Előző oldal     Mészáros Márta, Kurtág György és hortobágyi húsos palacsinta Egy hétig Londonban: Fókuszban Magyarország Szerzõ: I-Web.hu 2002. július 17. 14:59 Dél-London jelent?s m?vészeti seregszemléjének részeként, az Amadinda üt?hangszeres együttes július 5-i fellépésével kezd?dött a magyar kultúra koncentrált bemutatkozása az angol f?városban, a „Magyar Tavasz” rendezvénysorozat után idén másodszor. Az egy hetes eseményen hazánk gasztronómiai, zenei, színházi és mozi produkciói szerepelnek – tudtuk meg Bogyay Katalintól, a londoni Magyar Kulturális Központ igazgatón?jét?l. bővebben >   Picasso és Monet továbbra is kelend? Londonban A legnagyobb nevek uralták június végén a londoni aukciósházak árveréseit Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 17. 13:03 Több, mint 20 millió dollárért kelt el két festmény a múlt héten a Sotheby’s és a Christie’s aukcióján. Picasso és Monet mellett más impresszionisták iránt is nagy volt az érdekl?dés a f?ként európaiak látogatta árveréseken, de azért nem garasoskodtak a kortárs m?vek kedvel?i sem. bővebben >   Egy újabb ösvény Szerzõ: Mucsányi Marianna 2002. július 16. 16:53                                                                                  „K?rösi Csoma Sándor valóságos és álombéli útján” címmel    jelent meg Normantas Paulius, a hazánkban él? litván fotóm?vész    Ázsiában készült képeit bemutató kötete, melyet a Magyar Fotográfiai         Múzeum és A Tan Kapuja Buddhista F?iskola gondozásában adtak ki. bővebben >   Interjú Günther von Hagens anatómus professzorral A test világa cím? kiállításról Az alábbi összeállítást különféle interjúkból állítottuk össze. Szerzõ: Csibi Szilvia 2002. július 11. 11:01 -  Mi járt a fejében, amikor eldöntötte, hogy kiállításon mutatja be a testeket? Günther von Hagens: Húsz évig dolgoztam anatómusként a Heidelbergi Egyetemen, és a diákok roppantul meg voltak velem elégedve. Akkoriban hétvégenként t?zoltókat és n?véreket kalauzoltam a kiállított preparátumok között, és észrevettem, hogy az alapvet? anatómiai ismereteik is hiányoznak. Manapság a laikusok látszólag nagyon sokat tudnak az emberi testr?l. A médiában hallanak és olvasnak róla, képeket is láthatnak például arról, milyen egy szívinfarktus, meg hogy milyen a dohányzók tüdeje, de sosem látják, hogy valójában hogy is néz ki. Ezen változtatni kell A célom, hogy demokratizáljam az anatómiát. – De mi késztette arra, hogy megrendezze ezt a kiállítást? Oktatni akar vagy inkább sokkolni?  Günther von Hagens: Ha megfigyeli a látogatók reakcióit, látni fogja, hogy senkit sem sokkolnak a látottak: inkább meg vannak lep?dve, és lassan felfedezik a saját testüket is. Itt aztán tényleg nem száraz anatómiáról van szó. Ez egy anatómiai esemény, ha úgy tetszik, szórakozás.   - Mib?l gondolta, hogy az embereket ennyire fogja érdekelni? Számított-e arra, hogy több millióan lesznek kiváncsiak a kiállításra?   Günther von Hagens: Teljes mértékben. Már cs?dbe mentem volna, ha nem így állna a helyzet. Amikor megrendeztük az els? show-t Németországban, egy kritikus azt mondta, legfeljebb 40.000-en jönnek el. Ezzel szemben már 800.000 látogató volt. Én gondoltam, hogy a gyakorlati tudásból hiány van. Azért vannak itt, hogy ?k is láthassák azt, amit a szakért?k évszázadok óta élveznek.  - Kik voltak az els?k, akik testüket felajánlották Önnek és mivel vette rá ?ket, hogy ezt tegyék? Gondolom, ha megvan a holttest, akkor gyorsan neki kell fogni a kipreparálásának, miel?tt oszlásnak indul. Szóval kik voltak az els?k? Günther von Hagens: Igazából nem sürget az id? – nyáron két hét, télen pedig négy hét – ugyanis a testnek nem kell frissnek lennie. Már a legelején, amikor kigondoltam ezt az eljárást 1977-ben, sok ember, aki látta a kiállítás, jelentkezett, annyira tetszett neki, amit látott. Németországban naponta 5 ember iratkozott fel. Eddig mintegy 4,500 donorunk van, úgyhogy testekb?l nincs hiány.   - Itt Londonban is akadt olyan, aki feliratkozott? Günther von Hagens: Most van a harmadik nap, és nagy örömünkre már 8,000 látogatónk volt. Egy angol férfi feliratkozott, aki már látta a kiállítást Belgiumban, és azt mondta, hogy a látvány szépsége annyira magával ragadta, hogy eldöntötte, ez sokkal jobb, mintha eltemettetné vagy elhamvasztatná magát.  - És mi a helyzet azoknak a rokonaival, akik odaajándékozzák a testüket? Volt már olyan, aki eljött megtekinteni a halott hozzátartozóját a kiállításon? Günther von Hagens: Nagyon fontos, hogy a testek anonimek maradjanak, máskülönben az egész egyfajta posztumusz múzeummá alakulna át. Ez nem az a hely, ahová gyászolni jönnek az emberek. Nem illegális temet? – ez a megvilágosodás terme, és amikor az ember tanulni akar, akkor nem gyászol. Ezért hát megvolt rá a jó okom, hogy bizalmasan kezeljem a személyes adatokat – a rokonok jönnek, látnak, de nem tudják, ki kicsoda, és szerintem ez nagyon is helyénvaló.  - Melyik nem képvisel?i hajlanak inkább arra, hogy odaajándékozzák a testüket? Günther von Hagens: Kb. 15% -kal több n? adományozza oda a testét, és mintegy 10 - 20% -kal több n? jön el a kiállításra. Miért? Mert a n?k jobban függenek a testükt?l és jobban is érdekli ?ket a szépség,  kozmetikumok, stb. viszonylatában, nem is szólva a gyermekszülésr?l és –nevelésr?l, tehát nagyon is érthet? hogy fontosabb számukra a testük.  - Nem gondolja, hogy az Önt ért kritikák egy része megalapozott? Testek felvagdosása és kiplasztikázása ugyanis nem csoda, ha sokakat elgondolkoztat, vajon teljesen éplelk? emberrel állnak-e szemben. Ön hogyan reagál ezekre a felvetésekre? Günther von Hagens: Ilyen er?vel Leonardo da Vincit és más középkori mestereket is - akiknek a követ?jének tartom magam - ?rültnek nevezhetnénk. Nos, én magamat teljesen kiegyensúlyozott személyiségnek tartom. Arról nem is beszélve, hogy ?k, pl. Leonardo éjjel ment testeket lopni az akasztófáról, hazacipelte ?ket, felboncolta aztán elrejtette ?ket az ágya alá. Hála neki és másoknak, ma sokat tudunk az emberi testr?l és a várható élettartamunk megkétszerez?dött. Ilyen értelemben persze én nem vagyok kiegyensúlyozott, de a valós életben néha muszáj megtörni a társadalmi tabukat.- Egy társadalom nem élhet tabuk nélkül, de egy társadalom anélkül nem tud fejl?dni, hogy ne feszegetné azokat. Én olyan ember vagyok, aki tabukat döntöget.  - Ön is odaajándékozza majd a testét, amikor meghal? Günther von Hagens: Hát persze, örömmel, és nagy izgalommal, mert számomra nagy megtiszteltetés, hogy kiállítják a testemet, és így halálom után is szolgálhatom az anatómiát és a felvilágosodást.  - Na persze a nagy kérdés az, ki fogja ezt elvégezni ha Ön már nem él? Günther von Hagens: Tudom, hogy kollégáim hajlandók lesznek mintegy 1500 munkaórát eltölteni azzal, hogy egy jó kis darabot készítsenek bel?le, így a világon maradhatok akár néhány évszázadig is. A balzsamozás egyfajta vigasz, ugyanis megváltoztatja a halál arcát.    bővebben >   Hadd szóljon! Vidák Györgyi alkalmi és estélyiruha-kollekcióját színészn?k mutatták be a Kongresszusi Központban Szerzõ: Mucsányi Marianna 2002. július 10. 14:07 A címben szerepl? mondat gazdája Alföldi Róbert, a Színészn?k a kifutón show rendez?je. Így bíztatta a technikust, tekerje már feljebb a hanger?t a fináléban. Profi módon lovagolta meg a sikert. Mert taps az volt. bővebben >   Az élet állhatatlan képei Andrzej Wajda vallomásai Szerzõ: I-Web.hu 2002. július 9. 16:44 Wajda festészetet tanult, majd elfáradva a háromévi hasznosságról és egyebekr?l kialakult haszontalan vitáktól egy 1949-es sopoti nyaralás során elhatározza –, ha holnap esni fog az es?, elmegy Lódzba, és felvételizik a filmf?iskolára. És esett. És így lett filmrendez?. bővebben >   A hajdan volt Teleki tér Nyolcadik kerületi történetek Szerzõ: I-Web.hu 2002. július 9. 15:16 Giorgio Pressburger ismert író, több regénye jelent már  meg magyar fordításban, köztük a nagyon izgalmas szerelmi történet, a Fogról fogra. Hogy miért is fordításban? A név olaszos és németes. Nos, Giorgio Pressburger olasz író és egyben 56-os emigráns, színpadi rendez?, író és kultúrdiplomata, még néhány hétig a budapesti Olasz Intézet igazgatója. bővebben >   Meztelen Shakespeare Peter Brook új Hamletje Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 5. 13:49 A barcelonai Grec Színházi Fesztivál szenzációja, hogy a neves angol rendez?, Peter Brook Hamlet tragédiája címmel ismét színre vitte Shakespeare legismertebb drámáját. bővebben >   Színházi költészet A Holland Táncszínház jött, táncolt és gy?z?tt Szerzõ: Eszéki Erzsébet 2002. július 2. 13:40 Tizennyolc balettm?vész 1959-ben kivált a Holland Nemzeti Balettb?l, majd létrehozta a Holland Táncszínházat (Nederlands Dans Theater – NDT). Otthonuk, a Lucent Theater hágai épülete nem is egy, hanem három társulatnak ad otthont, a Nederlands Dans Theater  három m?helyének. Három lépcs?fok, három dimenziója a modern táncm?vészetnek. Budapesten az NDT I. lépett föl, a “zászlóshajó”.  bővebben >   Pánik az operá/k/ban Ki finanszírozza a komolyzene legnívósabb eseményeit? Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 1. 12:55 Összeomlás fenyegeti a világ zenei életének legnagyobb szponzorát, az amerikai Alberto Vilart. Ezért egyebek között veszélyben forog a Salzburgi Ünnepi Játékok jöv?je is. bővebben >   Dráma a magas C körül Pavarotti betegség miatt lemondta New York-i szereplését Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 1. 11:49 A  Metropolitan évadzáró el?adásain nagy szenzációnak igérkezett Luciano Pavarotti fellépése. A híres tenor megbetegedésér?l kósza hírek terjengtek. bővebben >   Brüsszel 2002 Európa kulturális eseményeinek idei központja a belga f?város Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 1. 11:49 Bízva a számok varázsában, 2002. 02. 20-án hivatalosan is megkezd?dött a Brüsszel 2002 cím? rendezvénysorozat. Mint ismeretes, az idén Salamanca /Spanyolország/ mellett a belga f?város nyerte el az Európa kulturális f?városa címet. bővebben >   Hacker etika A számítógép ördögeinek kulturális mozgalma Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 1. 11:11 A hacker szóról eddig csak a számítógépes kalózkodás és a vírusok jutottak az eszünkbe. Pedig jó tudni, hogy néhány hacker az információ szabadságharcosának tartja magát. bővebben >   El?készületben Bret Easton Ellis: A vonzás szabályai Szerzõ: I-Web.hu 2002. július 1. 10:55 Magyarra fordított könyveinek sorában az ötödik, valóságos pályafutásán a sorrendben másodikként megjelent Bret Easton Ellis-regényt adta közre kés? tavasszal az Európa Kiadó. Az 1964-ben született Ellis huszonhárom évesen írta A vonzás szabályai cím? könyvét, mellyel mostanra teljessé kerekedett a magyar nyelv? Ellis-életm?. bővebben >   Afrika szíve Egy demokratúra Lángh Júlia szemével Szerzõ: I-Web.hu 2002. június 26. 14:25 A Közel Afrikához, Lángh Júlia „élménybeszámolója” egy nigeri bozótfalu életér?l 1996-ban, megjelenésekor nagy közönségsikert aratott, a könyv pillanatok alatt elfogyott. Az egykori nigeri óvón? öt év után tért vissza Afrikába rádiós újságírást tanítani testi fogyatékos gyerekeknek. Ezúttal a földrész mértani szívébe, Csádba érkezett. És megírta Vissza Afrikába kötetét. bővebben >   A kecske ünnepe szerz?jének sikere New Yorkban Mario Vargas Llosa Nabokov-díja Szerzõ: Madary Orsolya 2002. június 26. 14:12 Mario Vargas Llosa New Yorkban átvette a Nabokov-díjat, de emlékeztetett arra, hogy regényeinek sikeréhez nagyban hozzájárulnak a fordítók is. Az esemény kapcsán díjazásban részesítették A kecske ünnepe angol fordítóját. bővebben >   Gyorsul a bakterház Sikertelen árverés a sikerfilm folytatásáért Szerzõ: Sárközi Lóránt 2002. június 26. 12:31 Egyszer akartam életemben nagyon paraszt lenni - persze nem sikerült. 1979-ben történt mindez, 9 éves koromban. Amikor a televízió felhívást tett közzé, hogy keresik Regös Bendegúz megszemélyesít?jét az „Indul a bakterház” cím? film f?szerepére. Ha nem ragaszkodnak a tájszólással beszélt ízes magyar nyelvhez és a profi fáramászási technikához, biztos befutó lettem volna. Kívülr?l fújtam az egész történetet, és arra is ráéreztem: minden Bendegúzon múlik. bővebben >   A szövés mestere Lawrence Norfolk regényeir?l Szerzõ: I-Web.hu 2002. június 26. 12:27 A 2002-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége az 1963-ban született Lawrence Norfolk brit író volt. Els? regénye, a Lempriére – lexikon meghozta a világhírt az akkor harmincéves írónak. Az alkotó, aki véletlenül, egy barátn?je unszolására lett író, közel húsz nyelven láthatta viszont kötetét. Legújabb regényét, A Vadkan képébent látogatása alkalmára fordították magyarra. bővebben >   Tudomány, m?vészet vagy show Dr. Frankenstein kiállítása Szerzõ: Madary Orsolya 2002. június 26. 12:08 Londonban is botrányok kísérték A test világa cím? kiállítás megnyitóját. Egy látogató kalapáccsal szétverte az egyik közszemlére tett emberi testet. bővebben >   Nagyvárosi z?rzavar Biennálé Sao Pauloban Szerzõ: Madary Orsolya 2002. június 26. 12:03 Sao Paulóban megrendezték a 25. m?vészeti fesztivált. Az eseményt a városban uralkodó z?rzavaros helyzetnek köszönhet?en a „káosz biennáléjaként” is emlegetik. bővebben >   Előző oldal     Összesen 922 cikk található ebben a rovatban Jelenleg 5 olvasó böngészik a Papiruszon Ingyen hirdetés | Fesztivál, rendezvény Weboldal készítés