Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Illyés Gyula köszöntése (Archívum)
Száz év zajos magány
Szerző: I-Web.hu
2002. november 6. 14:20

A pusztai gyermek, az 1918-19 történéseit átél? fiatalember, a párisi létben elmerül? ifjú, a népies fordulatot végrehajtó költ?, a szociográfus, a Pet?fi Sándor életér?l könyvet író ”utód”, majd a Beatrice apródjait megíró id?s író történelemhez való viszonyáról, a nemzedéktársakkal szembenálló, vagy éppen velük egyez? látásmódjáról, szerepvállalásairól ad képet esszéjében a szerz?.

„Noha pályájának egészét meghatározta a pályatársai által is átélt történelem – írja Füzi –, a történelemhez való viszonya egészen más volt, mint nemzedéktársaié. Nemzedéktársai…átélték, megélték, elszenvedték a történelmet…Illyés pedig mindig a nemzeti közösségéhez kapcsolódó néz?pontból nézte a világot, s alárendelte magát a vélt vagy valós történelmi érdekeknek.”

Ezek a vélt vagy valós történelmi érdekek aztán a cikk szerz?je szerint gondolkodási sémákban, szerepekben öltöttek testet: „A különböz? szerepek – közöttük természetesen a felvállalt, s nem csupán reá er?ltetett szerepek – alóli menekülés hajlama máskor is megfigyelhet? volt Illyés Gyula pályáján…sokszor érezte a váltás, a menekülés kényszerét. Volt, hogy valóban ki akart lépni addigi gondolkodása keretei közül, volt, hogy kívülr?l akarták ezt rákényszeríteni, mint például 1956 után.”

A Cs. Szabó László által megfogalmazott kett?sséggel –a „hol kétségbeesetten, hol szelíd iróniával, egyszer mint lovagi, máskor, mint póri költ?ként” –  alkotó Illyést az írás szerz?je Németh Lászlóval állítja szembe. Füzi kifejti, hogy míg Németh László a küls? világ történéseit a maga világába építette, s vallomásos író lett, addig Illyés Gyula: „a történelembe n?tt bele, írói-költ?i világát a történetiségnek rendelte alá, s az egyéniség parancsai ebben a világban alárendel?dtek a közösség tagjaként megélt történetiségnek.”

Illyésék nemzedékének „történetírójának”, a már említett Cs. Szabó Lászlónak a sorait említi a költ? jellemzésénél Füzi László is, hiszen ennél kifejez?bbet, találóbbat aligha lehet írni: „mindinkább úgy hat, mint egy romantikus h?s és démonikus hasonmása; a modern magyar költészetben ? Kodály, a nemzet szimbolikus énektanára, akire rá-ráreccsent disszonáns, vad humorával Bartók: másik énje, a félelmesebb.”

Illyés Gyula sok vitát és álvitát kiváltó életm?vének mai léte ellentmondásokkal tarkított, Füzi szerint: „valójában a történelemhez való er?s köt?dés és a történelmiségen keresztül a m?vekre rárakódó különböz? viták…politikai rétegz?dések teszik nehezen megközelíthet?vé Illyés m?veit.” És talán a legnagyobb próbatétele ennek az életm?nek még hátravan, hiszen –ahogy a cikkíró is fogalmaz – el?bb-utóbb a történeti jelleg? gondolkodás elhalványulásának vagy éppen megsz?ntének következményeivel is szembe kell néznie.


Füzi László: „A jelent is állandóan történelmileg kell élnünk”, A száz éve született Illyés Gyuláról 
(Élet és Irodalom, 2002. november 1. 12-13. oldal)

Kapcsolódó link: www.es.hu

 
 
Jelenleg 5 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény