Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a magyar történelem talán legtöbbet idézett csatája. A mohácsi vereség és II. Lajos halála nem egyszerűen egy elveszített ütközet volt, hanem az az esemény, amelyhez a magyar történeti emlékezet évszázadokon át a „végromlás” képét kapcsolta. A 2026-os évforduló ezért nem csak megemlékezés, hanem alkalom arra is, hogy szembesüljünk azzal: mennyivel többet tudunk ma a csatáról, mint akár tizenöt évvel ezelőtt.

Törvénnyel kihirdetett emlékév

Az évforduló jogi keretét a 2025. évi CXIII. törvény adja, amelyet 2025. december 22-én hirdettek ki a Magyar Közlöny 156. számában. A jogszabály első paragrafusa szerint az Országgyűlés a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából a 2026-os évet a mohácsi csata hőseinek emlékévévé nyilvánítja; a preambulum azok előtt hajt fejet, akik 1526. augusztus 29-én hazánkat és Közép-Európát védték. Az emlékév kormányzati koordinálására miniszteri biztos kapott felhatalmazást Hargitai János személyében.

Mit tudunk ma a csatatérről?

Az elmúlt másfél évtized legfontosabb fejleménye nem a megemlékezés, hanem a kutatás. A Janus Pannonius Múzeum 2009 óta szisztematikusan vizsgálja a csatateret, és a munka eredményei alaposan átrendezték a korábbi képet: eddig mintegy 15 ezer tárgyi leletet tártak fel, a csata feltételezett helyszínét pedig sikerült 60 négyzetkilométeres területre szűkíteni, amelynek körülbelül 25 négyzetkilométerét mérték fel részletesen fémkeresővel. A leletekben legsűrűbb terület Majs határában található.

Ez a fajta munka lassú és aprólékos: egy 16. századi csatateret nem egyetlen nagy ásatás azonosít, hanem tízezres nagyságrendű apró tárgy – veretek, lószerszámdíszek, fegyvertöredékek – térbeli elhelyezkedése. A régészeti eredmények mellett antropológiai vizsgálatok is folynak, elsősorban a tömegsírokban feltárt maradványokon.

Mi lesz augusztus 29-én Mohácson?

A központi megemlékezés napja 2026. augusztus 29., szombat. A Nemzeti Örökség Intézetének tájékoztatása szerint a nap programjában szentmise szerepel a mohácsi Fogadalmi templomban, a feltárt és azonosított maradványok újratemetése a kápolna kriptájában – közel ötszáz elhunytról van szó –, valamint a részt vevő nemzetek képviselőinek jelenlétében tartott központi megemlékezés. Ugyanezen a napon mutatják be a városközpontban a „Mohács 500” című rockmusicalt, és Mohácsról indul a 47. Tour de Hongrie is.

Az évfordulóhoz jelentős fejlesztések kapcsolódnak: körülbelül 10 milliárd forint a mohácsi városközpont rehabilitációjára, 2,2 milliárd forint a Dorfmeister-freskóiról ismert kápolna felújítására, 100 millió forint pedig közösségi és kulturális pályázatokra. Az emlékhelyen 1200 négyzetméteres földalatti, interaktív kiállítótér épül.

A kiállítás, amely csúszhat

Az évforduló legkényesebb kérdése éppen ez a kiállítótér. A 2026. júniusi sajtóhírek szerint a Mohácsi Nemzeti Emlékhely jubileumi kiállítása nagy valószínűséggel nem készül el augusztus 29-re. Az épület műszaki átadása és használatbavételi engedélye a tervek szerint megvalósul, a tárlat kivitelezésére kiírt közbeszerzést azonban eredménytelenné nyilvánították: a rendelkezésre álló nettó 1,455 milliárd forinttal szemben a legalacsonyabb ajánlat is 1,689 milliárd forintról szólt. A tárlat így az évforduló után nyílhat meg, az emlékhely pedig egyelőre átmenetileg zárva tart.

Ez a helyzet önmagában is tanulságos: az emlékév fő üzenete a tudományos alapú újraértékelés, miközben az a hely, ahol ez a tudás bemutatásra kerülhetne, éppen az évfordulón nem lesz látogatható.

Hol látható most a Mohács 500 kiállítás?

Van azonban egy tárlat, amely folyamatosan jár az országban. A „Mohács 500 – Új utakon a múlt feltárása” című szabadtéri vándorkiállítás nyolc, magyar–angol nyelvű, QR-kódokkal ellátott tablón mutatja be a legújabb régészeti, antropológiai és történettudományi eredményeket, kiemelten a tömegsírok kutatását. A tárlat Egerben, a Gárdonyi Géza téren 2026. július 27. és augusztus 18. között ingyenesen látogatható, és Balatonfüreden is megtekinthető augusztus végéig. További bejelentett állomások az év végéig: Veszprém, Székesfehérvár, Mohács, Szeged, Komárom, Szerencs, Tokaj, Pécs, valamint Kolozsvár, Eszék és Zágráb.

Aki állandóbb kiállításra vágyik, Nyíregyházán a Kállay-gyűjtemény „Mohács 500” emlékkiállítása augusztus 29-én, egy családi nappal zár. A Magyar Nemzeti Levéltár programsorozata 2026 februárjában indult a Bécsi kapu téri levéltári palotában, egyebek között a török kori magyar várak felmérési rajzait bemutató kötettel és kiállítással.

Nem Mohács az egyetlen kerek évforduló 2026-ban

Az emlékév árnyékában több jelentős dátum is erre az évre esik. 460 éve, 1566 szeptemberében esett el Szigetvár, ahol Zrínyi Miklós szeptember 7-én, a kirohanás során vesztette életét – Szulejmán szultán már egy nappal korábban meghalt a táborban. 340 éve, 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a törököktől. 80 éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot, lezárva a világtörténelem egyik legsúlyosabb hiperinflációját. Idén júliusban volt 570 éve a nándorfehérvári diadal, október 23-án pedig az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulójára emlékezünk.

Az évfordulók sorozata jó alkalom arra, hogy a török kort ne egyetlen dátum, hanem folyamat felől nézzük: Mohács nem az ország végét jelentette, hanem egy százhatvan évig tartó berendezkedés kezdetét, amelynek a lezárása éppen a fenti dátumok másik felében – 1686-ban – történt meg. További történelmi témákért látogasson el a Történelem rovatba, a kapcsolódó kiállításokról pedig a Képhatás rovatban írunk.