Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
VIRTUÁLIS HÁBORÚ (Archívum)
Egy légicsapásról pro és kontra
Szerző: Sebők Zoltán
2002. szeptember 13. 18:23

A könyv f? tézise, miszerint a déli szomszédunk elleni támadás-sorozat virtuális volt, a szerz? szerint is megszorításra szorul: csakis a támadó fél, a NATO-tagországok szempontjából érvényes. Míg Jugoszlávia lakosai tényleg a b?rükön érezhették a bombázások következményeit, a támadó országok polgárai sokkal inkább mint valamely izgalmas sportesemény szemlél?i élték meg az eseményeket. De a szerz? szerint virtuális volt ez a háború politikai és jogi szempontból is. Nem élvezhette sem az ENSZ, sem pedig a NATO-tagállamok lakosainak explicit támogatását, hadüzenet nélkül kezd?dött és nem a szó klasszikus értelemben vett gy?zelemmel, hanem csupán kétes érték? ?katonai-technikai egyezménnyel? zárult.
És még soha egyetlen háborúban nem volt akkora szerepe a korszer? technikának, mint ebben. A szerz? már az albán menekült-táborokban arra lett figyelmes, hogy a legkeresettebb holmi nem az élelem vagy az ivóvíz volt, hanem a mobil-telefon. A támadások soha nem tapasztalt pontosságát pedig természetesen szintén a csúcstechnika biztosította. Ezért beszél a szerz? ?kabinet-háborúról?: nem a szó hagyományos értelmében vett harcosok folytatták, hanem a f?szerepet ? sokkal inkább, mint bármikor korábban ? technokraták, jogászok és a média emberei játszották. S mindennek következményeképpen: a támadó fél szempontjából az egész akció kockázatmentes volt. Emberáldozatok ugyanis szinte csak a másik oldalon voltak.
Egyben ez az a pont, ahol Ignatieff, aki egyébként kezdett?l fogva sürgette a beavatkozást, a legnagyobb problémát látja: az emberi jogok nevében folytatott rizikómentes háború, állítja, morális ellentmondás. Tudniillik e jogok el?feltétele, hogy az emberi élet mindkét oldalon egyformán értékes. Itt pedig nyilvánvalóan nem err?l volt szó, ami mindenekel?tt az Egyesült Államokban frissen kifejlesztett csúcstechnológia bevetésének következménye.
Ugyanakkor a szerz? rendkívül törékenynek, ideiglenesnek tartja az amerikai technológiai monopóliumot. Súlyos ellentmondást lát egyrészr?l az amerikai nemzetbiztonsági politika, másrészr?l pedig a szabad kereskedelem és nyitott piac elve között, hiszen míg az el?bbi a nevezett monopólium meg?rzéséért száll síkra, az utóbbi minden áru, így a féltve ?rzött csúcstechnológia szabad és határtalan áramlását, akár gátlástalan exportját sürgeti. Ignatieff jóslata szerint ez az ellentmondás az amerikai kapitalizmus javára fog eld?lni, ami azzal járhat, hogy a délszláv légi-csapás igazi f?szerepl?je, a korszer? technológia, olyan kezekbe kerülhet, ahol még nagyobb veszélyt jelenthet, mint bármikor korábban.
De ha ez nem következik is be, így a szerz?, az Egyesült Államok oly er?snek hitt légvédelme akkor sem lehet elég biztonságos ahhoz, hogy ne veszélyeztethessék barbár terror-támadások az amerikai polgárok életét. Nem írta le, mert amikor könyvén dolgozott, még nem ismerhette az ezzel összefügg? borzalmas dátumot: szeptember 11.

Michael Ignatieff: Virtual War - Kosovo and Beyond, Phaidon Press, 2000


 

Kapcsolódó linkek:

www.ksgnotes1.harvard.edu/.../aba163361f7adf748525676600686c40/0d21f0bc3a511209852569490075969f?OpenDocument
www.oneworld.org/index_oc/issue596/ignatieff.html
www.salon.com/books/int/2001/11/13/ignatieff/

 

 

 
 
Jelenleg 8 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény