Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
A lélek nőgyógyásza (Archívum)
Beszélgetés Szikora János rendezővel Az utolsó tangó Párizsban bemutatója alkalmából
Szerző: I-Web.hu
2002. október 10. 15:07


- A mű színpadi megvalósítása először tíz éve kezdte Önt foglalkoztatni. Miért gondolta, hogy ez a filmben igen erős történet ugyanilyen hatásos lehet színpadon?

- A filmbeli két ember, a fiatal lány és az idősödő férfi kapcsolatában olyan dráma feszül, hogy már amikor a filmet néztem, az volt az érzésem, ez színházban még erősebb lehetne. És most, hogy a végére értünk ennek a munkának, meggyőződésem, hogy a színdarab valamennyi jelenete erőteljesebb, brutálisabb, mint a filmen volt. Az ok valószínűleg abban rejlik, hogy kizárólag a két főszereplő drámájára koncentráltunk, és elhagytuk a történet filmes mellékcselekményeit. Ezáltal valóban fókuszba kerül az alapkonfliktus, a szerelem, szenvedély és halál végzetháromszögében játszódó történet.

- Nagyon bonyolult, fizikailag és lelkileg egyaránt megterhelő feladatot jelent a színészek számára a férfi és a nő megformálása. Hogyan választotta kis a színészeket?

- Már tíz éve is Balikó Tamást gondoltam Paul szerepére. Jól ismerem őt, tudtam, hogy képes megjeleníteni a színpadon ezt az összetett figurát. Szerintem az élet, a sors szerencsésen a kezünkre játszott abban, hogy az előadás akkor nem jött létre, mert az azóta eltelt idő a mai előadás szempontjából nagyon hasznos volt. Tamás tíz évvel vagy száztíz évvel öregebb lett, én is legalább kétszázzal, és az eltelt évek emberi és művészi tapasztalata belesűrűsödött az anyagba. Most, amikor újra elővettem a darabot, eszembe se jutott, hogy másik férfi szereplőt keressek.

- Milyen szempontok alapján kereste a női főszereplőt?

- Nem tartom véletlennek, hogy Jeanne szerepét annak idején Bertolucci is az akkor még teljesen ismeretlen Maria Schneiderre osztotta. Szüksége volt ugyanis egy olyan fiatal lényre, akinek a fiatalságából adódó pimaszságában, lendületében, és természetesen testi csábításában rejlik az ereje. De ki az a fiatal lány, aki a színpadon a puszta biológiai adottságainál fogva olyan provokáló erővel bír a férfi számára, hogy ettől maga a történet hitelessé válik? Ez nagy kérdés.

- Ezért gondolt egy amatőrre?

- Ezt a szerepet nem lehet eljátszani. Ide az kell, hogy megszülessen valami a két ember között, hogy a nő elképesztő hatással legyen a vele szemben álló férfira, és viszont. Ha ez nem működik, akkor az előadás nem jön létre. Ezt a csapdahelyzetet hívják a színházi emberek "Júlia-szindrómának". A Rómeó és Júliában Júlia eljátszásához egy igen fiatal, de tehetséges színésznőre van szükség, ami tulajdonképpen lehetetlen, mert ha valaki eléggé fiatal a szerephez, általában még nem birtokolja mindazon színészi képességeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt a komplikált, nehéz szöveget hitelesen mondja el. Aki pedig erre képes, sajnos már nem elég fiatal. A mi esetünkben nem a szöveg jelentette a nehézséget, hanem a színészi feladat bonyolultsága. Ki az a fiatal nő, aki képes kíváncsi kislányból nősténnyé érlelődni száz perc alatt? Ez komoly színészi feladat. Megkockáztatom, hogy bonyolultabb szerep, mint a férfié. Kiírtunk egy szereplőválogatást.

- Balikó Tamásnak mennyi szava volt a női főszereplő kiválasztásában?

- Elhatároztam, hogy azt a lányt választom a jelentkezők közül, aki Tamásnak és nekem egyformán tetszik. Ha nem egyezik a véleményünk, akkor az kapja a szerepet, akit Tamás választott. Hiszen ez a játék rajta áll vagy bukik, nem az a fontos, hogy nekem tessék, hanem hogy őt inspirálni tudja.

- A mai színházi gyakorlatban ritkán fordul elő szereplőválogatás. Sikeres volt?

- Akkor azt hittük, igen. Nemcsak színésznőket hallgattunk meg, hanem teljesen amatőröket is. Hosszas gondolkodás után végül elkezdtük a próbákat valakivel, akinek nem volt színházi gyakorlata. Két hétig nagyon keményen dolgoztunk, akkor azonban rá kellett döbbennünk, hogy vakvágányra jutottunk. Nem tudtuk folytatni a munkát. Újra ott álltunk női főszereplő nélkül.

- Újabb meghallgatás következett?

- Szerencsére nem. Az ember néha nem veszi észre, hogy akit keres, ott áll előtte. Verebes Linda évek óta az általam vezetett szolnoki társulat fiatal színésznője. Ma már nem tudom megmagyarázni, miért nem jutott eleve eszembe Linda, amikor főszereplőt kerestünk. Pedig szerencsés, hogy végül ő kaphatta meg ezt a szerepet.

- Hogyan tudta megteremteni köztük azt a harmóniát, ami egy ilyen nehéz előadás végigjátszásához nélkülözhetetlen?

- Amikor Lindát felkértem, őszintén és pontosan elmondtam neki, milyen testi és lelki gátlástalanságot igényel ez a szerep. Elolvastattam vele a darabot, vázoltam az elképzeléseimet jelenetről jelenetre. Azután hagytam neki időt, hogy gondolkodjon. Fontos volt, hogy érezze, hogy megértse, mire vállalkozik. Ez volt az első lépés. A próbák folyamán pedig az jelentette a nehézséget, hogy mindazt, ami történik, vagy aminek történnie kellene, nevén nevezzük. Furcsa, de igaz, hogy a munka során én sokszor nem is úgy éreztem magam, mint egy rendező, hanem mint a lélek nőgyógyásza. El kellett fogadnunk, hogy ez a darab olyan gátlástalanságot és nyíltságot vár el mindannyiunktól, ami egyébként egy próbafolyamatban nem szokásos.

- Bertolucci filmjének bemutatója 1971-ben volt. Ugyanazt jelenti még 2002-ben Az utolsó tangó, mint akkor?

- A mondanivalót tekintve a világon semmi nem változott. Ugyanolyan aktuális, mint harminc éve. Észre se vettük, és Az utolsó tangó felsorakozott a nagy szerelmi történetek közé. Szinte olyan már mint a Carmen vagy a Salome, és meggyőződésem, hogy a történetre száz év múlva is emlékezni fognak. Ami a film megoldásait, formai világát illeti, azon persze fogott az idő. A világ nagyon sokat durvult az eltelt évtizedek alatt. Ennek tudható be, hogy mai szemmel egyáltalán nem értjük, miért volt ez olyan tiltott gyümölcs annakidején, miért nem lehetett a vágás nélküli változatát bemutatni Olaszországban. A világban tomboló durvaság az emberek ízlését is durvává tette, így a film akkoriban megbotránkoztató részei ma már inkább megmosolyogtatóak. Csodálkozunk, vajon min is botránkoztunk meg harminc évvel ezelőtt? De ez valójában csak a felszín. Ez egy nagyon jó film és remek történet, s ebben igazán kevés része van annak, hogy Maria Schneidernek milyen iszonyú jók voltak a mellei, és milyen guszta fiatal lány volt. Az idő Marlon Brandónak, az ő tehetségének, az ő színészetének kedvez.

- Elismerem, nagyot változott a világ, de sokszor azt tapasztalom, még mindig nem vagyunk eléggé nyíltak. Nem fél attól, hogy egy ilyen túlfűtött szexualitással megterhelt előadást egy zsebkendőnyi színházban ma is nehezen fogad a néző?

- Persze, hogy félek. Ebbe mindig beleütközik az ember, ha olyan témához nyúl, ami mélyen megérinti az embereket. Néhány napja az előadás talán legkritikusabb jelenetét próbáltuk, azt amikor a főhős análisan szeretkezik a fiatal lánnyal. Utána leültem a színészekkel, és arra kértem őket, hogy ha ezen jelenet közben kuncogást, nevetgélést hallanak a nézőtérről, jusson eszükbe, az nem az ő játékukat minősíti. A közönség azért nevet, hogy a zavarát leplezze. Biztos vagyok abban, hogy érzékelhető lesz majd kínos zavar a nézőtéren, de ez talán természetes is, hiszen az ember óhatatlanul azonosul egyik vagy másik szereplővel. Különbözőek vagyunk, ezért a bennünket ért hatást is különbözőképpen dolgozzuk fel. Az emberek többsége kínjában nevetgél. Ez ilyen egyszerű. Nem ez az egyetlen jelenet, amely a nézőt olyan pszichés présbe helyezi, ahonnan nehéz kitörni. Félek is, hogy adott esetben a nézőtéren azok kerülnek többségbe, akik a zavarukat leplezni akarván elutasítják a színpadi hatást, mert nincs ahhoz elég bátorságuk, hogy hagyják, hogy megérintse őket a történet.


Az előadás a Budapesti Kamaraszínház KHT, a Pécsi Nemzeti Színház és a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös produkciója.
Szereplők: Balikó Tamás, Verebes Linda, Dózsa Zoltán, Hayth Zoltán, Kóti Kati, Bódis Irén, Osir Liliana
Színpadra alkalmazta és rendezte: Szikora János

 

 
 
Jelenleg 7 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény

Legyen a WEBSZIGET.COM a Kezdõlapja!
PORT80.HU :: Magyarország Legtutibb Kezdolapja! :o)
MP3Heaven.hu :.:.::. Zene, MP3 & Partyzine q-_-p
Fesztivál.hu - A magyarországi fesztiválok gyujtoportálja
Tourinfo.hu - Magyarország Vezeto Turisztikai Portálja
SzuperPiac.hu - A képes hirdetések helye!
.: Papirusz.hu :. Kulturális Portál
Mindentudó.net :: Az optimális döntés lehetosége!
Hirdessen Nálunk! Tekintse meg médiaajánlatunkat!
Impresszum
Ha kérdése van, írjon nekünk!