Más fesztiváloktól eltér?en a társulatok maguk választhatták ki produkcióikat, így, miután a legutóbbi  elmúlt két év sikerdarabjaiból mazsoláztak az együttes vezet?i, tendenciákat nem lehetett igazán látni. A fesztivál másik különlegességét az jelentette, hogy nem volt versenyprogram. Kiss János, a házigazda Gy?ri Balett igazgatója szerint azonban "minden el?adás verseny: a táncosok versenye önmagukkal és az együttesek titkos versenye a közönség elismeréséért."  

A közönségnek láthatóan a dramatikus el?adások tetszettek legjobban. Ebben pedig nem volt hiány, hiszen sok és sokféle történet jelent meg a Gy?ri Nemzeti Színház színpadán: a Magyar Állami Népi Együttes Örmény legendája az örmény kereszténység születésér?l szólt, a BM Duna M?vészegyüttes Kossuth Lajos üzenete cím? történelmi darabja a szabadságh?snek állított emléket, bibliai történetet mesélt el a Gy?ri Balett sikerdarabja, a Purim.

Meglep?en sok iskoláskorú gyermek ült a néz?téren a Bozsik Yvette Társulat el?adásán, nem számítva arra, hogy János vitéz egyszer csak Superman-ként jelenik meg. A közönség meghökkenve és nevetve vette tudomásul: ez a János vitéz nem az a János vitéz. Kés?bb pedig szinte senki nem találta furcsának, hogy "Michael Flatley", s?t a Pókember is színpadra lépett, méghozzá a francia király "udvarában".

Üdít? volt látni az újjászületett Pécsi Balett gyártelepen játszódó Carmenjét, amelynek torreádora egy divatos médiasztár figuráját idézi, és amelyben a vágy és a líra groteszk, ám sokatmondó mozdulatokban jelenik meg. Az újszer? megfogalmazás Egerházi Attila alkotása.

Elemi er?vel hatott a Szegedi Kortárs Balett Carmina Burana adaptációja. A koreográfus, Juronics Tamás lepusztult, roncs világba vezeti a néz?t, ahol az ember már szinte állati ösztönlény. Ám ebben a let?nt civilizációban egy szerencsétlen, beteg lány számára is kinyílik a szerelem virága, majd halála, amely a legboldogabb pillanatában éri, a lét egy magasabb szintjére emeli társait is.
A kés? esti, Kisfaludy teremben tartott el?adások között is akadtak értékes alkotások: egyebek között a Még 1 Mozdulatszínház Hajnalvárás, In memoriam Dienes Valéria elnevezés? tánckölteménye - a mozdulatok szépségét hangsúlyozva, vagy az Artus Káin kalapja cím?, filozófikus hangvétel? produkciója.

Sokak kedvence volt a Duna Táncm?hely el?adása, A tizedik v?legény, amely sok humorral, mély érzelmekkel és briliáns táncokkal avat be a legénybúcsú szertartásába. Juhász Zsolt koreográfiája elb?völt, és megmutatta, hogy a néptánc még mindig virágzik; olyan gazdag és sokszín? kultúrával büszkélkedhetünk, hogy a lehet?ségek szinte kiapadhatatlanok. Ezt bizonyította a Rácz Attila "Cicero" vezette Dunaújváros Táncszínháza is, amely végtelenül szellemes darabot hozott Gy?rbe.

A III. Magyar Táncfesztivál a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes elsöpr? lendület? Duna Rapszódiájával zárult, stílusosan, a Dunához közel fekv? Széchenyi téren. Az ingyenes "ajándék- el?adást" nagyon sokan nézték (s?t táncolták és énekelték) végig, annak ellenére, hogy az egész napos es?zés után a "Hej Dunáról fúj a szél"-ben megidézett hideg északi szél is felkerekedett.
A fesztiválra a koronát a Duna-parti t?zijáték tette fel, amely ugyan nem tartozott a programhoz, mégis éppen végszóra, a rendezvény zárása pillanatában felt?nt a színpad mögött - méltó befejezést adva a tánc ünnepének.

A III. Magyar Táncfesztivál programja:
Június 21. 19:00 - Magyar Nemzeti Balett: Mokka, Hat tánc, Középre, kissé megemelve
Június 22. 19:00 - Magyar Állami Népi Együttes: Örmény legenda
                22:00 - Artus: Káin kalapja
Június 23. 19:00 - Pécsi Balett: Vágóképek, Carmen
                22:00 - Közép-Európa Táncszínház: ?S K.
Június 24. 19:00 - Bozsik Yvette Társulat: János vitéz
                 22:00 - Budapest Táncszínház: Kék rapszódia, New York
Június 25. 19:00 - BM Duna M?vészegyüttes: Kossuth Lajos üzenete (A szabadságh?s)
                          - Dunaújváros Táncszínháza: Zene - Tisztelet Janek Józsefnek
                 22:00 - Duna Táncm?hely: A tizedik v?legény
Június 26. 19:00 - Szegedi Kortárs Balett: Carmina Burana
                 22:00 - L.A. Dance Company: Memory of...
Június 27. 19:00 - Debreceni Balett: Bolero
                          - KFKI Kamarabalett: Mindenki - LGT táncképek
                 22:00 - Még 1 Mozdulatszínház: Hajnalvárás, In memoriam Dienes Valéria
Június 28. 19:00 - Gy?ri Balett: Purim
                 21:00 - Honvéd Táncszínház és Budapest Táncegyüttes: Duna rapszódia

A táncfesztiválon számos meghívott magyar és külföldi újságíró, szakember vett részt, ?k
minden harmadik nap délutánján szakmai megbeszélésen cseréltek eszmét az el?z? két nap el?adásairól. A találkozón, ha idejük engedte, részt vettek az együttesek vezet?i vagy a koreográfusok is, ami néha hasznos volt, ám okozott kínos pillanatokat is.

A legnagyobb vihart a Közép-Európa Táncszínház ?s K. cím? produkciója kavarta (nem csak a szakemberek, hanem a közönség körében is), miután Horváth Csaba szimbolikus gondolkodását sokan félreértették. A koreográfus valóságos keresztt?zbe került, amikor a szemére vetették, hogy a darab megalázó és tiszteletlen a n?kre nézve. Noha ? ezzel nem értett egyet, nem kívánta részletesen megmagyarázni az el?adást, és kisvártatva eltávozott. Így azt már nem hallhatta, hogy magyar néptáncból táplálkozó mozdulatvilágáról milyen elismeréssel beszéltek.

Vita bontakozott ki a Magyar Nemzeti Balett modern koreográfiákat tartalmazó - egyébként remek - estjével kapcsolatban is, miszerint kötelessége lenne-e egy a klasszikus balett hagyományait ?rz? együttesnek kizárólag klasszikus el?adással részt vennie egy fesztiválon. Ebb?l kiindulva újabb kérdések bukkantak fel, mint például azt, hogy mit nevezünk ma, a 21. században klasszikusnak.
Kielégít? választ nem lehetett találni, mint ahogy arra a kérdésre sem, hogy Ladányi Andrea expresszív személyisége miért nem ihleti meg a magyar koreográfusokat, és miért kell egy középszer? társulattal fellépnie azért, hogy színpadon tarthassa magát. Minden vitát kizárva elgondolkoztatónak és érzékeny el?adásnak tartották a Káin kalapját, intelligensnek Bozsik Yvette János vitézét, a Még 1 Mozdulatszínház produkcióját frissnek és költ?inek.

Dunaújváros Táncszínháza "Zene - Tisztelet Janek Józsefnek", illetve a Duna Táncm?hely "A tizedik v?legény" cím? alkotása is nagyon megnyer? volt számukra. Az egyik külföldi kritikusn? (?) meg is jegyezte: ezt a két darabot legszívesebben hazavinné a táskájában.
Mindent összevetve a külföldi szakemberek sikeresnek és színvonalasnak tartották a fesztivált, egyedül a fesztiválhangulatot hiányolták. Ezt kellene szerintük "felpörgetni" (els?sorban napközben) szórólapokkal, utcai rendezvényekkel, kérd?ívekkel, valamint a helyi média intenzívebb részvételével.
Ami a magyar táncm?vészetet illeti: egyhangúan azt állították, hogy sokszín? és nagyon értékes, mert a technika el?tt jár a szív és az intellektus.
        

www.gyoribalett.hu