Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Biztonságérzetért folytatott harc (Archívum)
Film ŕ la Szabó István
Szerző: Pál Melinda (I-Web.hu)
2002. szeptember 17. 11:26

Szabó István bármely filmjét nézem végig, Jancsó Miklós mondatai járnak az eszemben: „Szabó lebeg. Lebeg valamennyiünk felett. Kisfiús mosollyal néz le ránk. Kisfiús mosoly? Talán. Az ártatlanok bölcsessége. Többet tudnak akárkinél”. A látásmódjáról kérdeztem.

- Az utóbbi években csak koprodukciós alkotásai készülnek. Nagyobb költségvetésű filmek ma Magyarországon máshogy nem is képzelhetőek el. Szinte a rendszerváltás óta nyilatkozik arról, hogy szükség lenne egy filmtörvényre. Mostanáig azt kellett tapasztalni, a kulturális kormányzatoknak nem célja, hogy ez megvalósuljon. Az utóbbi hónapban megkezdődtek a tárgyalások a szakmával. Hogy látja most a filmesek helyzetét?

- Nem vagyok meggyőződve, hogy a kulturális kormányzatok nem tartották fontosnak a filmtörvényt. Az az érzésem alakult ki, hogy a filmszakma különböző érdekcsoportjai nem tudtak megegyezni, milyen legyen a filmtörvény. Úgy érezték, ami az egyik érdekét támogatja, a másikét sérti.

- Mondana példát?

- Egy filmtörvénynek tartalmaznia kell a magyarországi forgalmazási irányokat. Magyar filmtámogatást önállóan, az európai film közös támogatása nélkül elképzelni nem lehet, különösen akkor nem, amikor, reméljük, közel van az időpont, amikor Magyarország is az Európai Unió tagja lesz. Ha egy filmtörvény támogatja az európai filmet, az érdeke a forgalmazóknak. Ugyanakkor mindent meg fognak tenni azért, hogy a filmtörvény ne támogassa úgy az európai és ezen belül a magyar filmet, hogy az a forgalmazás nyereségességében kárukra legyen. Tudnék több olyan példát is mondani, amikor a filmszakma színpadának különböző szereplői egymást fúrták meg a legkülönbözőbb följárogatásokkal. Megpróbálták a különböző kormányzatok különböző vezetőit a maguk oldalára állítani, s így végül a semmi jött ki belőle. Az a meggyőződésem, hogy a filmszakma maga tette lehetetlenné egy filmtörvény létrehozását, a szakma különböző szereplői magánakciókkal fúrták meg azt. Ezek az akciók jelenleg is folynak azért, hogy különböző érdekeknek feleljen meg a filmtörvény.

- Kívülről, a sajtóból, a médiából értesülve úgy tűnt, hogy a szakma talán soha nem volt annyira egységes, mint az utóbbi másfél évben.

- Nem a szakma egységes, hanem a filmrendezők egy nagyobb része vált egységessé, miután felismerték a helyzetet. A szakmához hozzátartoznak az operatőrök, a hangmérnökök, az építészek, a díszlettervezők, a jelmeztervezők, a kellékesek, a vágók, akikkel senki nem törődik. A rendezők, akik mindig a hatalom közelében voltak, megpróbálván elhitetni, hogy ők a legfontosabb szereplői a filmkészítésnek, soha nem törődtek a szakma infrastruktúrájával, hagyták elpusztulni. Mint ahogy hagyták, sőt segítették elpusztulni a filmgyárat is pozícióik megőrzése érdekében. Így végül is az infrastruktúra darabokra hullott. Vagy önmaguknak privatizáló kisebb érdekcsoportok rabolták szét, vagy tönkrement, mint ahogy minden tönkremegy, ha nem törődnek vele. A rendezők most egyszer csak rájöttek, hogy nagyobb a baj, mint gondolták, és az érzésem szerint egészségesebben gondolkodó részük megpróbál összefogni. Megpróbálja menteni, ami menthető, de az ő figyelmüket is fel kell hívni arra, hogy az összefogás mögött, ami helyes és szép, oda kell figyelni a szakma többi részét alkotó emberekre is, akik nélkül nincs film. Ha nincs az a világszínvonalú szakmai tudás, amivel a magyar filmszakma igenis rendelkezett, akkor a rendező egyedül csak üldögélhet a kávéházban, és mesélheti a filmjeit.

- Hogy mennyire színvonalas ez a szakma, és mennyi tartalékai vannak még, azt az utóbbi pár év filmszemléi is mutatták. Igazi low budget, kis költségvetésű filmek készültek színvonalasan. Nagy filmeket ugyanakkor csak nagy költségvetésből lehet készíteni. Jelenleg koprodukcióban.

- Nem, ezzel én nem tudok egyetérteni. Igenis kis költségvetésből is lehet film, ha a téma nem igényli a nagyobb összegeket. Nem attól jó egy film, hogy nagy a költségvetése, hanem hogy el akar-e mondani valamit. S az hat-e a nézőkre vagy sem. Való igaz, hogy nagy szerencsénkre sok tehetséges fiatalember jelentkezett az utóbbi években, és ők ugyanúgy alkalmazkodnak az anyagi helyzethez, ahogy annak idején mi is kénytelenek voltunk ezt tenni. Megpróbálnak az adott körülmények között dolgozni. Kétféleképpen rendeznek emberek filmet. Az egyik ember azért mond el egy történetet, mert filmet akar rendezni, és kénytelen találni hozzá egy történetet. Ennek a rendezőtípusnak az a fontos, hogy a rendelkezésére álljon a pénz. És van egy másik rendezőtípus, aki azért csinál filmet, mert valami fontosat akar elmondani. Végiggondolja, hogy mennyire fontos neki, hogy amit mondani akar, valamilyen módon eljusson a nézőkhöz.  És a filmet az adott körülmények között elkészíti vagy nem.

- Most, nyáron rövid időszakokban lehet itthon megtalálni. Hol dolgozik?

- Németországban fogok.

- Kérdezhetem már arról, hogy min?

- Két előadást rendezek egy olyan színházban, amely egyben operaház is. Az színházi előadás Csehov, az opera pedig Eötvös Péter Három nővére. Egymást követi a két előadás, és megpróbáljuk, hogy mind a két esetben olyasmi kerüljön a nézők elé, ami mutatja a kapcsolatot a modern opera és a dráma között.

- Valamennyi filmjében az identitásválság, azonosságkeresés problémája foglalkoztatja. Csehovtól sem álltak távol ezek a kérdések.

- Amennyiben van egy olyan vizsgálódási kör, amely minden filmre jellemző, amelyhez közöm van, akkor az inkább a biztonságérzetért folyó harc. Különösen a földnek azon a részén, ahol mi élünk, Közép – Európában igazán kiszolgáltatott az ember a történelemnek és a politikának. Lényegében az egész életét azzal tölti, hogy megpróbálja megteremteni a maga és legszűkebb környezete biztonságát. A biztonságérzet ugyanolyan szükséges, mint levegőt venni vagy enni, egyszerűen nem lehet előrejutni nélküle. Ez a biztonságérzetért folyó mindennapi harc jellemző talán a filmekre, és ennek valóban része az azonosság kérdése. Ki vagyok én tulajdonképpen? Kihez tartozom? Kit vállalok? Kit nem? Egyáltalán, mi az identitásom - identitásunk? Ezek az identitásválságok, amelyek nagyon jellemzőek a közép – európai XX. századra, témái bizonyos filmeknek. De mögöttük van alapvetően a biztonságérzetért folyó napi harc, és ez ugyanúgy jellemző akár az Álmodozások korára, akár a legutolsó filmre.

- A Szembesítésre. A napfény ízének pedig ez a témája.

- A napfény íze alapvetően erről szól. Csak erről szól.             

- Már a Bizalom tudatos váltást kellett jelentsen a művészetében. Technikailag is, talán amiatt, mert ez volt az első filmje, amelynek az azóta állandó partnere, Koltai Lajos volt az operatőre. Másrészt hangsúlyosabbá váltak az emberekben lejátszódó lelki folyamatok, ezzel együtt az arc és a szem szerepe. Biztosan nem véletlenül nyilatkozta azt sem, hogy a Mephistonak azért nem lett magyar főszereplője, mert a magyar színészek szemében egy pillanatra sem tudta felfedezni az első rácsodálkozást azokra a borzalmakra, amelyek megtörténtek akkor. Azt a tekintetet, amelyet Brandaueren észrevett. Pedig ő nem élt távol ettől a térségtől: osztrák.

- A Bizalomig valóban olyan filmeket készítettem – így utólag visszanézve én is úgy látom -, amelyekben a főhős mögött állandóan ott volt egy társadalmi tabló. Egy társadalmi tablóból indultunk ki, és egy társadalmi tablóhoz jutottunk vissza mindig. Gondoljon akár az Álmodozások kora, akár az Apa, akár a Szerelmesfilm, de még a Bizalom végére is, a kép kitárul, és a szereplők mögött ott van egy világ, amely megpróbál egy társadalmat képviselni. Több ember, akiknek láthatóan hasonló problémái vannak, mint a főhősnek. Tehát láthatóan nincs egyedül. Ez után inkább egy emberre összpontosítanak a filmek, egy ember történetén belül próbáljuk megragadni azokat a kérdéseket, azokat az érzelmeket, amelyekről a film szól. Ez valóban egy dramaturgiai-technikai- elbeszélésmód beli váltás.

- A Mephisto történelmi – társadalmi háttere a XX. század egyik legborzalmasabb rémuralmi időszaka, miközben tele volt aktuális áthallásokkal. Ez a Szembesítésre ugyanígy igaz. Az utóbbi film ideje közvetlenül a vesztes háború utáni időszak. A vallatótiszt főszereplőhöz, Furtwänglerhez idézett – üvöltött kérdése az, szabad volt-e a náci Németország karmesterének lenni. Az utcán plakátok, röpcédulák: senkiben ne bízz, senkinek ne higgy!…

- Az áthallások nem véletlenek Azért készültek el ezek a filmek, hogy legyenek ilyen áthallások. Ez a helyzet a Szembesítéssel, ez volt a Redl ezredessel is. Kérdésük: szabad-e hűségesnek lenni egy eszméhez, amely már nem hűséges hozzád. Az ember akkor csinál meg egy filmet, ha érez benne valamit, ami kapaszkodó lehet a kor nézője számára, ami segíti abban, hogy úgy nézze a filmet, mintha róla szólna. A Szembesítésnek egyértelműen ez a célja: lássa a néző, hogy folyik az ítélkezés.

- Ahogy Mándy Iván írásaiban a próza nyelvén elevenednek meg az emlékek és álmok, azt a film nyelvén az ön filmjei tudják. Egyfajta lírai látásmód ez?

- Örülök, hogy szereti Mándyt, nagyon szeretem és tisztelem őt.
De azt, hogy milyen szemmel nézem a dolgokat, én nem tudom. Megpróbálom nézni és elemezni azokat. Ha vannak határozott céljaim, azok lényege, hogy minél több embert csábítsak a moziba. Abban reménykedem, hogy a néző szembekerül a saját problémáival, ítéleteivel, le tudja győzni előítéleteit a sötét moziban, és meg tudja védeni magát lelkileg bizonyos helyzetekben, ha visszagondol ezekre a filmekre. Egyfajta mentális segítséget szeretnék nyújtani a nézőnek a magánérzete ellen. Természetesen úgy, hogy szórakoztassak. Ezek a céljaim. Hogy a többi micsoda, azt nem tudom.

- Filmjei visszatérő szereplőivé váltak színészek. Ki miért lett önnél emblematikus figura?

- A játékfilmben a szereposztás a legalapvetőbb dolog. Olyan ez a film esetében, mint egy írónál a szavak, a festőnél a színek megválasztása. A színész energiája hordozza a film energiáját, arca reprezentálja a film hőseinek érzelmeit. Ezért a szereposztás bizalmi kérdés. Az ember azt hívja meg egy film szerepére, akiről úgy érzi, minden titkát el tudja neki mondani, hogy az majd aztán a filmvásznon megjelenjen. A legbizalmasabb viszonynak kell kialakulnia a rendező és a színész között.
Ezért aztán, amikor úgy érzem, egy színész gondolatai, érzelmei szempontjából is közel áll hozzám, akkor elkezdek építeni rá. Ilyen volt Bálint András, Halász Judit, Bánsági Ildikó, Andorai Péter, Klaus Maria Brandauer alapvetően. Ilyen lett Ralph Finnes. Azok, akikről beszélgetések, próbák, esetleg egy film után úgy érzem, nekünk dolgunk van együtt. Ha valamelyikükkel átmenetileg nem dolgozom, nem jelenti azt, hogy nem hiszek benne, csak amivel akkor foglalkozom, más arccal kifejezhető ki legjobban. Életem egyik vágya, hogy újra forgassunk együtt Bálint Andrással. Leforgassam, hogy az Álmodozások kora után mi minden, mennyi kétségbe ejtő dolog történt. Ezt biztosan Bálint András tudja a legjobban visszaadni. Vagy Bánsági Ildikó… Életem vágya, hogy Bánsági Ildikóval újra olyan közelségbe kerüljek, mint amit a Bizalom című film közelképei jelentenek.

- Azt, hogy hová jutott egy társadalom a háború végére: a társadalmi – politikai közállapotokat, azt, hogy a félelem légkörében mi fontos egy nőnek és mi egy férfinak, az emberi szem és hang fejezi itt ki. Fantasztikus, hogy ez a két színész, Andorai Péter és Bánsági Ildikó, mit tudott.

- Ők óriási színészek. Borzasztó pech és kétségbeejtő helyzet, hogy nem tudunk pénzt szerezni, lehetőséget teremteni ahhoz, hogy olyan magyar filmeket tudjunk forgatni, ahol a szereposztás fölött száz százalékosan uralkodhatunk. Ahol tehát magyar színészek játszhatnak. Ha egy külföldi cég ad pénzt a filmre, akkor ő saját nyelvén akar színészeket hallani, és azokat a színészeket akarja látni, akik biztosítják, hogy a film visszahozza azt a pénzt, amit belefektettek. Azok a színészek, akik szerintem a világ legnagyobb színészei közé tartoznak… Nem véletlen, hogy pont Bánsági Ildikó portréja függ előttünk… Azokat a színészeket, de még Brandauert sem fogadják el angol és amerikai partnerek csak akcentusos szerepre. Ő német nyelvű színész, és tökéletesen beszél angolul. Ildikó is játszott már az én filmemben angolul, csak nem főszerepet, mert nem fogadják el angolnak vagy amerikainak.
Borzasztó helyzet, hogy itt vannak ilyen színészek: akár a Bánsági Ildikó, akár a Halász Judit, akár az Udvaros Dorottya - hogy nőket említsek -, akik még beszélnek is angolul, még sem tudunk nekik főszerepet adni. Nem fogadják el az akcentusukat, és ez nekünk legalább olyan rossz, sőt, szerintem rosszabb, mint a színészeknek, akiket nem kérhetünk föl.

- Mi lesz a következő sorstragédia, amiről filmet forgat?

- Nem tudom, hogy sorstragédia lesz-e, és nem tudom, hogy mi lesz a következő filmem, mert most ezzel a két színpadi munkával foglalkozom.

- Miért az oly sokszor feldolgozott Három nővér?

- Felkértek a Három nővér című operára, amit már rendeztem egyszer a budapesti állami operaházban. Aki felkért, látta ezt az előadást, és úgy döntött, hogy a közül a négy – öt rendező közül, aki már rendezte ezt az előadást különböző helyeken a világban, engem hív meg. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ő egy Csehovhoz közelebb álló, reálisabb előadást akart látni, nem olyat, amelyek között egészen zseniálisak is vannak, de ennél sokkal absztraktabbak. Van egy egészen fantasztikus lyoni előadás, annak sem látványban, sem előadásmódban nincs semmi köze Csehovhoz. Ez egy japán kabuki előadás a három nővérből. Erős, szép, de ennek a színháznak a vezetői egy Csehovhoz közelebb álló előadást akartak. A beszélgetések során, amikor is Csehov és az opera kapcsolatáról beszélgettünk, oda jutottunk, hogy akkor legyen egy színházi premier is. Így fogadtam el a felkérést. A díszletek az alapvonalakban megegyeznek, ha nem is száz százalékosan azonosak, hiszen az opera a valóságtól jóval elemeltebb. Van valami közös a két előadás között.

- Még pedig?

- Csehov. Egy orosz orvos a XIX. század végéről és a XX. század elejéről, aki minden délután öttől hétig rendelt.
 
          

 
 
Jelenleg 4 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény

Legyen a WEBSZIGET.COM a Kezdõlapja!
PORT80.HU :: Magyarország Legtutibb Kezdolapja! :o)
MP3Heaven.hu :.:.::. Zene, MP3 & Partyzine q-_-p
Fesztivál.hu - A magyarországi fesztiválok gyujtoportálja
Tourinfo.hu - Magyarország Vezeto Turisztikai Portálja
SzuperPiac.hu - A képes hirdetések helye!
.: Papirusz.hu :. Kulturális Portál
Mindentudó.net :: Az optimális döntés lehetosége!
Hirdessen Nálunk! Tekintse meg médiaajánlatunkat!
Impresszum
Ha kérdése van, írjon nekünk!