Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Velence – a filmfesztiválok korelnöke (Archívum)
Beszélgetés Zalán Vincével
Szerző: Tamás Amaryllis
2002. szeptember 18. 11:59

 

- A Budapest Film művészeti tanácsadójaként járt a szeptember 8-án zárult 59. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Az itthoni, ellentmondásos hírek botrányokról szóltak egyes filmek kapcsán, a nagy várakozással kísért, Frida Kahlo sorsát feldolgozó alkotást viszont agyonhallgatták. A Magdaléna nővérek, illetve a 2001. szeptember 11-i New York-i mészárlásnak emléket állító - tizenegy rendező fémjelezte - filmfüzér bemutatásakor mit tapasztalt? A Vatikán képviselői valóban kikérték maguknak a fődíjas A Magdaléna nővérek című film elkészültét és forgalmazását?

 

- Válasszuk ketté a dolgot, talán az is indokolná ezt, hogy A Magdaléna nővérek versenyben szereplő film volt, a szeptember 11-ei eseményekre történő megemlékezés - a 11'09"01 - szeptember tizenegy - , ami tizenegy különböző országból származó rendező filmje, versenyen kívül szerepelt Velencében, igaz - legjobb tudomásom szerint - ez volt a világpremierje. Ami az "angol" filmet illeti, az Arany Oroszlán díjat elnyert alkotás igazából skót film, rendezőjét, Peter Mullant, jól ismerjük, becsüljük. Színészként kezdte a pályafutását, ez a második rendezése egy olyan egyházi intézményt mutat be, ahova az úgynevezett megesett lányokat, a leányanyákat szokták elhelyezni, hogy "vezekeljenek", a család mintegy megszabaduljon a "bűntől" vagy a családon esett "folttól". A film tulajdonképpen ennek az egyházi intézménynek az életét mutatja be, amelyben ezek a hölgyek, fiatalasszonyok iszonyatos szenvedéseken mennek keresztül, az ott tapasztalható drill következményeként. Hozzá kell tennem, ez a fajta intézmény már a film megszületése előtt, 1996-ban beszüntette a működését. Addig viszont működött, és több mint 30.000 leányanya valóban elszenvedte a filmben is hatásosan ábrázolt mártíromságokat. Annyiban "egyházellenes" Mullan filmje, hogy egy egyházi intézményben játszódik, de fontosabb, hogy az erőszak, és általában a kínzás, az ember megalázása ellen szól. Kitűnő színészi játékot láthattunk, kiemelkedő színészi teljesítményeket, jóllehet nem tudnék említeni olyan színésznőt benne, aki Magyarországon is népszerű lenne. Végig izgalmas a történet, leköti az embert. Nem kitalációkra, hanem dokumentumokra épült, de az újságcikkek és a különböző egyházi tiltakozások ellenére egyértelmű, hogy ez a film volt a legjobb a fesztiválon.

 

- A 11'09"01 - szeptember tizenegynek Amerika-ellenességet róttak föl, ezt egyébként az évforduló alkalmából és azt követően is játsszák a magyar mozik.

 

- Amerika-ellenességet? Ki-ki saját szája íze szerint fejthette ki mondanivalóját, tizenegy rendező szerepel a rendezői listán. Természetesen ez tizenegyféle vélemény, tizenegyféle emlékezés. A film első képkockáin egyébként a producerek nagyon tisztességesen ki is írták, hogy minden rendező a legteljesebb alkotói szabadságot élvezte. Így aztán természetesen sor került olyan művek bemutatására, amelyek kicsit másképpen láttatják "szeptember 11"-ét. Másképp emlékeznek rá, más asszociációs rendszert mutat a filmjük, mint amit mi általában megszoktunk. Elsősorban az általunk is jól ismert Ken Loach-nak a filmjéről van szó, aki "nem átallja azt mondani", hogy egy huszonnyolc évvel azelőtti szeptember 11-e volt az, amikor - Amerika segítségével - Allende, a demokratikusan megválasztott chilei elnök elnökségét erőszakkal megdöntötték - és ő erre emlékszik most, szeptember 11-e alkalmával. A szemtanú hitelességével tudom mondani, az olasz vetítésen tomboló siker övezte Loach alkotását, a vetítést meg is kellett szakítani, aztán természetesen folytatódott. De ez egy szélsőséges megközelítés. Az izraeli Amos Gitai is nagyon figyelemreméltó filmet készített ebből az alkalomból. Remek volt a mexikói Alejandro Inarritu filmje is, ugyanígy a Burkina Faso-i Idrissa Ouedrago-é, a boszniai  Danis Tanovicé, az iráni Samira Makmalbafé, az indiai Mira Nairé... Sean Penn rendezte a filmet amerikai részről. Amennyiben a világunk is tarka, úgy az emlékezés is tarka, mindenesetre arra alkalmas, hogy a  borzalmas esemény emléke ne múljon el teljesen, és ne csináljunk úgy mintha nem történt volna semmi.

 

- Számomra a legmegdöbbentőbb, ha lehet egyáltalán választani, a mexikói film volt. Az azóta a híradókból kiretusált részre építi a maga hozzászólását Inarritu, amikor "önként" ugranak ki a toronyból az emberek, mint egy bábeli torony foglyai, inkább ezt a zuhanást vállalva..., és aztán az a nagyon különös sok sötét, képek nélküli "kép", alatta egy ősi indián ima hangjai, valamint rádiós betelefonálók  üzenetrögzítőkre mondott akkori, szeptember 11-i, elvadult hangjai...

 

- Ugyanígy maradandó a Claude Lelouch készítette kisjátékfilm, amelyben az egyik szereplő süket. Otthon dolgozik, levelet ír, és a televízió úgy van fordítva, hogy nem lát rá a készülékre, miközben a televízió közvetíti az eseményeket, és ez furcsa, bizarr feszültséget okoz a vásznon. Tehát azt mondhatnám, a művészi eszközök tekintetében, azok felhasználásában is nagyon sokféle a film. Aki érdeklődik a mai élet iránt, a mai élet változásai iránt, annak érdemes megnéznie. Mindenesetre, ez az egyik jelentős eseménye volt a fesztiválnak, de azért hadd kanyarítsam a szót arrafelé is, hogy külön ünnepséget rendeztek a fesztiválon: a 90 éves Antonionit ünnepelték. A magyar híradások néha 92 évről írtak, ami tévedés: Antonioni idén 90 éves. Egy külön retrospektív sorozatot vetítettek az alkotásaiból, a teljes életműve látható volt. Itt nagyon ritkán szólnak Antonioni-nak a '70-es években készült Kínában forgatott filmjeiről, ami talán hozzájárult ahhoz, hogy egy olyan új világról is képet kapjunk, amit akkor nem ismertünk. Ami távolról talán ennek a szeptember 11-i összeállításnak az elődje, vagy az ősképe lehet. Megrendítő volt látni Michelangelo Antonionit. Nehezen mozog már, de mégis, azt gondolom, hogy az egész filmművészetnek ünnepi pillanata volt az ő részvétele, és ez is ezen a velencei fesztiválon történt.

 

- Hadd kérdezzem még két bemutatóról: az egyik Koncsalovszkijnak a csecsen háborút érintő - nagydíjas - filmje, a másik a - Salma Hayekkel, Antonio Banderas-szal - Frida Kahlo élettörténetét feldolgozó alkotás.

 

- Ez utóbbi volt a nyitófilmje a fesztiválnak. Jól megfogalmazott amerikai életrajzfilmnek titulálnám. Jelentős szerepekkel, történelmi alakokkal, szó esik benne Trockij meggyilkolásáról is, inkább a látványt kedvelők számára készült. Koncsalovszkij filmje fontos problémát vetett fel, a háború kérdését, ami belülről nézve, csecsen földön és orosz földön eléggé aktuálisnak mondható. Furcsa volt, mert megmaradt annál az érzelmes stílusnál, amivel tulajdonképpen a komoly témákat kifigurázza. Brian Adams ausztrál énekes, akinek egy zeneszámát használja föl, maga is szerepel a filmben. Ami némi derültséget okozott a közönségnél, de ugyanakkor el kell ismerni, hogy a téma feldolgozása komoly drámai részleteket is tartalmaz. Vegyes fogadtatásra talált Koncsalovszkij, de nem negatív értelemben. Talán emlékeznek az idősebbek arra, hogy volt neki egy Szibériai rapszódia című filmje, ahol a melodramatikus elemeket, az éneket, a humort megpróbálta erőszakos, túlzó módon felhasználni akkor, amikor a dráma már nem tud tovább fejlődni, vagy robbanással fenyeget. Úgyhogy stilisztikailag, formailag is elég érdekes az effajta vállalkozás. Ízlése válogatja, hogy ki szereti, mindenesetre jelentős bemutatója volt a fesztiválnak a Koncsalovszkij-film, a Dom Durakov (Őrültek háza).

 

- A Frida Kahlo-film érintette, hogy Frida Kahlonak magyar gyökerei is voltak, illetve bemutatták-e azokat a muráliákat, festményeket, melyekkel gyakorlatilag a mexikói festészetet újrateremtette?

 

- Nem említették a magyar vonatkozást, és bár festőkortársai szerepelnek a filmben, de itt igazából a szerelmi élet, a forradalmi korszak köré kerekítették a történetet... Szóval ez nem a festészet, a képzőművészet szempontjából megfogalmazott film, tehát nem lehet hasonlítani akár a Jarman-féle Caravaggio-filmhez. Tisztességesen megcsinált képeskönyv egy nagyon látványos témáról.

 

- A rövidfilm szekcióban Péterffy Zsófia animációs filmje nyert díjat. Lesz-e további karrierje ennek a filmnek, a visszhangok alapján Ön hogyan látja?

 

- Nagyon drukkolnék neki, hogy legyen. Én a helyszínen úgy éreztem, hogy megérdemelt volt ez a díjazás. Korábban is ismertem már a Kalózok szeretőjét. Az elismerést jogosan kapta meg, s került a díjazottak közé. Hogy a további útja mi lesz? Úgy tudom, hogy a magyar film propagátorai, akiknek talán módja lenne ezt a filmet tovább "babusgatni", nem voltak jelen ezen a fesztiválon. Mindenesetre én szívből örültem neki, hogy egy újabb magyar siker született.  Azt elmondhatom, hogy a fesztivál színvonalát tekintve nyugodtan elkelne egy-két magyar játékfilm is. Művészi kvalitásait tekintve abszolút helye lenne itt nem csak a rövidfilmnek. Ezért többet kell dolgozni, és többet fognak dolgozni azok, akik erre hivatottak. Jómagam, mint a Budapest Film képviselője, ezt csak azzal tudom segíteni, ha olyan filmeket vásárolunk, amelyek a magyar néző kedvére vannak, de ugyanakkor a magyar filmrendezőket is inspirálja, jobb és jobb munkákra.

 

 

A Papirusz.hu - Kulturális Portál interjúja Péterffy Zsófiával: http://www.papirusz.hu/cikkek/?id=345

 

Beszámolónk az 59. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról: http://www.papirusz.hu/cikkek/?id=301 

 
 
Jelenleg 8 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény

Legyen a WEBSZIGET.COM a Kezdõlapja!
PORT80.HU :: Magyarország Legtutibb Kezdolapja! :o)
MP3Heaven.hu :.:.::. Zene, MP3 & Partyzine q-_-p
Fesztivál.hu - A magyarországi fesztiválok gyujtoportálja
Tourinfo.hu - Magyarország Vezeto Turisztikai Portálja
SzuperPiac.hu - A képes hirdetések helye!
.: Papirusz.hu :. Kulturális Portál
Mindentudó.net :: Az optimális döntés lehetosége!
Hirdessen Nálunk! Tekintse meg médiaajánlatunkat!
Impresszum
Ha kérdése van, írjon nekünk!