Morcsányi Géza, a Magvet? kiadó igazgatója el?re közölte, mennyi id?n át kérdezhetnek az újságírók, s a szigorra szükség is volt, mert Kertész Imrének rendkívül feszített programot kellett teljesítenie ebben a néhány napban, Budapesten. Már a sajtótájékoztató legelején szóba került a Sorstalanságból készül? film, amelynek rendez?je az Európában és a tengerentúlon is az egyik legkeresettebb magyar operat?r, Koltai Lajos, aki így ki is ült Kertész Imre mellé. Felváltva mesélték el: a Nobel-díj egyértelm?en hozzájárult ahhoz, hogy az öt éve formálódó tervb?l film legyen, hiszen maguktól jelentkeztek külföldi koprodukciós partnerek. Jelenleg úgy látszik, hogy a kétmilliárd forintos költségvetés? film felét a magyar állam fedezné, a másik felét a külföldi koprodukciós partnerek adnák. A tárgyalások október 21-e után kezd?dnek, s a tervek szerint 2003 ?szén forgatnák a filmet.

Arra a kérdésre, miként tudják meg?rizni alkotói függetlenségüket, Kertész Imre Koltai Lajossal együtt állította: mivel a forgatókönyv elkészült, aki ehhez a kész könyvhöz ad pénzt, az jöhet koprodukciós partnerként. Kertész Imre annyit f?zött hozzá: a forgatókönyv ebben az esetben csak irodalmi javaslat, amelyet Koltai Lajos varázsol majd él?vé. A film világát a rendez? teremti meg, s csak az ? szava számít bármilyen változtatásnál. A film népszer? m?faj, sokkal népszer?bb, mint az irodalom. Sajátosak az eszközei, amelyeket Koltai Lajos tökéletesen fog használni, miközben biztosan h?ségre törekszik majd - fejezte ki maximális bizalmát Kertész Imre. Ezt er?sítette meg akkor is, amikor a film üzenetér?l föltett kérdésre válaszolt: a regény önmagába zárt nyelvi organikus világ, emely egy film esetében kiindulópont ugyan, de az a rendez? dolga lesz, hogy az üzenetet megfogalmazza. Koltai Lajos pedig már most meg tudja fogalmazni: számára az a film üzenete, hogy föl kell készülnünk mindig a rosszra. Mert bármikor bármi megtörténhet.

Kertész Imre szeptember 25-én, a budapesti Kamrában felolvasott már új, készül? regényéb?l, amelynek a második részét szeretné a berlini Wissenschaftskolleg ösztöndíjasaként megírni. Annyit tudhatunk róla, hogy Budapesten játszódik, s 1999-b?l tekint vissza "a hetvenes évek állóvizébe, a Brezsnyev-korszak szörny?, tespedt korszakába". Arra a kérdésre, hogy érez-e Kertész Imre idegengy?löletet Magyarországon, s ha igen, mit tehet ez ellen most, amikor ekkora figyelem irányul rá, ezt válaszolta: Magyarország még mindig nem nézett szembe a szekrénybe rejtett hullával, a holokauszttal. Általában a nyugat-európai szellemi és m?vészi tudatban jelen van ez a törekvés, különösen a németeknél, akik igyekeztek feldolgozni a múltjukat. Van egy német szó, a Zivilisationsbruch, azaz civilizációs törés, ami azt jelenti, hogy Auschwitzban elégett 2000 év etikai kultúrája. Ezek után a nulláról kell ezt ismét megteremteni - ha képesek leszünk rá.

Magyarországon sajnos nem érzékelhet? ilyen törekvés. Pedig ez nem csökkenti egy nép értékét, az országimázst, s?t! Az, ha feldolgozzuk a 30-as, 40-as évek történéseit, vagy a legutóbbi 40 esztend?t, sokat segítene abban, hogy konszenzust, békét lehessen teremteni az országban. "Ha a Nobel-díj csak egy picit is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon is szembenézzenek az emberek a múlttal, annak én már rettenetesen örülük" - szögezte le Kertész Imre, aki hozzáf?zte: mindenesetre most határozottan azt érzékeli, hogy a Nobel-díj kapcsán óriási szeretet árad felé, s ez enyhítheti a megosztottságot. "Az az energia, amit a m?veimbe fektettem, most visszasugárzik rám."

Mindenesetre nem szeretné közéleti szereplésre használni a most óriásira n?tt érdekl?dést, mert amint fogalmaz: a közéleti szereplés nem neki való. "Író vagyok, az én feladatom az, hogy megírjam a könyveimet. Más közéletiségre nincs id?m, a könyveimben benne vannak a gondolataim."  Az is érz?dik a könyveiben, amir?l berlini vagy budapesti hovatartozása kapcsán ezúttal is elmondta: "Az én hovatartozásom az, hogy nem tartozom sehová." Az európai zsidók közül a legtöbben gyökértelenek, elvették t?lük a gyökereiket. Sokukat csak Auschwitz tette zsidóvá, hiszen nem volt zsidó kultúrájuk, köt?désük.  Mindenesetre arra a kérdésre, hogy hová helyezi magát a magyar irodalomban, így válaszolt: "Pillanatnyilag Nobel-díjas magyar író vagyok, ennyi."

Sajnos, a Sorstalanság angol fordítása min?síthetetlen, miközben  kit?n? német és svéd fordítások olvashatók - az tehát különös szerencse, hogy a Svéd Akadémia tagjai a saját anyanyelvükön, remek fordításban olvashatták Kertész Imre négy könyvét. Most, hogy Nobel-díjat kapott, szeretné visszaszerezni az angol nyelvterületre való kiadás jogát attól a kis kiadótól, amely korábban kiadta a Sorstalanságot és a Kaddis a meg nem született gyermekért cím? könyvet. Sajnos, a két m? - és különösen az utóbbi - köszön? viszonyban sincs a két eredeti regénnyel, mintha nem is ugyanazon regényr?l lenne szó. Mivel jelentkezett egy nagy, tekintélyes tengerentúli kiadó, tárgyalások kezd?dtek arról Kertész Imre német kiadójával, a Suhrkamp Verlag vezet?ivel, hogy visszaszerezzék az angol nyelvterületre szóló jogokat.

A fotókat Dobó László készítette.

http://www.nobel.se
http://www.suhrkamp.de

Kapcsolódó cikkeink