 |
|
Váza (a szépség kútja), |
Az 1853-ban alapított Zsolnay Porcelánmanufaktúra termékei a világ műkereskedelmében szinte egyedül képviselik a magyar iparművészetet. Különösen az 1895 és 1910 között, a gyár fénykorában készült darabok tekinthetők kiemelten értékesnek, bukkanjanak fel akár tengerentúli, akár a hazai aukciós házak kínálatában, kiállításokon. Április végéig például az osztrák fővárosban látható Budapest-Bécs kiállításon, a Harrach-palotában megtekinthető tárlaton is ritka szép Zsolnay-porcelánok csodálhatók meg. A napokban pedig a híres Finn Üvegmúzeumban is megnyílt egy tárlat, amely a híres Zsolnay gyűjtemény szecessziós kerámiáit mutatja be.
Oroszlános art-deco
váza Zsolnay,
1910 körül
1853-ben Zsolnay Miklós hozta létre az apró pécsi műhelyt, mely csak 1865-től vált jelentős és eredményes vállalkozássá. A manufaktúra vezetésében a családtagok váltották egymást, így került a gyár élére az ifjabb Miklós 1890-ben, aki - festők, feltalálók, iparművészek közreműködésével - exportképessé tette a Zsolnay-termékeket. Ekkortól foglalkoztak építészeti kerámiák gyártásával, melyek számos századfordulós épületen megtalálhatók ma is, így az átépített Mátyás-templomon, az Iparművészeti Múzeumon vagy a kecskeméti cifra palotán. Az eozinmáz előállításában Wartha Vince professzor segített, a selymes fényben irizáló máz a mai napig a Zsolnay-gyár névjegye, ennek zöld, vörös, és több színű, festett, maratott változatai készültek a szecesszió idején.
Váza, Zsolnay,
1902.
Tavaly júliusban nyílt meg, és idén októberig látható a gyár történetét teljes egészében feldolgozó kiállítás New Yorkban, a Bard Graduate Center épületében. A hazai és külföldi magán-, illetve közgyűjteményekből összeállított, 250 darabos tárlatot Susan Weber Soros rendezte. A historikus, szecessziós, art deco és modern darabokat felvonultató kiállításra katalógus készült.
A nemzetközi műkereskedelemben többnyire nem árverésen cserélnek gazdát a Zsolnay-tárgyak, a gyűjtők egymással közvetlenül veszik fel a kapcsolatot. Az is előfordult a közelmúltban, hogy teljes gyűjtemények váltottak tulajdonost. Törő István, a Mű-Terem Galéria társtulajdonosa, a műfaj egyik hazai szakértője úgy tartja, a legnagyobb, százmilliós értékű magángyűjtemények a tengerentúlon találhatók. Magyarországon is egyre többen kezdenek vásárolni, elsősorban a kiemelt értékű szecessziós ritkaságok kedveltek az árveréseken és a galériákban. A szakirodalomból tudható, hogy az egyes típusokból mennyi készült, kalkulálva azzal, hogy az eltelt évtizedekben sok darab megsemmisülhetett. Akadnak alkalomra, egyetlen példányban készített munkák, ezek árai messze meghaladják a legnagyobb aukciós értékeket is.
Kancsó keleti dekorral,
szegélydíszítéssel,
Zsolnay, 1910 körül
A Zsolnay árak változatossága a műtárgyak sokféleségének, illetve az elégséges vagy gyenge menedzselésnek köszönhető. A legutóbbi években egyes aukciós házak akár tizedáron tudtak csak vevőt találni a tárgyakra, igaz, ezek között ritkán akadtak nevezetes szecessziós vagy art deco darabok. A Mű-Terem Galéria festményárverésein induló, alkalmanként nyolc-tíz tétel nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is magas árat ér el (800 ezer-4 millió). Ez a galéria ugyanis kiemelten foglalkozik azzal, hogy összefogja és megszólítsa a Zsolnay tárgyak gyűjtőit.
