Virginia Woolfnak ez a m?ve igazi ritkaság: családregény. Három generáció megannyi tagjának életútján követi nyomon a modern angol társadalom kialakulását. Az els? nemzedék, a Pargiter család és oldalágai a kés? viktoriánus nagypolgárságot képviselik: éppen akkor, 1880-ban lépünk be a történetbe, amikor Abel Pargiter ezredes feleségének halálos ágya körül a következ? generáció, a fiú- és lánygyermekek ábrándozva vagy türelmetlenül saját önálló életüket tervezgetik.

A regény nagy részét ennek a középnemzedéknek az élete, radikális változásokra, társadalmi felel?sségvállalásra törekvése tölti ki. A lányok a feminizmus felé hajlanak. Rose és Eleanor hajadon marad, Rose azért, hogy a szüfrazsettmozgalom aktivistájaként tevékenykedhessen, Eleanor, a legid?sebbik pedig szinte sorsszer?en, hiszen rá hárul a család, a kisebb testvérek gondozásának feladata, amit a szegények között végzett szociális munkával színesít. Deliát igazságérzete az ír szabadság ügye felé tereli, egy ír férfihoz megy feleségül, Milly, a legkonvencionálisabb n?vér pedig egy vidéki földesúr felesége lesz.

A fiúgyermekek hagyományosabb utakat választanak. Edward klasszika-filológus Oxfordban, Morris ügyvéd, Martin katona Indiában. A külszín ellenére ?k jóval individuálisabbak a lányoknál: Edward és Martin sohasem n?sül meg, Edward talán lappangó homoszexualitása miatt, Martin pedig szívb?l gy?löli a hagyományos angol családi életet. Morris kivétel: az ? korántsem konvencionális gyermekei fogják megtestesíteni a harmadik generációt. Peggy, a lánya orvosnak tanul, olyan társadalmi státusra téve szert a XX. század eleji Angliában, amir?l nagynénjei álmodni sem mertek volna, North, a fiú pedig az els? világháború lövészárkaiban ér a feln?ttkorba, elutasítja Angliát, és egy isten háta mögötti dél-afrikai farmon telepszik le.

A nagy ív? regény záróakkordjaként a ?jelenben?, vagyis 1937 táján nagy családi összejövetelt tartanak az ifjabb Pargiterek és rokonságuk. A nagyszül?k nemzedéke már csak történelmi emlék számukra, t?lük és a Viktória-kortól mintha fal választaná el ?ket, de az ?Edward-koriak?, a máig jószándékúan utópisztikus gondolkodású középgeneráció bírja a fiatalság tiszteletét: Peggy, North és unokatestvéreik, barátaik sokkal szkeptikusabbak, antiutópisztikusabbak ugyan, de szeretettel, s?t csodálattal tekintenek Rose-ékra és Eleanorékra, tisztelik meggy?z?désüket és bátorságukat.

Ez a prousti színekben és ízekben gazdag, szépséges ?London-regény? (amelynek esszépárja az ugyanekkor készült Három adomány) Woolf legsikeresebb m?ve volt a maga idején: sokáig vezette a New York Times bestsellerlistáját, és összesen öt hónapig szerepelt rajta.

Virginia Woolf (1882--1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremt?je és legnagyobb hatású m?vel?je, a Bloomsbury-kör nev? irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század els? felének legjelesebb angol m?vészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Jacob szobája (1922), Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), A hullámok (1931), Flush (1933), Az évek (1937), Felvonások között (1941).

Szerző: Woolf, Virginia / angol
Cím: Az évek
Eredeti cím: The Years
Fordította: Tandori Dezső
Oldal kb.: 480
Formátum: 124x183
Kötés: kötve, védőborítóva
Bolti ár kb.: 2500 Ft
ISBN 963 07 7895 5
Várható megjelenés: 2006. február

www.europakiado.hu