Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Ugyan, mir?l beszélünk?! (Archívum)
Kényszer?en exkluzív interjú Elbert Mártával a Roma Média Iskoláról
Szerző: I-Web.hu
2002. október 14. 09:54


- Milyen sajtóvisszhangja volt az eseménynek?

- Semmilyen. Sem az írott, sem pedig az elektronikus sajtó nem érdekl?dött a filmbemutató iránt.

- Mi lesz a filmekkel?

- Ami a sajtóval... A roma vezet?k sem jöttek el. Nem találkoztam a PHARE-program képvisel?ivel sem. Pedig megnézhették volna, mire költöttük a pénzüket. Ezt ne vegye panaszkodásnak, az lett volna a meglep?, ha van érdekl?dés olyan roma téma iránt, amely nem hordoz negatív szenzációt.

- A diákok els? filmes létükre nagyon jó filmeket készítettek....

- Senki sem hiszi el nekem, de mindent önállóan csináltak. Az alapötlett?l a megírt forgatókönyvön át. Egyedül mentek forgatni, csak egyszer segítettünk bevilágítani az egyik helyszínt. Tizenkét éve tanítok, de ilyen tehetséges osztályom még sohasem volt. A Lóvásár egy szinte senki által sem ismert világba röpít, a Szül?falum vasárnap a korai cseh vígjátékra emlékeztet. A Kaffka cím? film egy kafkai világot idéz.

- Hogyan válogatták ki a diákokat?

- Nem tekintettük alapfeltételnek az érettségit, viszont a rátermettséget igen, amit a Film- és Színházm?vészeti Egyetemen alkalmazott profi szempontok szerint mértünk. Az írásbeli egy, a szóbeli három napig tartott. Hét-nyolc tagból állt a felvételiztet? bizottság, és szavazással, pontozással döntöttük el, hogy a hatvan jelentkez?b?l ki legyen az a tizenkett?, akit felveszünk. A végén viszont úgy éreztük, hogy ha többfelé is kell elosztani az ösztöndíjakat, még két hallgatót nem utasíthatunk vissza. És mit ad Isten, éppen ?k tartoztak a legjobbak közé.

- Hat éve tanít romákat médiaismeretekre, dokumentumfilmezésre. Mennyiben voltak mások ezúttal a lehet?ségeik?

- Az eddigi tanfolyamokat sz?kre szabott keretek között, nagyon kevés pénzb?l, nagyon gyors átfutással kellett megszerveznünk. Most viszont PHARE-támogatás útján az RMI-hez végre annyi pénzt sikerült szerezni, amennyibe egy ilyen iskolában az egy éves oktatás ténylegesen kerül. A 14 diák fele vidéki volt, akiknek módunkban állt lakást bérelni, utazási költséget fizetni, és az összes diáknak húszezer forintos havi ösztöndíjat tudtunk adni. A 10-12 tanár havonta átlagosan 40 ezer forintot kapott. A filmekre is volt pénz - nem rengeteg, de filmenként úgy ötvenezer.

- Mit vártak el ezért cserébe Önökt?l?

- A PHARE-támogatások komoly segítséget jelentenének a cigány gyerekeknek. Az úgynevezett anyagi jólétnek viszont az volt az ára, hogy majdnem belehaltam ebbe a programba, mert olyan adminisztráció kísérte, ami külön menedzsmentet kívánt volna. Viszont arra már nem engedélyeztek semmilyen kifizetést. Éjszakánként elszámolásokat könyveltem, jelentéseket írtam, bornírt kérd?ívekre válaszolgattam. Volt egy ilyen kérdés: tartunk-e pszichoszociális tréninget? Erre azt mondtam, mi beszélgetni szoktunk a diákjainkkal. Azt válaszolták, hogy ilyen rovat náluk nincsen. Ráadásul a szerz?déskötést addig húzták-halasztották, amíg a másfél évesre tervezett oktatási programunkat tíz hónapba kellett belezsúfolnunk. Minden pénteken-szombaton jöttek a gyerekek, nem volt egyetlen szabad hétvégéjük sem.

- Tényleg, milyen volt a tanárok és a diákok közötti viszony?

- A diákok el?ször találkoztak azzal, hogy a nem romák úgy viselkednek velük, mintha romák lennének, tökéletes egyenrangúság volt tanárok és diákok között. És ezzel ?k sohasem éltek vissza.

- A vizsgafilmek vetítése után, amikor bemutatta az alkotókat, az látszott, hogy szinte pótanyaként viszonyulnak Önhöz...

- Amikor az ELTE-n tanítottam, nem tegez?dtem a diákokkal, itt viszont az els? perct?l fogva olyan légkör volt, hogy nem lehetett nem tegez?dni velük. Azt hiszem tényleg jóban voltak velem. Persze a többi tanárral is, csak én sokkal több id?t töltöttem velük. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítványtól tartott néhány el?adást, és utána azt monda, hogy még életében ilyen órái nem voltak. Csillogott a gyerekek szeme, bátrak voltak, okosak, jól kérdeztek. Ez a könnyedség a filmjeiken is meglátszik.

- Különösen a Fradi jobbközép törzs-szurkolóival készített filmnél éreztem úgy, hogy a diákok mintha kívül helyezkedtek volna minden társadalmi csoporton azáltal, hogy kamera mögött álltak.

- Az elmúlt hat-hét évben azt láttam; önbecsülést, magabiztosságot ad számukra, ha kamera mögött állnak vagy mikrofon van a kezükben. Az interjúalanyok is komolyan veszik ?ket. Ha nem is lesz bel?lük Oscar-díjas operat?r vagy rendez?, azt tapasztalják, az ? felkészültségük az alapja annak, hogy elfogadják ?ket.

- Mi lesz velük?

- Semmilyen támogatásunk nincs egyel?re a folytatáshoz, de mégsem lehet azt mondani nekik, hogy fiúk-lányok ennyi volt és ki merre lát... Hat-hét diák a Fekete Doboz Alapítványnál folytatja a filmezést, ösztöndíjat ugyan nem tudunk adni, de rendelkezésükre áll stúdiónk összes felszerelése: kamerák, vágóasztal, nyersanyag. És lehet, hogy a Magyar Televízió roma magazinjában gyakornokoskodhatnak. Talán. De ez egyáltalán nem biztos.

- Pedig ha a diákok filmjeit levetítenék, azzal talán olyan példát mutathatnának, ami bátorítaná a következ? generációt. Ez a hang egyébként is hiányzik a magyar médiából.

- Például az egyik hallgatónk intelligens, okos, még szép is, jól beszél, és az a vágya, hogy sportriporter legyen. És miért is ne mondhatná bármelyik televízióban ? a sporthíreket? A pályázatom egyik kiindulópontja az volt, hogy a jelenlegi hivatalos médiaképzésb?l, tekintettel a szemeszterenkénti 100-200 ezer forintos tandíjakra, ezek a fiatalok automatikusan kiszorulnak. Holott semmivel sem tehetségtelenebbek, mint akiknek szüleik meg tudják fizetni ezeket a képzéseket. S?t. Szerintem közöttük több a tehetséges, mint a nem roma hallgatók között.

- És ?k maguk hogyan képzelik el a jöv?jüket?

- Mindenki máshonnan jött, más szintr?l indult. Baranyi Tünde például, aki a Kaffka cím? filmet csinálta, s amellyel elnyerte a 2002. évi Diákfilmszemle egyik f?díját, amikor hozzánk került, szinte nem is tudott leírni egy mondatot sem. Három hónapig meg sem szólalt, aztán gyönyör? dolgozatokat kezdett írni, kés?bb ? adta be a legjobban kidolgozott forgatókönyvet. ?k már egy teljesen új generáció, olyanok, mint a rendszerváltozás idején az akkori huszonévesek. Új stílus, új felfogás jellemzi ?ket, szabadok, vidámak, demokratikusak. A fele osztályt felvették az idén valamelyik f?iskolára. Most már az ? szüleik is fontosnak tartják, hogy a gyerekük tanuljon és továbbtanuljon. Ez hatalmas változás a roma szül?k szemléletmódjában.
 

 

A Roma Média Iskola hallgatói az egyéves képzés során dokumentumfilmes, újságírói, operat?ri, szerkeszt?i, vágói ismereteket sajátítottak el. A szakmai tantárgyakon túl, többek között szociológiát, politológiát, beszédtechnikát is tanultak. A diákok tíz videóet?döt és tíz dokumentum-vizsgafilmet készítettek.

Tanárok:
Almási Tamás / filmelemzés, film- és dokumentumfilm-készítés
Révész Márta / vágás
Rácz Albert / vizuális nyelv, operat?ri ismeretek
Bernáth Gábor / újságírás
Putnoki A. Dávid / beszédtechnika
Havas Gábor / szociológia, közéleti ismeretek, roma történelem
Révész Béla / politológia
Lángh Júlia / riportkészítés
Elbert Márta / dokumentumfilm-készítés, dramaturgia, filmtörténet, filmgyártás, filmelemzés

El?adók:
Daróczi Ágnes, Horváth Aladár, Furmann Imre, Kemény István

Hallgatók:
Andrási Katinka, Fátyol Zsuzsanna, Balogh Máté, Csík Juci, Baranyi Tünde, Cserenkó Gábor, Setét Tamás, Kökény Anna, Orsós Róbert, Szirmai Norbert, Révész János, Varga Zsolt, K?vári "Borz" József.

 
 
Jelenleg 10 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény