Tizenkét évvel ezel?tt a világ politikai és tudományos életének jelent?s képvisel?i találkoztak Egyiptomban. Az akkor elfogadott úgynevezett Asszuáni Nyilatkozatban ez áll: ?Az id?számításunk el?tti harmadik században az ókori Alexandriában egy hatalmas vállalkozás valósult meg: az Alexandriai Könyvtár, amely a népek és kultúrák találkozásának szimbóluma lett, megvalósítva Arisztotelész és Nagy Sándor álmát, az egyetemes tudás meg?rzésére tett kísérletet.
A harmadik évezred küszöbén, Mohamed Hosni Mubarak elnök és az egyiptomi kormány támogatása mellet, az UNESCO és több köz-, illetve magánintézmény pénzügyi közrem?ködésével felszólítunk mindenkit, aki teheti, támogassa az ókori Alexandriai Könyvtár újjáépítését.
Az Alexandriai Könyvtár és Múzeum az ókori világ szellemi központjaként m?ködött, segítette a tanulást és a kutatást, megteremtette a kutatóintézetek és az egyetemek ?si intézményét. Alexandriához olyan nevek f?z?dnek mint: Erastosthenész, Aristarchus, Ptolemaiosz, Strabo, Archimedesz és Heron.
Az ? szellemüket szeretnénk megidézni, létrehozva az ókori intézmény modern változatát.
A Bibliotheca Alexandrina az Egyesült Nemzetek segítségével egy nemzetek feletti kulturális központ lesz. Ennek megvalósulásához várjuk minden kormány, köz- és privát intézmény, könyvtár, levéltár és bármely személy segít?kész javaslatát és önkéntes hozzájárulását.?
A nyilatkozat aláírói között Susan Agnelli, Noor Al-Hussein jordán királyn?, Caroline monacói hercegn?, Melina Mercouri, Francois Mitterrand, Susan Mubarak, Szófia spanyol királyné, államf?k, tudósok és neves személyiségek szerepeltek.

Az álom megvalósult. Az épület tervezését több mint 500 pályázat közül a norvég Snohetta csoport nyerte el. A kör alakú, modern épület különlegessége, hogy - a Sidney-ben lév? operaházhoz hasonlóan - a tengerre néz. A könyvtár Alexandria városának él? jelképe lett, hiszen Kelet e kapujának minden nagy m?emléke  már a múlté. Itt voltak a Ptolemaiosok palotái, Nagy Sándor sírja, az alexandriai világítótorony, amely a világ hét csodájának egyike, valamint Serapis szentélye is. Mindet lerombolták.

A híres könyvtárról pedig azt sem tudják, hova lett. Rossz nyelvek szerint lehet, hogy épp a modern épület alatt fekszik, mert az építtet?k nem sokat fáradtak a terület régészeti feltárásával. Így marad az eddigi feltevés, hogy a régi Alexandriai Könyvtárat ie. 47-ben Julius Cézár romboltatta le, amikor elfoglalta a várost.

A Bibliotheca Alexandrina nemcsak könyvtár. Megálmodói egy kulturális komplexumot hoztak létre, feln?tt, gyermek és szakkönyvtárakkal, múzeumokkal, kiállítótermekkel, nevelési központtal és konferencia központtal. Érdemes kiemelni, hogy a vakok és látási problémákkal küszköd?k számára külön könyvtárat rendeztek be. A gy?jteményt 1995 óta folyamatosan b?vítik, több országtól és magánszemélyt?l kaptak ajándékba könyveket, kéziratokat, térképeket.

Költségek, számok, méretek. A terület és a konferenciaközpont az egyiptomi kormány ajándéka, ezek összege 182 millió dollár. Az építkezés költsége hozzávet?legesen 149 millió dollár, a könyvek és periodikák költsége 31 millió dollár, a felszerelések 20 millió dollárba kerültek. A központ területe 45 ezer négyzetméter, a könyvtáré 85 ezer, összesen 11 emeleten helyezkedik el és 3500 olvasót képes fogadni. A könyvtárban föllelhet? kötetek száma 4-8 millió, ezen belül több mint 100 ezer kézirat, 10 ezer könyvritkaság, 200 ezer CD áll a látogatók rendelkezésére. A könyvtárhoz tartozik egy 3200 ül?helyes konferenciaközpont, a Tudományos Múzeum, a Planetárium, valamint Kalligráfiai Intézet és Múzeum.

www.bibalex.gov.eg/
www.unesco.org/webworld/alex/alex.htm