Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Nagy ambíciók, nagy h?sökkel (Archívum)
Interjú Peter Greenaway-jel
Szerző: Mucsányi Marianna
2002. szeptember 25. 10:25

- Kitüntetett helyzetbe hozta Budapestet és a MEO Kortárs M?vészeti Gy?jteményt a kiállításával. Minek köszönhet? ez a figyelem?

- El?ször 1991-ben jöttem Budapestre és nagyon romantikusnak találtam a várost, mert elég kevés utcai világítás volt. Romantikus fényben t?nt fel a sötét város, úgy gondoltam, vissza kell majd jönnöm ide filmet forgatni. De aztán semmi nem történt. Öt évvel kés?bb egy retrospektív vetítés miatt jöttem újra a British Council meghívására, és akkor jött az ötlet, hogy egy teljes várost felölel? kiállítást kellene csinálni, ami tíz külön részre oszlana, és tíz különböz? témát ragadna meg.

Budapest nagyon heroikus városnak t?nik nekem, elképzelhet?, hogy ez az Osztrák-Magyar Monarchia öröksége miatt van így. Azt gondolom, hogy Budapesten talán még több bronzszobor található, mint Londonban, de egy dolog biztos, hogy ez a két város adja az európai bronzszobrok többségét.

Az elképzelésem az volt, hogy egy nagy kiállítást készítünk e szobrok segítségével oly módon, hogy hatásos módon megvilágítjuk ?ket úgy, hogy egyiknek csak a kezét, amint az ujjával éppen valamerre mutat, vagy egy másiknak a fejét, ahogy éppen Kelet felé néz. Ezeket kés?bb üvegdobozokba tennénk, megszámoznánk és kategorizálnánk ?ket.

Gyakorlatilag ezzel a különböz? típusokat, karaktereket próbáltuk volna bemutatni. Ilyen tipizálás létezik, mindig van a király, a királyn?, a detektív, a b?nöz? és így tovább... Ezeket szerettük volna megragadni. Túl drága lett volna ezt a kiállítást megvalósítani, de az ötlet nem veszett el teljesen. Ehelyett a Tulse Luper b?röndjei cím? filmet indítottuk el a holland producerem, és többek között a magyar produkciós iroda segítségével. Három heti forgatáson vagyunk már túl, most jöttem Spanyolországból, és itt folytatnánk majd az ?sszel Budapesten. De kiállítás is lett, még ha nem is az eredeti ötletb?l - egy retrospektív kiállítást hoztam. Az 1963 és 1999 közötti munkásságomat öleli fel, mintegy 160 képpel. A Manchesterb?l indult vándorkiállítás járt már Gentben, Pármában, onnan jött ide, de megy még Mexico Citybe, és talán még Montevideóba is el fog jutni.

- Magyarországi helyszíneken is forgatja ?szt?l a „Tulse Luper b?röndjei”-t. A háromrészes, több mint hatórás filmb?l tv-sorozat, DVD-feldolgozás, és CD-ROM is készül. Miért választotta ezt a multimediális formát?

- Én már régóta próbálok egy új nyelvezetet találni és megvalósítani a filmkészítés terén, mert úgy gondolom, hogy a m?faj egyszer?en szerepet tévesztett, hogy nem találta meg a saját helyét. Rosszabb perceimben azt szoktam mondani, hogy eddig nem is létezett filmkészítés, hanem százhét évnyi illusztrált szövegnek lehettünk a tanúi. A Gy?r?k Ura, illetve a Harry Potter nagyon jó és nagyon cinikus megnyilvánulásai ennek a kijelentésnek. Amit látunk, az gyakorlatilag egy illusztrált könyvesbolt.

Ha létezett is olyan dolog, mint film vagy mozi, akkor ez 1983 szeptember harmincegyedikén meghalt, amikor a távirányító bekerült a lakásokba, a nappalikba. A film az egy passzív médium, pedig interaktívnak kellene lennie. Én fest?nek tanultam, és úgy gondolom, a festészet sokkal magasabb rend? megnyilvánulási forma, mint a film. Most láthatjuk azt a dilemmát, hogy a m?vészeti galériák mozikká változnak vagy a mozik galériákká.

Azt gondolom, hogy az a film szerepe, hogy provokáljon, érdekl?dést keltsen fel, leny?gözzön. Ez az amit meg kell valósítani, ez az, ami eddig hiányzott a filmb?l. Nos, ha 1983-ban az elektronikus média már meg lett volna, akkor esetleg lehetett volna egy sima átmenet. Most arra van szükség, hogy legyen egy olyan mestermunka, ami ötvözi, egymásba gyúrja mindezeket az igényeket, amelyekr?l beszéltem, és filmszer?en tudja megjeleníteni.

Nagyon remélem, hogy én ezt az alapm?vet tudom önöknek prezentálni.

A film maga 1895-ben jelent meg, az els? jelent?s alkotás Eizenstein Sztrájk cím? filmje volt 1924-ben. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag harminc évet kellett várni a film megjelenése után az els? mesterm?re. Ha azt mondjuk, hogy az elektronikus média megjelenése 1983-ra tehet?, akkor még mindig van egy kis id?m arra, hogy az els? ilyen jelleg? remekm?vel el?álljak. Woody Allen egyszer azt mondta: ha h?seid vannak és ambícióid, akkor azok legyenek nagyok.

A kiállításról b?vebben: www.meo.org.hu

 
 
Jelenleg 8 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény