Események

1917 ? I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzem az Osztrák-Magyar Monarchiának.
1995 ? Az UNESCO Világörökség Bizottsága berlini ülésén a Világörökség részévé nyilvánítja a Carlsbad Caverns Nemzeti Park (USA, Új-Mexikó) és az Aggteleki- valamint a Szlovák-karszt barlangrendszereit.

Születések

1664 ? Gróf Bercsényi Miklós kuruc hadvezér, II. Rákóczi Ferenc főhadparancsnoka (? 1726)
1797 ? Nagy Károly matematikus, csillagász (? 1868)
1828 ? Péchy Tamás magyar köztisztviselő, politikus, miniszter (? 1897)
1849 ? August von Mackensen német vezértábornagy, I. világháborús hadseregparancsnok (? 1945)
1888 ? Szakasits Árpád politikus, köztársasági elnök, majd a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke (? 1965)
1920 ? Dave Brubeck amerikai zeneszerző, zongorista
1920 ? George Porter Nobel-díjas angol kémikus (? 2002)
1948 ? JoBeth Williams (sz. Margaret Jobeth Williams) amerikai színésznő
1982 ? Csí-Komor Krisztina festőművész

Halálozások

1185 ? I. Alfonz portugál király (* 1109)
1783 ? Jelky András utazó, kalandor (* 1730)
1888 ? Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Földrajzi Társaság első elnöke (* 1820)
1926 ? Claude Monet francia impresszionista festő (* 1840)
1965 ? Farkas Mihály (er. Lőwy M.), magyar kommunista pártmunkás, honvédelmi miniszter (* 1904)
1994 ? Gian Maria Volonté olasz színész (* 1933)
1988 ? Roy Kelton Orbison amerikai pop-énekes (* 1936)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

Mikulás napja: Szent Miklós püspök emlékére
Ghána a termelők napja
Ecuador: Quito alapításának napja
Finnország: nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának napja
Spanyolország: az alkotmány napja

December havi kalendárium

Karácsony Hava - Bak Hava

 

December 4. - Borbála napja

 

A Borbála-ág kivirágoztatása szokásos termésjósló mód volt. Sokszor csak azért próbálkoztak az ágak kivirágoztatásával, hogy karácsonyra virág legyen a házban, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe. A Borbála-ágat, sárgabarack termőrügyes ágát vagy szőlővenyigét befőttes üvegben, vízben feltették a kemence vállára, vagy a meleg szobában az asztalra. Ha karácsonyig kihajtott, kivirágzott, meg lehetett látni, milyen lesz a termés a következő esztendőben.

 

December 6. - Miklós napja - Regölés napja

 

December hónapban Luca napja körül csoportosul nemcsak a legtöbb szokás, hanem hiedelem és időjóslás is. Nem véletlen ez, hiszen egykor ezen a napon volt leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Ezt a Gergely naptár a 16. század végén tíz nappal kitolta, de a hagyományok továbbra is megmaradtak a régi helyükön, és csak néhány tevődött át a mai karácsony környéki napokra.

A regölésnek egyik leglényegesebb mozzanata a különböző rendű jókívánságok kifejezése. A középkorban Jézus születése napjával, karácsonnyal kezdődött az új esztendő. Az újévi jókívánságok ma már puszta udvariassági szólammá halványultak. A régi népi rétegekben azonban kisebb-nagyobb mértékben él a szó mágikus erejébe vetett hit. A szóval kifejezett kívánság egyúttal a teljesedést is jelenti, előkészíti.

Miklós, a kisázsiai Myra város püspökének emlékünnepe. Védőszentje a házasságnak, az anyaságnak és a gyermekeknek. Alakja közismert, jóságos tekintetű, ezüst szakállas idős emberként ábrázolják, aki püspöki süveget és piros talárt visel, kezében pedig püspöki pásztorbotot tart. Általában a jó gyermekek ajándékosztó barátjának tekintik, pedig az évszázadok folyamán patrónusukként tisztelték a halászok, révészek, vízimolnárok is, de védőszentje volt a felvidéki aranybányászoknak, sőt a gabonával és borral kereskedő tőzséreknek is. A gonoszt jelképező ördög, a krampusz csak később, a középkorban szegődött a jó püspök kísérőjéül. Miklós kultusza - és idegen, bár mindmáig használt neve - a felvidéki és az erdélyi szászok útján jutott el hozzánk.

 

December 24-25. - Nagykarácsony - Jézus születése

 

December 27. - János napja

 

János a fordulópont szentje, mivel Janus nyomán őt is az év egyik kapujának, a téli napfordulónak a megszemélyesítőjeként tartották számon. János az, aki előtt látomásaiban a "mennyek ajtaja" megnyílt. December 27-e, Szent János evangélista emléknapja régebben, a 18. századig Karácsony harmadnapja volt. Általában István-nappal együtt ülték meg.

A magyarországi szőlősgazdák régen bort szenteltettek, minden hordóba egy cseppet tettek belőle, hogy a bor ne romoljon meg. Borszenteléskor a katolikus templomok oltárai csak úgy roskadoztak a kisebb-nagyobb palackoktól, amikben a borosgazdák odakészítették a pap áldására várva féltett termésük javát, mintáját.
A régi János-napi szokások legjelesebbje - a szokványos Jánosköszöntők, jánosolások mellett - a borszentelés, és a Szent János áldása, más néven Szent János pohara, vagyis a szentelt borral való köszöntés, áldomás. Régen a János-napon megszentelt borral kínálták azokat, akik hosszú útra keltek, búcsúzkodtak. Ez volt a "Szent János pohara". A máig is megtartott szokás alkalmat nyújt a vendégségből való búcsúzkodásnál is az utolsó, búcsúpohár elfogyasztására. A régi rítus szerint ezt ülve kell kiinni.

 

December 31. - Szilveszter napja

 

Az év vége és a reménybeli boldogabb évkezdet időpontja. Év, évszázad, évezred váltásának napja a Gergely naptárban.

 

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)