Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Velence ? a filmfesztiválok korelnöke (Archívum)
Beszélgetés Zalán Vincével
Szerző: Tamás Amaryllis
2002. szeptember 18. 11:59

 

- A Budapest Film m?vészeti tanácsadójaként járt a szeptember 8-án zárult 59. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Az itthoni, ellentmondásos hírek botrányokról szóltak egyes filmek kapcsán, a nagy várakozással kísért, Frida Kahlo sorsát feldolgozó alkotást viszont agyonhallgatták. A Magdaléna n?vérek, illetve a 2001. szeptember 11-i New York-i mészárlásnak emléket állító - tizenegy rendez? fémjelezte - filmfüzér bemutatásakor mit tapasztalt? A Vatikán képvisel?i valóban kikérték maguknak a f?díjas A Magdaléna n?vérek cím? film elkészültét és forgalmazását?

 

- Válasszuk ketté a dolgot, talán az is indokolná ezt, hogy A Magdaléna n?vérek versenyben szerepl? film volt, a szeptember 11-ei eseményekre történ? megemlékezés - a 11'09"01 - szeptember tizenegy - , ami tizenegy különböz? országból származó rendez? filmje, versenyen kívül szerepelt Velencében, igaz - legjobb tudomásom szerint - ez volt a világpremierje. Ami az "angol" filmet illeti, az Arany Oroszlán díjat elnyert alkotás igazából skót film, rendez?jét, Peter Mullant, jól ismerjük, becsüljük. Színészként kezdte a pályafutását, ez a második rendezése egy olyan egyházi intézményt mutat be, ahova az úgynevezett megesett lányokat, a leányanyákat szokták elhelyezni, hogy "vezekeljenek", a család mintegy megszabaduljon a "b?nt?l" vagy a családon esett "folttól". A film tulajdonképpen ennek az egyházi intézménynek az életét mutatja be, amelyben ezek a hölgyek, fiatalasszonyok iszonyatos szenvedéseken mennek keresztül, az ott tapasztalható drill következményeként. Hozzá kell tennem, ez a fajta intézmény már a film megszületése el?tt, 1996-ban beszüntette a m?ködését. Addig viszont m?ködött, és több mint 30.000 leányanya valóban elszenvedte a filmben is hatásosan ábrázolt mártíromságokat. Annyiban "egyházellenes" Mullan filmje, hogy egy egyházi intézményben játszódik, de fontosabb, hogy az er?szak, és általában a kínzás, az ember megalázása ellen szól. Kit?n? színészi játékot láthattunk, kiemelked? színészi teljesítményeket, jóllehet nem tudnék említeni olyan színészn?t benne, aki Magyarországon is népszer? lenne. Végig izgalmas a történet, leköti az embert. Nem kitalációkra, hanem dokumentumokra épült, de az újságcikkek és a különböz? egyházi tiltakozások ellenére egyértelm?, hogy ez a film volt a legjobb a fesztiválon.

 

- A 11'09"01 - szeptember tizenegynek Amerika-ellenességet róttak föl, ezt egyébként az évforduló alkalmából és azt követ?en is játsszák a magyar mozik.

 

- Amerika-ellenességet? Ki-ki saját szája íze szerint fejthette ki mondanivalóját, tizenegy rendez? szerepel a rendez?i listán. Természetesen ez tizenegyféle vélemény, tizenegyféle emlékezés. A film els? képkockáin egyébként a producerek nagyon tisztességesen ki is írták, hogy minden rendez? a legteljesebb alkotói szabadságot élvezte. Így aztán természetesen sor került olyan m?vek bemutatására, amelyek kicsit másképpen láttatják "szeptember 11"-ét. Másképp emlékeznek rá, más asszociációs rendszert mutat a filmjük, mint amit mi általában megszoktunk. Els?sorban az általunk is jól ismert Ken Loach-nak a filmjér?l van szó, aki "nem átallja azt mondani", hogy egy huszonnyolc évvel azel?tti szeptember 11-e volt az, amikor - Amerika segítségével - Allende, a demokratikusan megválasztott chilei elnök elnökségét er?szakkal megdöntötték - és ? erre emlékszik most, szeptember 11-e alkalmával. A szemtanú hitelességével tudom mondani, az olasz vetítésen tomboló siker övezte Loach alkotását, a vetítést meg is kellett szakítani, aztán természetesen folytatódott. De ez egy széls?séges megközelítés. Az izraeli Amos Gitai is nagyon figyelemreméltó filmet készített ebb?l az alkalomból. Remek volt a mexikói Alejandro Inarritu filmje is, ugyanígy a Burkina Faso-i Idrissa Ouedrago-é, a boszniai  Danis Tanovicé, az iráni Samira Makmalbafé, az indiai Mira Nairé... Sean Penn rendezte a filmet amerikai részr?l. Amennyiben a világunk is tarka, úgy az emlékezés is tarka, mindenesetre arra alkalmas, hogy a  borzalmas esemény emléke ne múljon el teljesen, és ne csináljunk úgy mintha nem történt volna semmi.

 

- Számomra a legmegdöbbent?bb, ha lehet egyáltalán választani, a mexikói film volt. Az azóta a híradókból kiretusált részre építi a maga hozzászólását Inarritu, amikor "önként" ugranak ki a toronyból az emberek, mint egy bábeli torony foglyai, inkább ezt a zuhanást vállalva..., és aztán az a nagyon különös sok sötét, képek nélküli "kép", alatta egy ?si indián ima hangjai, valamint rádiós betelefonálók  üzenetrögzít?kre mondott akkori, szeptember 11-i, elvadult hangjai...

 

- Ugyanígy maradandó a Claude Lelouch készítette kisjátékfilm, amelyben az egyik szerepl? süket. Otthon dolgozik, levelet ír, és a televízió úgy van fordítva, hogy nem lát rá a készülékre, miközben a televízió közvetíti az eseményeket, és ez furcsa, bizarr feszültséget okoz a vásznon. Tehát azt mondhatnám, a m?vészi eszközök tekintetében, azok felhasználásában is nagyon sokféle a film. Aki érdekl?dik a mai élet iránt, a mai élet változásai iránt, annak érdemes megnéznie. Mindenesetre, ez az egyik jelent?s eseménye volt a fesztiválnak, de azért hadd kanyarítsam a szót arrafelé is, hogy külön ünnepséget rendeztek a fesztiválon: a 90 éves Antonionit ünnepelték. A magyar híradások néha 92 évr?l írtak, ami tévedés: Antonioni idén 90 éves. Egy külön retrospektív sorozatot vetítettek az alkotásaiból, a teljes életm?ve látható volt. Itt nagyon ritkán szólnak Antonioni-nak a '70-es években készült Kínában forgatott filmjeir?l, ami talán hozzájárult ahhoz, hogy egy olyan új világról is képet kapjunk, amit akkor nem ismertünk. Ami távolról talán ennek a szeptember 11-i összeállításnak az el?dje, vagy az ?sképe lehet. Megrendít? volt látni Michelangelo Antonionit. Nehezen mozog már, de mégis, azt gondolom, hogy az egész filmm?vészetnek ünnepi pillanata volt az ? részvétele, és ez is ezen a velencei fesztiválon történt.

 

- Hadd kérdezzem még két bemutatóról: az egyik Koncsalovszkijnak a csecsen háborút érint? - nagydíjas - filmje, a másik a - Salma Hayekkel, Antonio Banderas-szal - Frida Kahlo élettörténetét feldolgozó alkotás.

 

- Ez utóbbi volt a nyitófilmje a fesztiválnak. Jól megfogalmazott amerikai életrajzfilmnek titulálnám. Jelent?s szerepekkel, történelmi alakokkal, szó esik benne Trockij meggyilkolásáról is, inkább a látványt kedvel?k számára készült. Koncsalovszkij filmje fontos problémát vetett fel, a háború kérdését, ami belülr?l nézve, csecsen földön és orosz földön eléggé aktuálisnak mondható. Furcsa volt, mert megmaradt annál az érzelmes stílusnál, amivel tulajdonképpen a komoly témákat kifigurázza. Brian Adams ausztrál énekes, akinek egy zeneszámát használja föl, maga is szerepel a filmben. Ami némi derültséget okozott a közönségnél, de ugyanakkor el kell ismerni, hogy a téma feldolgozása komoly drámai részleteket is tartalmaz. Vegyes fogadtatásra talált Koncsalovszkij, de nem negatív értelemben. Talán emlékeznek az id?sebbek arra, hogy volt neki egy Szibériai rapszódia cím? filmje, ahol a melodramatikus elemeket, az éneket, a humort megpróbálta er?szakos, túlzó módon felhasználni akkor, amikor a dráma már nem tud tovább fejl?dni, vagy robbanással fenyeget. Úgyhogy stilisztikailag, formailag is elég érdekes az effajta vállalkozás. Ízlése válogatja, hogy ki szereti, mindenesetre jelent?s bemutatója volt a fesztiválnak a Koncsalovszkij-film, a Dom Durakov (?rültek háza).

 

- A Frida Kahlo-film érintette, hogy Frida Kahlonak magyar gyökerei is voltak, illetve bemutatták-e azokat a muráliákat, festményeket, melyekkel gyakorlatilag a mexikói festészetet újrateremtette?

 

- Nem említették a magyar vonatkozást, és bár fest?kortársai szerepelnek a filmben, de itt igazából a szerelmi élet, a forradalmi korszak köré kerekítették a történetet... Szóval ez nem a festészet, a képz?m?vészet szempontjából megfogalmazott film, tehát nem lehet hasonlítani akár a Jarman-féle Caravaggio-filmhez. Tisztességesen megcsinált képeskönyv egy nagyon látványos témáról.

 

- A rövidfilm szekcióban Péterffy Zsófia animációs filmje nyert díjat. Lesz-e további karrierje ennek a filmnek, a visszhangok alapján Ön hogyan látja?

 

- Nagyon drukkolnék neki, hogy legyen. Én a helyszínen úgy éreztem, hogy megérdemelt volt ez a díjazás. Korábban is ismertem már a Kalózok szeret?jét. Az elismerést jogosan kapta meg, s került a díjazottak közé. Hogy a további útja mi lesz? Úgy tudom, hogy a magyar film propagátorai, akiknek talán módja lenne ezt a filmet tovább "babusgatni", nem voltak jelen ezen a fesztiválon. Mindenesetre én szívb?l örültem neki, hogy egy újabb magyar siker született.  Azt elmondhatom, hogy a fesztivál színvonalát tekintve nyugodtan elkelne egy-két magyar játékfilm is. M?vészi kvalitásait tekintve abszolút helye lenne itt nem csak a rövidfilmnek. Ezért többet kell dolgozni, és többet fognak dolgozni azok, akik erre hivatottak. Jómagam, mint a Budapest Film képvisel?je, ezt csak azzal tudom segíteni, ha olyan filmeket vásárolunk, amelyek a magyar néz? kedvére vannak, de ugyanakkor a magyar filmrendez?ket is inspirálja, jobb és jobb munkákra.

 

 

A Papirusz.hu - Kulturális Portál interjúja Péterffy Zsófiával: http://www.papirusz.hu/cikkek/?id=345

 

Beszámolónk az 59. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról: http://www.papirusz.hu/cikkek/?id=301 

 
 
Jelenleg 8 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény