szőlőhegyeken
vagy azok környékén lehet találkozni, hiszen tőle várják a szőlők védelmét, megóvását,
a növénybetegségek elhárítását. Alakját hordókra, szőlészeti munkaeszközökre is
kifaragták ugyanezen célból. Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban,
fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázolják, de minden tiszteletük mellett
erősen meg is bírálják: ha szép, meleg idővel érkezik, akkor szobrát a vásártéren
vagy faluközpontban finom posztóval letakart asztalra állították, megkoszorúzták,
borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. Ha azonban esővel, hideggel virradt
meg a napja, sárral dobálták meg.
(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)
|
|
 |