Borsi, 1676: egy örökség, amely eleve politikai volt

Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. Apja I. Rákóczi Ferenc, aki fia születése előtt néhány hónappal meghalt; anyja Zrínyi Ilona, a Wesselényi- és a Zrínyi-család örököse. A születési helyzet önmagában is meghatározta a pályát: a család a Habsburg-ellenes magyar politika két legnagyobb dinasztiáját kapcsolta össze.

A gyermekkor legfontosabb élménye Munkács várának ostroma volt, amelyet anyja három éven át, 1685 és 1688 között védett a császári seregek ellen. A kapituláció után a családot szétválasztották: Rákóczit elszakították anyjától, és a császári udvar felügyelete alá helyezték.

Neveltetése ezután Csehországban, jezsuita iskolában folytatódott, majd Prágában és Itáliában tanult. A cél világos volt: a bécsi udvar lojális arisztokratát akart formálni belőle. Ez a nevelés ugyanakkor európai műveltséget és nyelvtudást adott neki, ami a későbbi diplomáciai munkájában döntőnek bizonyult.

Az összeesküvéstől a szabadságharcig

Rákóczi 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnőt, és Magyarországra visszatérve a sárosi főispáni tisztséget kapta meg. Az 1697-es hegyaljai felkelés után egyre inkább a Habsburg-ellenes szervezkedés felé fordult: francia támogatást kereső levelezését azonban elfogták, és 1701-ben letartóztatták.

A bécsújhelyi fogságból megszökött, és Lengyelországba menekült – ugyanebben a városban végezték ki 1671-ben anyai nagyapját, Zrínyi Pétert. Innen adta ki 1703-ban a brezáni kiáltványt, amellyel megindult a nyolc éven át tartó kuruc szabadságharc.

A gyors kezdeti sikerek után Rákóczi hatalma politikailag is megszilárdult: 1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé emelte. Ez a két cím a magyar történelemben egyedülálló legitimációt jelentett – nem királyi kinevezés, hanem rendi választás alapján.

Ónod, Trencsén, Szatmár: a bukás állomásai

Az 1707-es ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását – ez a szabadságharc politikai csúcspontja volt, ugyanakkor a nemzetközi elszigetelődés kezdete is: a döntés után a diplomáciai megegyezés lehetősége gyakorlatilag bezárult.

A katonai fordulat 1708-ban, a trencséni csatavesztéssel jött el. A kuruc haderő ezután folyamatosan hátrált, a hadsereg ellátása összeomlott, és a járványok tovább gyengítették. A háború utolsó két éve lényegében a felmorzsolódás időszaka volt.

A szabadságharc 1711-ben, a szatmári békével zárult, amelyet a fejedelem távollétében Károlyi Sándor írt alá. A béke a résztvevőknek amnesztiát és a rendi jogok megerősítését adta – Rákóczi ugyanakkor nem fogadta el, mert a megegyezés nem érte el azt, amiért a háborút indította.

Huszonnégy év emigráció: Lengyelország, Franciaország, Rodostó

Rákóczi élete hátralévő részét emigrációban töltötte. Először Lengyelországba, majd Angliát elkerülve Franciaországba került, ahol XIV. Lajos udvarának közelében élt, később a grosbois-i kamalduli szerzetesek mellett visszavonultan.

1717-ben, az Oszmán Birodalom Habsburgok elleni háborújának hírére Törökországba utazott, remélve, hogy a küzdelem újraindulhat. A háború azonban hamar véget ért, és Rákóczi a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóban (a mai Tekirdağ) telepedett le a magyar emigráció maradékával. Itt élt haláláig, 1735. április 8-áig.

Az emigráció nem tétlen évek sorozata volt. Rákóczi diplomáciai levelezést tartott fenn, gazdaságot szervezett, és rendszeres napirendet vezetett be a rodostói kolóniában. A magyar irodalomban ennek a világnak a legfontosabb leírása Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve.

Az író: Confessio peccatoris és az Emlékiratok

Rákóczi legfontosabb szellemi hagyatéka két írásmű. Az Emlékiratok a szabadságharc politikai és katonai történetét mondja el – nem pusztán önigazolásként, hanem a döntések felülvizsgálatával, saját hibáinak elemzésével.

A Confessio peccatoris (Egy bűnös vallomása) ennél mélyebbre megy: latin nyelvű, Szent Ágoston hagyományát követő önvizsgálat, amelyben a fejedelem a saját életét és bűneit nézi végig. Ez a mű a magyar irodalom egyik legkülönösebb darabja – nem szépirodalmi szándékkal született, mégis a legerősebb magyar önelemző szövegek közé tartozik.

Ez a kettősség adja Rákóczi alakjának a súlyát. Nem az a történelmi szereplő, aki utólag mindent megmagyaráz, hanem az, aki a kudarcát végiggondolta és leírta.

A hamvak visszatérése és az emlékezet

Rákóczi hamvai 1906-ban kerültek vissza Magyarországra: a fejedelmet a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. A hazaszállítás nagyszabású állami ünnepség volt – jól illeszkedett abba a 20. század eleji emlékezetpolitikába, amelyet a millenniumi évek indítottak el.

A Rákóczi-kultusz ezután a magyar nemzeti emlékezet állandó elemévé vált: utcák, iskolák, szobrok, dalok kötődnek hozzá. A történettudomány ugyanakkor jóval összetettebb képet fest: a szabadságharc társadalmi támogatásának korlátairól, a nemzetközi helyzet kilátástalanságáról és a rendi érdekek szerepéről.

Az évfordulók kezelése ma is hasonló kérdéseket vet fel. Ahogy a Mohács 500 emlékév példáján is látszik, egy kerek szám akkor ér valamit, ha kutatás és feldolgozás is marad utána.

GYIK – II. Rákóczi Ferenc

Mikor és hol született?
1676. március 27-én, a felvidéki Borsiban – idén 350 éve.

Kik voltak a szülei?
I. Rákóczi Ferenc, aki fia születése előtt meghalt, és Zrínyi Ilona.

Mi történt Munkácson?
Zrínyi Ilona 1685 és 1688 között védte a várat a császári seregek ellen; a kapituláció után Rákóczit elszakították anyjától.

Mikor indult a szabadságharc?
1703-ban, a brezáni kiáltvánnyal, miután Rákóczi megszökött a bécsújhelyi fogságból.

Milyen címeket kapott?
1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé emelte.

Hogyan zárult a küzdelem?
Az 1708-as trencséni vereség után, 1711-ben a szatmári békével, amelyet Károlyi Sándor írt alá; Rákóczi nem fogadta el.

Hol halt meg?
1735. április 8-án Rodostóban, a mai törökországi Tekirdağban.

Melyek a legfontosabb írásai?
Az Emlékiratok és a latin nyelvű Confessio peccatoris (Egy bűnös vallomása).

Hol nyugszik?
Hamvait 1906-ban szállították haza, a kassai Szent Erzsébet-székesegyházba.