Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Az antik Gy?r?k Ura (Archívum)
Hérodotosz: A görög-perzsa háború
Szerző: I-Web.hu
2002. november 6. 14:05

 

Hérodotosz a kis-ázsiai Halikarnasszoszban született i. e. 480 körül. Beutazta az akkori perzsa birodalom nagy részét, a Földközi-tenger nyugati partvidékét, járt Babilonban, Egyiptomban, eljutott a Fekete-tenger partjain fekv? városokba. Eltöltött pár évet a virágkorát él? Athénban, többek közt Szophoklész, Pheidasz, Periklész, Euripidész, Anaxgorasz társaságában. Innen a pánhellén alapítású Thuroiba költözött, valószín?leg itt is halt meg i. e. 425 felé.

Görög harcos
az i.e. 5. századból

A görög történelem fontos forrása
, A görög-perzsa háború, a görögök és Ázsia küzdelmeit írja le mitikus id?kt?l (Ió története) Szésztosz ostromáig (i. e. 478). A könyv els? felében n?rablások, bosszúhadjáratok (pl. Trója), a Kr?zus király uralmát megdönt? Kürosz története mellett számos néppel (médek, egyiptomiak, szkíták…), történetükkel és országukkal ismerkedhetünk meg, ahogy a perzsa terjeszkedés eléri ?ket. A szerz? saját tapasztalatain kívül más „szemtanúk” elbeszéléseit is felhasználja, Így persze nem mindegyik színes történet tekinthet? hitelesnek, ám amellett hogy remek szórakozást nyújtanak, sokszor keleti témákat dolgoznak fel, megörökítve egy-egy nép gondolkodásának, mentalitásának jellemz? példát.  Megint más kérdés, hogy sokszor kell „átlátni a szitán”. Az egyeduralkodók második generációja például – fura módon mindenhol – igazi gonosz. Kambüszész perzsa király (a birodalom alapító Kürosz utóda) egymaga - többek közt -  megöleti öccsét, feleségül veszi két n?vérét, az egyiket  terhesen agyon rugdossa, máskor józanságát bizonyítandó szíven nyilazza legkedvesebb emberének fiát, vagy „minden lényeges ok nélkül” elfog tizenkét perzsa el?kel?t és elásatja ?ket, hogy csak a fejük lóg ki…
 
A görög – perzsa háború eseményeit hitelesen elmesél? szerz? minden adandó alkalmat megragad, amikor elmondhat egy jó „sztorit”. Kit érdekel, ha történetünk szempontjából teljesen lényegtelen, ráadásul nem is egy „szerepl?vel” esett meg a nevezetes eset? Ha egyik szerepl?nk apjával, nagyapjával, dédapjával, vejével… történt valami tanulságos, megállunk (f?) történetünk fonalának felgöngyölítésében, és elszórakozunk az ókori görögök furfangos, csalafinta, babonás és nem ritkán meglep? gondolkodásán, vagy a hatalom után mohón áhítozókon, akik – természetesen - mindig el is nyerik méltó jutalmukat. Az egyik legismertebb ilyen történet, amikor elhunyt feleségének szelleme üzenetet küld a túlvilágról Periandrosz korinthoszi türannosznak. Hogy személyazonosságát igazolja, megüzente urának, „hogy a kenyeret hideg kemencébe vetette”. Periandrosz így biztos lett benne, hogy valóban asszonykája üzent neki, hiszen olyan titokra célzott a szellem, melyet csak ?k ketten ismertek. Hogy mi volt a titok? Elegend? képzel?er?vel már ki is találhatták, ha nem megy, inkább Hérodotoszra bíznánk a talány megfejtését…

Xerxes,
perzsa uralkodó

Az utókor által kilenc részre osztott m? ötödik könyvében olvashatunk arról a perzsa katonai akcióról Naxos ellen (i. e. 500), amely a kis-ázsiai görög városok lázadásához és a címben szerepl? háborúhoz vezetett. A történelmi eseményeket színes, izgalmas, szórakoztató olvasmányként megörökít? szerz? ritkán ad meg pontos dátumokat. Egyszer fordul el? pontos, év szerinti datálás, amikor megemlíti, hogy melyik athéni arkhón (Kalliadész) évében zajlott Xerxes európai hadjárata (i. e. 480). Ezen kívül csak ilyen „ezt az eseményt követ? évben” féle utalásokkal találkozhatunk. Bár sokak szerint a történetek kronológiája ezért - és a sok „sztori” miatt -  néhol nehezen követhet?, nem véletlen, hogy nemcsak saját vagy éppen Augustus korában volt népszer? olvasmány, hanem napjainkban is páratlan élmény megismerkedni Hérodotosz világával. Csak egy kis türelem kell hozzá…

Akit – mondjuk - Tolkien regényeiben nem csak az izgalmas események kötöttek le, hanem lelkesen nézegették Középfölde térképét a regény olvasása közben, és élvezték, hogy egy ismeretlen „világ” nyílik meg el?ttük, furcsa népek egyedülálló szokásaival, különös lakóhelyeikkel, és elméjük kellemes tornáztatására vágynak, nyugodtan keressék el? történelmi atlaszukat, esetleg nézzenek utána a kor eseménytörténetének, és merüljenek el a „múltnak mélységes mély kútjába.”  
      

 


Hérodotosz: A görög – perzsa háború
Osiris, Budapest, 2000.
840 oldal.

 
 
Jelenleg 8 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény