Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Már padlózzák a Himaláját! (Archívum)
Ég és jég közötti tudósítás a világ tetejérõl
Szerző: Szabó Péter
2002. október 30. 11:33

Ha már a honlap neve Papirusz, szóljon a könyvismertetés egy hegyitúráról. Persze nem valami átlagos, középhegységi kényelmes ?kék túráról?, annál magasabbra törünk ? fotelünkben ülve. És addig is, amíg nem jelentkezik túlél? show él?ben a Világ Tetejér?l, a távirányító helyett kezünkbe vesszük Jon Krakauer könyvét. Hisz az irodalom sok esetben megel?zi a televízió világát (vö. Defoe Robinson vs. Survival, Orwell 1984 vs. Big Brother, Agatha Christie Tíz kicsi néger vs. Tégla).

Az alaptábor
Krakauer a csúcs meghódítására készül? több tucat társával várakozik az alaptáborban, és itt keresik a választ a bevezet?ben említett kérdésre. Válaszként elhangzik itt minden közhely, ami csak elhangozhat: gyermekkori álom, nemzeti büszkeség, vetélkedés, rekordfelállítás, n?i öntudat, na és persze a pénz. És amíg elmélkedéseiket, vallomásaikat olvassuk, kényelmesen hátrad?lünk a fotelunkban, s átjárja lelkünket a megnyugtató érzés, hogy mi tudunk egyszavas választ is adni a kérdésre: csak.
Sok könyvet olvashattunk már a Mount Everest megmászásáról. Megjelent magyarul Sir Edmund Hillary, Reinhold Messner és még jó néhány hegyi ?félisten? beszámolója ?egetver?? szenvedéseikr?l, kalandjaikról. Az Ég és jég szerz?je, Jon Krakauer azonban olyan közönséges halandó, mint mi. (Jó, legyünk h?ek az igazsághoz: ? fiatalkorában ügyes  sziklamászó volt, de azért magashegyi tapasztalata nem volt!) Átlagos halandóként azonban elég, ha elmondhatjuk magunkról, hogy egyszer?en megmásztuk az Everestet, s ha erre nincs reményünk se, akkor legalább olvassunk róla.

Az egyiknek sikerült, a másiknak nem
Az els? hivatalos ? de sikertelen - expedíció 1921-ben indult az Everest meghódítására. 1924-ben t?nt el a legendás Mallory és társa, Irvine, akiket 8500 méter felett láttak utoljára. (Az azonban sosem derült ki, hogy vajon jártak-e a csúcson. Mint ahogy Krakauer is írja, az Everestet nem elég megmászni, hanem élve le is kell jönni onnan. Bizony sokan nem tudtak ? ma sem tudnak ? idejében visszafordulni.) 1953 májusában Hillary és Tenzing Norgaj els?ként tértek vissza a csúcsról, 1978-ban Messner és Peter Habeler  már ?tisztességes eszközökkel? (by fair means), oxigénálarc nélkül, viszonylag kis létszámú és költségvetés? csapatban mászta meg a hegyet. Messnernek nem az volt az els?dleges, hogy elmondhassa, hogy járt a csúcson. ? az emberi állóképességet akarta próbára tenni a világ egyik legextrémebb helyén.

Jönnek a rossz fiúk? 
Elanyagiasodott, globalizálodó, rossz, csúnya stb., stb. világunkban azonban mindenb?l bizniszt csinálnak. A Mount Everest sem úszta meg?
1985-ben egy texasi milliomos szerény mászó tudással jutott fel a csúcsra. Összevásárolta a kellékeket, hegymászókat, vezet?ket, akik saját hírnevük öregbítésére (és bankszámlájuk jelent?s gyarapodásával) felvitték ?t a hegyre.
Krakauer történetének id?pontjában, 1996-ban már több cégnél lehetett jelentkezni csúcsmászásra. Volt, amelyik azzal dicsekedett ? és nem is alaptalanul ?, hogy bárki épkézláb embert felvisz a hegyre. Egy dolgot kellett csak tennie a csúcsra vágyónak: leperkálni 65 ezer amerikai dollárt. Voltak ugyanott olcsóbb kereskedelmi expedíciók is, sokan pedig az északi oldalon próbálkoztak, Tibet fel?l, potom 20-40 ezerért?
A turistákat a legkönnyebb úton és legdrágábban a csúcsra szállító vállalatok (Adventure Consultants, Mountain Madness) természetesen a rivalizálás mellett szorosan együtt m?ködtek, szinte baráti kapcsolatban álltak egymással. A vezet? hegymászóik (Rob Hall, Scott Fischer) minél több gazdag, nem megfelel?en felkészült amerikait akartak feljutatni a csúcsra ? hiszen micsoda reklám, ha elmondhatják, hogy ?k vitték fel a legtöbb ?ügyfelet?.

A Vegyépszer kimaradt?
Ahhoz azonban, hogy az elkényeztetett, de pénzes ? és csúcsra vágyó ? amerikaiakat, vagy akár bennünket, fotelban üldögél? olvasókat felvonszoljanak a Világ Tetejére, komoly építkezésbe kellett fogni. A profi hegymászók és a serpák kiépítették az alaptábort (5400 méteren, több mint 240 fér?helyes sátorváros, telefonnal, internettel, konyhával, kórházzal), további négy tábort (a legfels? 7900 méteren), el?re felcipelték a kuncsaftok tartalék élelmiszereit, oxigénpalackjait, végig kiépítették a mászóutakat (fix kötelek, létrák stb.). A különböz? szakaszokat más-más vállalkozók (BT-k, kft-k, közép- és álvállalkozók) építették ki, és mindegyik sápot szedett saját útvonalán. A komoly hegymászók közül sokan lenéz? megjegyzéseket tettek az Everest meghódításának elüzletiesedésére, hiszen olyan turisták is feljutottak a csúcsra, akik nemcsak hágóvasat vagy jégcsákányt nem tudtak rendesen használni, de felkészültségük alapján még egy lift kezelését sem bízná rájuk az ember.

1996 májusa
Krakauer könyve arról az id?szakról szól, amikor a különböz? vállalkozások éppen csúcsra járatták a csúcs-bizniszt. És mivel érdekl?d? újságíró - mint tudjuk, komoly sziklamászó múlttal -, aki felmérte, hogy nincs elegend? magashegyi tapasztalata, lapjával befizettette magát egy exkluzív hegy hágásra. Szerencsés fickó, mert beteljesült gyermekkori álma, ráadásul életben maradt és testközelb?l számolhatott be arról, hogy a sok pénz a Világ Tetején kevésnek bizonyulhat.
1996 május tizedike és tizenharmadika között kilenc ember halt meg a Mount Everesten, a csúcs közelében. A két konkurens cég egymással vetélked? világhír? hegyivezet?i, Fischer és Hall, jóval a visszafordulás el?re kijelölt id?pontja után sem fordították vissza ügyfeleiket. Talán arra vártak, a másik lép el?bb, és ?futamodik meg? a kuncsaftokkal együtt. A Hall csapatában mászó Krakauernek is több társa maradt a hegyen örökre. (Így fotelben üldögélve-olvasgatva az ember elgondolkodik azon, hogy vajon érdemes-e el?re retúr jegyet váltani?)
 Pár nappal kés?bb az alaptáborban a túlél?k próbálják magyarázni, mi és miért történt. Sok apró tévedés, félreértés, de legf?képp a heggyel szembeni alázat hiánya okozhatta történteket. A serpák ezt viszonylag egyszer?en meg is fogalmazzák: szerintük a nyugati hegymászók valamivel úgy felbosszantották az istenasszonyt, a világ anyját, hogy rettent? haragra gerjedt, s ennek az ?t háborgatók itták meg a levét.

Epilógus
1996 szeptemberében Krakauer még az élmények hatása alatt megírta a történetet az Outside cím? magazinban. Cikke komoly visszhangot kapott, így aztán érthet?, hogy nemcsak ? foglalkozott a történtekkel b?vebben az Ég és jég cím? könyvében, hanem más résztvev?k és érintettek is kötetekben számoltak be a tragédiába forduló kalandról. Ebb?l is látszik, hogy a hegymászásba fektetett pénz ? már ha túléli az ember a kalandot -, ha másként nem, de a könyvkiadás területén részben visszanyerhet?.

Jon Krakauer: Ég és jég (Into Thin Air)
328 oldal. 2000, Park Könyvkiadó, Budapest.


Kapcsolódó linkek:
További olvasnivalók a Hegymászó könyvek cím? honlapon b?ven találhatók.



 

 
 
Jelenleg 4 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény