Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
A sikerért minden nap küzdeni kell (Archívum)
Beszélgetés Kiss Jánossal, a Győri Balett igazgatójával
Szerző: Eszéki Erzsébet
2002. december 2. 12:43

- A hetvenes években elsősorban a Magyar Állami Operaház határozta meg a hazai táncéletet. Járatlan utat választva sok akadállyal kellett megküzdenetek?

- Titokban kellett szervezkednünk, hiszen abban az időben tilos volt az Állami Balett Intézet záróvizsgája előtt leszerződni. Az Andrássy úti Negro presszóban írtuk alá a megállapodást, ami persze valahogy kiderült, és mivel sejtették, hogy én vagyok a "főkolompos", majdnem fegyelmit kaptam. Az akkori felsőbb vezetés is komolytalannak tartotta, hogy mi, teljesen ismeretlenül, társulatot szerettünk volna alapítani, és éppen Győrben, ahol - szerintük - nem is volt igény a táncművészetre.

- Nem vonzott soha, hogy a Magyar Állami Operaház színpadán táncolj, mondjuk A hattyúk tavában?

- Nem igazán. Bár érdekes, hogy A hattyúk tava hercegével diplomáztam. Növendékként rengeteg időt töltöttünk az Operában, és olyan fantasztikus művészek próbáit, illetve előadásait láthattuk, mint Lakatos Gabriella, Róna Viktor, Fülöp Viktor, és még sorolhatnám. Sokat köszönhetünk balettmesterünknek, Lőrincz Györgynek, aki nem csak művészetre, hanem emberségre is tanított minket. Az ő érdeme volt a Béjart Ballet első magyarországi vendégszereplése. Akkor voltunk hetedik évfolyamosok, és amikor megláttuk a Tűzmadárban Markó Ivánt táncolni, eldőlt a sorsunk. Annyira magával ragadott bennünket az est, hogy nem volt kérdés, mi is ezt akarjuk csinálni. Volt közöttünk, aki operaházi szerződést utasított vissza, ketten kimehettünk volna egy évre, Szentpétervárra, a Vaganova Intézetbe tanulni, mégis egy emberként kitartottunk. 1979 novemberében megszületett a Győri Balett, és ezzel elindult egy sikersorozat, emberfeletti munkával, rengeteg küzdelemmel és szépséggel.

- Ez az időszak 1991-ig tartott, amikor Markó Iván megvált a társulattól. Hogyan sikerült talpra állnotok?

Kiss János
(a portréképeket Dobó László készítette)

- Az 1991-es évet az ellenségeimnek sem kívánom. Senki nem volt felkészülve arra, hogy egyszer csak családfő nélkül marad a család, ráadásul Iván letiltotta a darabjait, így ott álltunk "mezítlenül", repertoár nélkül. Megint a nulláról kellett indulnunk, mint 1979-ben. Voltak ugyan, akik azt sugallták, hogy Markó Iván nélkül Győri Balett nem létezhet, de hála Istennek az együttes akkor is összefogott, és a szerencse szintén mellénk állt. 1991-ben a pápalátogatás tiszteletére hihetetlen bátorsággal létrehoztuk az Árpádházi Szent Margit legendája című előadást. Ez jelentette az újrakezdést.

- Te pedig 1991-ben az együttes élére kerültél, majd egyre kevesebbet lehetett táncosként látni. Mi volt ennek az oka?

- Liszt Ferencnek igaza volt, amikor azt mondta: ha egy napig nem gyakorolok, megérzem magamon, ha két napig, megérzi a zenekar, ha három napig nem gyakorolok, megérzi a közönség. Ez a táncosokra is igaz. A társulat jövőjét kellett építeni, s ez rengeteg időbe és energiába került. Nehéz döntés volt, de úgy érzem, sokkal jobb volt így.

- Az eredmény téged igazolt, hiszen olyan neves koreográfusokkal kezdtetek dolgozni, mint Robert North, Günter Pick vagy Libor Vaculik. És újra megnyílt az út a külföldi turnék felé.

- Az 1991 előtti időszakban Markó Iván neve fémjelezte az együttest, ő a 12 esztendő alatt összesen két vendégkoreográfust hívott meg. Már akkor éreztem, hogy jót tesz egy társulatnak, ha más alkotókkal és stílusokkal ismerkedik meg. Iván távozása után olyan koreográfusokat kerestem, akikkel a Győri Balett művészi irányát tovább tudtuk folytatni. Én ezt pozitívnak érzem, hiszen ennek köszönhetően az együttes is rengeteget fejlődött, és szerintem a közönségnek is jót tett, hogy a táncszínházi hagyományok megmaradtak - csak más-más megfogalmazásban. Két év után felépült a repertoárunk, és idővel külföldön is kaptunk lehetőségeket, amihez szerencse, de még inkább hatalmas kitartás kellett. A nemzetközi táncéletben óriási a konkurencia, ott is megvannak azok a bebetonozott együttesek, akik járják a világot. A sikerért tehát nap mint nap küzdeni kell, hiszen este lemegy a függöny, a sikernek vége, és másnap minden kezdődik elölről.

- Miközben a Győri Balett jövőjét építetted, egyre nagyobb szerepet vállaltál a magyar táncművészetben is. Az együttes igazgatása mellett a Magyar Táncművészek Szövetsége elnöke vagy. Milyen feladatok hárulnak rád ebben a minőségben?

- Ez egyfajta érdekszövetség, amelyben olyan együttesek vezetői ülnek, akik kőkeményen egymás konkurensei. Ez az igazság! Mindenki a közönségért, a sikerért dolgozik, de vannak olyan stratégiai kérdések, amelyekben igenis össze kell fogni. A másik fontos dolog, hogy a Magyar Táncművészek Szövetségének mindenféleképpen politikamentesnek kell lennie, mert nekünk a szakmáért kell harcolnunk. A táncos pálya kegyetlen; az ember gyerekkora óta semmi mással nem küzd meg, csak a testével - minden nap, minden percben. Negyvenéves korában pedig azt mondják rá, hogy öreg. Ha ezt a rövid időt nem tudja kihasználni, megkeseredett emberré válik. Manapság egyre több társulat követeli magának a lehetőségeket, teljes joggal. A szövetségben a magyar táncművészek érdekeit kell szem előtt tartanunk, mert bármennyire színvonalas is a szakma, a megbecsülés szempontjából bizony csak a társművészetek után kullogunk.

- A megbecsülést anyagi szempontból érted?

- Igen, mert a nézőket tekintve szerintem jól állunk. Úgy látom, hogy az ezredfordulóra a táncművészet hallatlan tért hódított. Azt látjuk például, hogy az elmúlt évtizedekben a színművészet táplálta a táncművészetet, most viszont a színházi előadások a táncból merítik az inspirációt. Ezért is tartom fontosnak az utánpótlás kérdését, valamint azt, hogy a művészeti képzésben ne csak Budapest legyen a domináns. A Győri Balett szárnyai alatt már régóta működik egy művészeti szakközépiskola, ahol a táncon kívül vizuális képzés is folyik. A legutóbbi több mint tíz év bebizonyította, hogy kitűnő tehetségek kerülnek ki tőlünk, másfelől pedig biztos vagyok benne, hogy akik eltöltenek néhány évet az iskolában, olyan tartást és önismeretet kapnak, amely akkor is kamatozik, ha nem művészeti pályát választanak.

- Kitartó munkátok koronája a Győri Balett New York-i turnéja volt idén februárban. Hogyan fogadtak benneteket?

- Valóban ez volt a csúcs a társulat életében, annál is inkább, mert a Joyce Theater színpadán még nem lépett fel magyar együttes. Ez a legjelentősebb kortárs táncszínházak egyike, amely befogadó teátrumként évente 30 társulatot hív meg. Hat estén át játszottuk a Purimot a Budapest Klezmer Banddel. Tényleg fantasztikusan sikerült, jó kritikákat is kaptunk. Nagyon érdekes az is - és ez a szerződésünkben benne volt -, hogy a premiert követő előadáson az együttes vezetőjének és a darab alkotóinak kötelessége egy közönségtalálkozón részt venni. El sem tudtam képzelni, kit fog ez érdekelni, így nagyon meglepődtem azon, hogy a közönség 70 százaléka ottmaradt előadás után, és szinte özönlöttek a kérdések. Csodálatos volt, már azon is gondolkodtam, milyen jó lenne ezt a szokást itthon is bevezetni.

- Szerinted mi a titka a Purim hatalmas sikersorozatának?

- Talán az, hogy - sajnos - a témája örök, hiszen, amíg két ember él a Földön, lesz üldöző és üldözött. De én sem gondoltam, hogy ez ilyen nagy karriert fog befutni, ennyi országban előadjuk. A Budapest Klezmer Banddel való találkozásunk véletlenszerű volt. Néhány évvel ezelőtt meghívtak a Városházára, az Izraeli Napokra, ahol a programot a Budapest Klezmer Band koncertje zárta. Megmondom őszintén, nem akartam ott maradni, így beültem hátulra, hogy megvárjam az első néhány számot, majd lelépjek. De amikor elkezdtek játszani, annyira magával ragadott a muzsikájuk, hogy a végén megkerestem a zenekar vezetőjét, Jávori Ferenc "Fegyát", és fölvetettem, milyen jó lenne egyszer együtt dolgozni. Sokáig nem jutottunk dűlőre, mígnem egyszer Izraelben jártam, ahol Fegyáék épp koncerteztek. Reggel a tengerparton kávézgatva, ahogy beszélgettünk, egyszer csak megállt egy mentőautó a strandnál, és furcsa maskarákba öltözött mentősök szálltak ki belőle. Először azt hittem, megőrültek, de aztán láttam, tényleg betegért jöttek. Kiderült, éppen aznap volt Purim napja, ami a legnagyobb örömünnep ott - a gonosztól való megszabadulás ünnepe. Így jött a cím, Purim, avagy a sorsvetés. A librettót pedig Turán Róbert írta meg az Eszter Könyvéből. 

- Te, aki annyit jársz külföldre, hogyan milyenek látod a magyar táncművészet megítélését?

- A zene mellett táncművészetünknek van a legjobb híre, de hozzá kell tennem, nagyot változott a világ. Ha visszagondolok a rendszerváltás előtti időkre, voltak olyan turnéink, amikor úgy néztek ránk, mintha lóháton érkeztünk volna. Ráadásul, ha sikerünk volt, csodálkoztak, hogy a "vasfüggöny" mögött ilyen is van. Még az is előfordult, hogy az egyik legnagyobb olasz lapban az jelent meg, hogy Győr 120 km-re van Bukaresttől. A rendszerváltás óta egyenrangú partnernek kezelnek minket, már senkit nem érdekel, hogy ez egy volt szocialista ország, amely demokráciát épít. Egyetlen dolog számít, hogy a néző, aki megveszi a jegyet az előadásra, csodát lásson. És ha ez sikerül, akkor elkezdenek érdeklődni, ki ez a társulat, és honnan jött. Mostanában gyakran használjuk az "image" szót. Én azt gondolom, a magyar kultúrának óriási ereje lehet az ország megítélésében.
 
Jelenetek a Casnaova című előadásból (Kanyó Béla felvételei)

 

Jelenetek a Purim című előadásból (Kanyo Béla felvételei)


 
 
Jelenleg 6 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény

Legyen a WEBSZIGET.COM a Kezdõlapja!
PORT80.HU :: Magyarország Legtutibb Kezdolapja! :o)
MP3Heaven.hu :.:.::. Zene, MP3 & Partyzine q-_-p
Fesztivál.hu - A magyarországi fesztiválok gyujtoportálja
Tourinfo.hu - Magyarország Vezeto Turisztikai Portálja
SzuperPiac.hu - A képes hirdetések helye!
.: Papirusz.hu :. Kulturális Portál
Mindentudó.net :: Az optimális döntés lehetosége!
Hirdessen Nálunk! Tekintse meg médiaajánlatunkat!
Impresszum
Ha kérdése van, írjon nekünk!