Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Biztonságérzetért folytatott harc (Archívum)
Film ? la Szabó István
Szerző: Pál Melinda (I-Web.hu)
2002. szeptember 17. 11:26

Szabó István bármely filmjét nézem végig, Jancsó Miklós mondatai járnak az eszemben: ?Szabó lebeg. Lebeg valamennyiünk felett. Kisfiús mosollyal néz le ránk. Kisfiús mosoly? Talán. Az ártatlanok bölcsessége. Többet tudnak akárkinél?. A látásmódjáról kérdeztem.

- Az utóbbi években csak koprodukciós alkotásai készülnek. Nagyobb költségvetés? filmek ma Magyarországon máshogy nem is képzelhet?ek el. Szinte a rendszerváltás óta nyilatkozik arról, hogy szükség lenne egy filmtörvényre. Mostanáig azt kellett tapasztalni, a kulturális kormányzatoknak nem célja, hogy ez megvalósuljon. Az utóbbi hónapban megkezd?dtek a tárgyalások a szakmával. Hogy látja most a filmesek helyzetét?

- Nem vagyok meggy?z?dve, hogy a kulturális kormányzatok nem tartották fontosnak a filmtörvényt. Az az érzésem alakult ki, hogy a filmszakma különböz? érdekcsoportjai nem tudtak megegyezni, milyen legyen a filmtörvény. Úgy érezték, ami az egyik érdekét támogatja, a másikét sérti.

- Mondana példát?

- Egy filmtörvénynek tartalmaznia kell a magyarországi forgalmazási irányokat. Magyar filmtámogatást önállóan, az európai film közös támogatása nélkül elképzelni nem lehet, különösen akkor nem, amikor, reméljük, közel van az id?pont, amikor Magyarország is az Európai Unió tagja lesz. Ha egy filmtörvény támogatja az európai filmet, az érdeke a forgalmazóknak. Ugyanakkor mindent meg fognak tenni azért, hogy a filmtörvény ne támogassa úgy az európai és ezen belül a magyar filmet, hogy az a forgalmazás nyereségességében kárukra legyen. Tudnék több olyan példát is mondani, amikor a filmszakma színpadának különböz? szerepl?i egymást fúrták meg a legkülönböz?bb följárogatásokkal. Megpróbálták a különböz? kormányzatok különböz? vezet?it a maguk oldalára állítani, s így végül a semmi jött ki bel?le. Az a meggy?z?désem, hogy a filmszakma maga tette lehetetlenné egy filmtörvény létrehozását, a szakma különböz? szerepl?i magánakciókkal fúrták meg azt. Ezek az akciók jelenleg is folynak azért, hogy különböz? érdekeknek feleljen meg a filmtörvény.

- Kívülr?l, a sajtóból, a médiából értesülve úgy t?nt, hogy a szakma talán soha nem volt annyira egységes, mint az utóbbi másfél évben.

- Nem a szakma egységes, hanem a filmrendez?k egy nagyobb része vált egységessé, miután felismerték a helyzetet. A szakmához hozzátartoznak az operat?rök, a hangmérnökök, az építészek, a díszlettervez?k, a jelmeztervez?k, a kellékesek, a vágók, akikkel senki nem tör?dik. A rendez?k, akik mindig a hatalom közelében voltak, megpróbálván elhitetni, hogy ?k a legfontosabb szerepl?i a filmkészítésnek, soha nem tör?dtek a szakma infrastruktúrájával, hagyták elpusztulni. Mint ahogy hagyták, s?t segítették elpusztulni a filmgyárat is pozícióik meg?rzése érdekében. Így végül is az infrastruktúra darabokra hullott. Vagy önmaguknak privatizáló kisebb érdekcsoportok rabolták szét, vagy tönkrement, mint ahogy minden tönkremegy, ha nem tör?dnek vele. A rendez?k most egyszer csak rájöttek, hogy nagyobb a baj, mint gondolták, és az érzésem szerint egészségesebben gondolkodó részük megpróbál összefogni. Megpróbálja menteni, ami menthet?, de az ? figyelmüket is fel kell hívni arra, hogy az összefogás mögött, ami helyes és szép, oda kell figyelni a szakma többi részét alkotó emberekre is, akik nélkül nincs film. Ha nincs az a világszínvonalú szakmai tudás, amivel a magyar filmszakma igenis rendelkezett, akkor a rendez? egyedül csak üldögélhet a kávéházban, és mesélheti a filmjeit.

- Hogy mennyire színvonalas ez a szakma, és mennyi tartalékai vannak még, azt az utóbbi pár év filmszemléi is mutatták. Igazi low budget, kis költségvetés? filmek készültek színvonalasan. Nagy filmeket ugyanakkor csak nagy költségvetésb?l lehet készíteni. Jelenleg koprodukcióban.

- Nem, ezzel én nem tudok egyetérteni. Igenis kis költségvetésb?l is lehet film, ha a téma nem igényli a nagyobb összegeket. Nem attól jó egy film, hogy nagy a költségvetése, hanem hogy el akar-e mondani valamit. S az hat-e a néz?kre vagy sem. Való igaz, hogy nagy szerencsénkre sok tehetséges fiatalember jelentkezett az utóbbi években, és ?k ugyanúgy alkalmazkodnak az anyagi helyzethez, ahogy annak idején mi is kénytelenek voltunk ezt tenni. Megpróbálnak az adott körülmények között dolgozni. Kétféleképpen rendeznek emberek filmet. Az egyik ember azért mond el egy történetet, mert filmet akar rendezni, és kénytelen találni hozzá egy történetet. Ennek a rendez?típusnak az a fontos, hogy a rendelkezésére álljon a pénz. És van egy másik rendez?típus, aki azért csinál filmet, mert valami fontosat akar elmondani. Végiggondolja, hogy mennyire fontos neki, hogy amit mondani akar, valamilyen módon eljusson a néz?khöz.  És a filmet az adott körülmények között elkészíti vagy nem.

- Most, nyáron rövid id?szakokban lehet itthon megtalálni. Hol dolgozik?

- Németországban fogok.

- Kérdezhetem már arról, hogy min?

- Két el?adást rendezek egy olyan színházban, amely egyben operaház is. Az színházi el?adás Csehov, az opera pedig Eötvös Péter Három n?vére. Egymást követi a két el?adás, és megpróbáljuk, hogy mind a két esetben olyasmi kerüljön a néz?k elé, ami mutatja a kapcsolatot a modern opera és a dráma között.

- Valamennyi filmjében az identitásválság, azonosságkeresés problémája foglalkoztatja. Csehovtól sem álltak távol ezek a kérdések.

- Amennyiben van egy olyan vizsgálódási kör, amely minden filmre jellemz?, amelyhez közöm van, akkor az inkább a biztonságérzetért folyó harc. Különösen a földnek azon a részén, ahol mi élünk, Közép ? Európában igazán kiszolgáltatott az ember a történelemnek és a politikának. Lényegében az egész életét azzal tölti, hogy megpróbálja megteremteni a maga és legsz?kebb környezete biztonságát. A biztonságérzet ugyanolyan szükséges, mint leveg?t venni vagy enni, egyszer?en nem lehet el?rejutni nélküle. Ez a biztonságérzetért folyó mindennapi harc jellemz? talán a filmekre, és ennek valóban része az azonosság kérdése. Ki vagyok én tulajdonképpen? Kihez tartozom? Kit vállalok? Kit nem? Egyáltalán, mi az identitásom - identitásunk? Ezek az identitásválságok, amelyek nagyon jellemz?ek a közép ? európai XX. századra, témái bizonyos filmeknek. De mögöttük van alapvet?en a biztonságérzetért folyó napi harc, és ez ugyanúgy jellemz? akár az Álmodozások korára, akár a legutolsó filmre.

- A Szembesítésre. A napfény ízének pedig ez a témája.

- A napfény íze alapvet?en err?l szól. Csak err?l szól.             

- Már a Bizalom tudatos váltást kellett jelentsen a m?vészetében. Technikailag is, talán amiatt, mert ez volt az els? filmje, amelynek az azóta állandó partnere, Koltai Lajos volt az operat?re. Másrészt hangsúlyosabbá váltak az emberekben lejátszódó lelki folyamatok, ezzel együtt az arc és a szem szerepe. Biztosan nem véletlenül nyilatkozta azt sem, hogy a Mephistonak azért nem lett magyar f?szerepl?je, mert a magyar színészek szemében egy pillanatra sem tudta felfedezni az els? rácsodálkozást azokra a borzalmakra, amelyek megtörténtek akkor. Azt a tekintetet, amelyet Brandaueren észrevett. Pedig ? nem élt távol ett?l a térségt?l: osztrák.

- A Bizalomig valóban olyan filmeket készítettem ? így utólag visszanézve én is úgy látom -, amelyekben a f?h?s mögött állandóan ott volt egy társadalmi tabló. Egy társadalmi tablóból indultunk ki, és egy társadalmi tablóhoz jutottunk vissza mindig. Gondoljon akár az Álmodozások kora, akár az Apa, akár a Szerelmesfilm, de még a Bizalom végére is, a kép kitárul, és a szerepl?k mögött ott van egy világ, amely megpróbál egy társadalmat képviselni. Több ember, akiknek láthatóan hasonló problémái vannak, mint a f?h?snek. Tehát láthatóan nincs egyedül. Ez után inkább egy emberre összpontosítanak a filmek, egy ember történetén belül próbáljuk megragadni azokat a kérdéseket, azokat az érzelmeket, amelyekr?l a film szól. Ez valóban egy dramaturgiai-technikai- elbeszélésmód beli váltás.

- A Mephisto történelmi ? társadalmi háttere a XX. század egyik legborzalmasabb rémuralmi id?szaka, miközben tele volt aktuális áthallásokkal. Ez a Szembesítésre ugyanígy igaz. Az utóbbi film ideje közvetlenül a vesztes háború utáni id?szak. A vallatótiszt f?szerepl?höz, Furtwänglerhez idézett ? üvöltött kérdése az, szabad volt-e a náci Németország karmesterének lenni. Az utcán plakátok, röpcédulák: senkiben ne bízz, senkinek ne higgy!?

- Az áthallások nem véletlenek Azért készültek el ezek a filmek, hogy legyenek ilyen áthallások. Ez a helyzet a Szembesítéssel, ez volt a Redl ezredessel is. Kérdésük: szabad-e h?ségesnek lenni egy eszméhez, amely már nem h?séges hozzád. Az ember akkor csinál meg egy filmet, ha érez benne valamit, ami kapaszkodó lehet a kor néz?je számára, ami segíti abban, hogy úgy nézze a filmet, mintha róla szólna. A Szembesítésnek egyértelm?en ez a célja: lássa a néz?, hogy folyik az ítélkezés.

- Ahogy Mándy Iván írásaiban a próza nyelvén elevenednek meg az emlékek és álmok, azt a film nyelvén az ön filmjei tudják. Egyfajta lírai látásmód ez?

- Örülök, hogy szereti Mándyt, nagyon szeretem és tisztelem ?t.
De azt, hogy milyen szemmel nézem a dolgokat, én nem tudom. Megpróbálom nézni és elemezni azokat. Ha vannak határozott céljaim, azok lényege, hogy minél több embert csábítsak a moziba. Abban reménykedem, hogy a néz? szembekerül a saját problémáival, ítéleteivel, le tudja gy?zni el?ítéleteit a sötét moziban, és meg tudja védeni magát lelkileg bizonyos helyzetekben, ha visszagondol ezekre a filmekre. Egyfajta mentális segítséget szeretnék nyújtani a néz?nek a magánérzete ellen. Természetesen úgy, hogy szórakoztassak. Ezek a céljaim. Hogy a többi micsoda, azt nem tudom.

- Filmjei visszatér? szerepl?ivé váltak színészek. Ki miért lett önnél emblematikus figura?

- A játékfilmben a szereposztás a legalapvet?bb dolog. Olyan ez a film esetében, mint egy írónál a szavak, a fest?nél a színek megválasztása. A színész energiája hordozza a film energiáját, arca reprezentálja a film h?seinek érzelmeit. Ezért a szereposztás bizalmi kérdés. Az ember azt hívja meg egy film szerepére, akir?l úgy érzi, minden titkát el tudja neki mondani, hogy az majd aztán a filmvásznon megjelenjen. A legbizalmasabb viszonynak kell kialakulnia a rendez? és a színész között.
Ezért aztán, amikor úgy érzem, egy színész gondolatai, érzelmei szempontjából is közel áll hozzám, akkor elkezdek építeni rá. Ilyen volt Bálint András, Halász Judit, Bánsági Ildikó, Andorai Péter, Klaus Maria Brandauer alapvet?en. Ilyen lett Ralph Finnes. Azok, akikr?l beszélgetések, próbák, esetleg egy film után úgy érzem, nekünk dolgunk van együtt. Ha valamelyikükkel átmenetileg nem dolgozom, nem jelenti azt, hogy nem hiszek benne, csak amivel akkor foglalkozom, más arccal kifejezhet? ki legjobban. Életem egyik vágya, hogy újra forgassunk együtt Bálint Andrással. Leforgassam, hogy az Álmodozások kora után mi minden, mennyi kétségbe ejt? dolog történt. Ezt biztosan Bálint András tudja a legjobban visszaadni. Vagy Bánsági Ildikó? Életem vágya, hogy Bánsági Ildikóval újra olyan közelségbe kerüljek, mint amit a Bizalom cím? film közelképei jelentenek.

- Azt, hogy hová jutott egy társadalom a háború végére: a társadalmi ? politikai közállapotokat, azt, hogy a félelem légkörében mi fontos egy n?nek és mi egy férfinak, az emberi szem és hang fejezi itt ki. Fantasztikus, hogy ez a két színész, Andorai Péter és Bánsági Ildikó, mit tudott.

- ?k óriási színészek. Borzasztó pech és kétségbeejt? helyzet, hogy nem tudunk pénzt szerezni, lehet?séget teremteni ahhoz, hogy olyan magyar filmeket tudjunk forgatni, ahol a szereposztás fölött száz százalékosan uralkodhatunk. Ahol tehát magyar színészek játszhatnak. Ha egy külföldi cég ad pénzt a filmre, akkor ? saját nyelvén akar színészeket hallani, és azokat a színészeket akarja látni, akik biztosítják, hogy a film visszahozza azt a pénzt, amit belefektettek. Azok a színészek, akik szerintem a világ legnagyobb színészei közé tartoznak? Nem véletlen, hogy pont Bánsági Ildikó portréja függ el?ttünk? Azokat a színészeket, de még Brandauert sem fogadják el angol és amerikai partnerek csak akcentusos szerepre. ? német nyelv? színész, és tökéletesen beszél angolul. Ildikó is játszott már az én filmemben angolul, csak nem f?szerepet, mert nem fogadják el angolnak vagy amerikainak.
Borzasztó helyzet, hogy itt vannak ilyen színészek: akár a Bánsági Ildikó, akár a Halász Judit, akár az Udvaros Dorottya - hogy n?ket említsek -, akik még beszélnek is angolul, még sem tudunk nekik f?szerepet adni. Nem fogadják el az akcentusukat, és ez nekünk legalább olyan rossz, s?t, szerintem rosszabb, mint a színészeknek, akiket nem kérhetünk föl.

- Mi lesz a következ? sorstragédia, amir?l filmet forgat?

- Nem tudom, hogy sorstragédia lesz-e, és nem tudom, hogy mi lesz a következ? filmem, mert most ezzel a két színpadi munkával foglalkozom.

- Miért az oly sokszor feldolgozott Három n?vér?

- Felkértek a Három n?vér cím? operára, amit már rendeztem egyszer a budapesti állami operaházban. Aki felkért, látta ezt az el?adást, és úgy döntött, hogy a közül a négy ? öt rendez? közül, aki már rendezte ezt az el?adást különböz? helyeken a világban, engem hív meg. Ennek valószín?leg az az oka, hogy ? egy Csehovhoz közelebb álló, reálisabb el?adást akart látni, nem olyat, amelyek között egészen zseniálisak is vannak, de ennél sokkal absztraktabbak. Van egy egészen fantasztikus lyoni el?adás, annak sem látványban, sem el?adásmódban nincs semmi köze Csehovhoz. Ez egy japán kabuki el?adás a három n?vérb?l. Er?s, szép, de ennek a színháznak a vezet?i egy Csehovhoz közelebb álló el?adást akartak. A beszélgetések során, amikor is Csehov és az opera kapcsolatáról beszélgettünk, oda jutottunk, hogy akkor legyen egy színházi premier is. Így fogadtam el a felkérést. A díszletek az alapvonalakban megegyeznek, ha nem is száz százalékosan azonosak, hiszen az opera a valóságtól jóval elemeltebb. Van valami közös a két el?adás között.

- Még pedig?

- Csehov. Egy orosz orvos a XIX. század végér?l és a XX. század elejér?l, aki minden délután ött?l hétig rendelt.
 
          

 
 
Jelenleg 7 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény