Ki volt Bajor Gizi?

Bajor Gizi 1893. május 19-én született Budapesten. Színészi pályája a tízes években indult, és néhány év alatt a Nemzeti Színház vezető művésze lett – abban az intézményben, amely akkoriban a magyar színjátszás mércéjének számított.

Pályája szokatlanul széles skálán mozgott. Játszott klasszikus tragédiákat és könnyed vígjátékokat, Shakespeare-t és kortárs magyar szerzőket egyaránt. Kortársai leginkább a hangját és a jelenlétét emelték ki: azt a képességét, hogy a legkisebb gesztussal is uralta a színpadot.

A két világháború közötti időszakban a nevét plakátra írni önmagában elég volt a telt házhoz. Bajor Gizi ebben az értelemben a magyar színház első modern sztárja: nemcsak elismert művész volt, hanem közismert személyiség, akinek a magánélete is a nyilvánosság része lett.

Színpad és film

Pályájának súlypontja a színpad maradt, de a harmincas évek magyar filmgyártásában is szerepelt. Ez a kettősség a korszak vezető színészeinél általános volt: a film gyorsan terjedő új médium volt, amely országos ismertséget adott, miközben a szakmai rang továbbra is a színházhoz kötődött.

A film számára ugyanakkor más eszközöket követelt. A színpadi jelenlét, amely egy nagy nézőteret betölt, a kamera előtt túlzásnak hat; azok a színészek, akik mindkét közegben helytálltak, kivételesnek számítottak.

A villa a Naphegyen

Bajor Gizi a harmincas években építtetett villát Budán, és élete hátralévő részét itt töltötte. Az épület a korszak polgári villaépítészetének jellegzetes darabja: tágas szalon, kert, reprezentatív terek – egy sikeres művész otthona, amely egyben társasági helyszín is volt.

A ház sorsa a színésznő halála után különös fordulatot vett: múzeummá alakították, és ma Bajor Gizi Színészmúzeum néven a magyar színháztörténet egyik legfontosabb gyűjteményének ad otthont. Az intézmény nemcsak Bajor Gizi emlékét őrzi, hanem a magyar színészet tárgyi hagyatékát is: jelmezeket, kellékeket, fotókat, díjakat, személyes tárgyakat.

Ez a megoldás nemzetközileg is ritka. A legtöbb művészi hagyaték raktárba kerül; itt viszont maga az épület lett a kiállítás része, és a látogató abban a térben jár, ahol a színésznő élt.

Egy tragikus halál

Bajor Gizi 1951. február 12-én hunyt el, ötvenhét éves korában. Halálának körülményei a magyar színháztörténet egyik legsúlyosabb tragédiája: gyógyíthatatlan betegségben szenvedő férje, Germán Tibor orvos oltotta ki előbb az ő, majd a saját életét.

Az eset a korabeli nyilvánosságot mélyen megrázta, és az évtizedek során számos feldolgozás született róla. A színháztörténeti emlékezet azonban ma már nem elsősorban a halálra, hanem az életműre koncentrál – és ez a helyes arány.

Miért maradt meg a neve?

Egy színészi életmű megőrzése a legnehezebb feladat a művészetek között. A festmény, a könyv, a partitúra megmarad; a színpadi alakítás elmúlik az előadással. Ami marad, az a kritika, a fotó, néhány hangfelvétel és a kortársak emlékezete.

Bajor Gizi esetében három tényező segített. Az első a filmes anyag, amely megőrizte a hangját és a mozgását. A második a villa és a múzeum: egy fizikai hely, ahová el lehet menni. A harmadik a névhasználat – a magyar színházi világ számos díja és intézménye viseli a nevét, ami folyamatosan újratermeli az ismertségét.

A 20. századi magyar színészi életművek megőrzésének kérdése egyébként ma is aktuális. A közelmúlt nagy színészeinek emlékezetéről és arról, mi marad meg egy alakításból, a magyar film és színház közelmúltját feldolgozó írásainkban is szó esett.

Hol találkozhatunk vele ma?

A legkézenfekvőbb a Bajor Gizi Színészmúzeum meglátogatása, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet része. Az állandó kiállítás a magyar színészet történetét mutatja be, és rendszeresen indulnak időszaki tárlatok is.

A másik lehetőség a filmarchívum: a harmincas évek magyar filmjei ma már jelentős részben digitalizálva, restaurált változatban elérhetők. Ezek a felvételek adják az egyetlen közvetlen élményt arról, hogyan játszott.

GYIK – Bajor Gizi

Mikor és hol született?
1893. május 19-én Budapesten.

Mikor halt meg?
1951. február 12-én, ötvenhét éves korában – idén hetvenöt éve.

Melyik színház tagja volt?
A Nemzeti Színházé, amelynek évtizedeken át vezető művésze volt.

Játszott-e filmben?
Igen, a harmincas évek magyar filmgyártásában is szerepelt, bár pályájának súlypontja a színpad maradt.

Mi lett a villájából?
Múzeum: ma a Bajor Gizi Színészmúzeum működik benne, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet részeként.

Mit őriz a múzeum?
A magyar színészet tárgyi hagyatékát: jelmezeket, kellékeket, fotókat, díjakat és személyes tárgyakat.

Miért nehéz megőrizni egy színészi életművet?
Mert a színpadi alakítás az előadással elmúlik; csak a kritikák, fotók, film- és hangfelvételek maradnak fenn belőle.