Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Picasso és Monet továbbra is kelend? Londonban (Archívum)
A legnagyobb nevek uralták június végén a londoni aukciósházak árveréseit
Szerző: Madary Orsolya
2002. július 17. 13:03

Az elmúlt héten tapasztalható t?zsdei zuhanás és általános gazdasági bizonytalanság idején, az éves impresszionista, modern és kortárs m?vészeti aukciók azt bizonyították, hogy a gazdagok szívesebben fektetik pénzüket Picassó, Monet vagy Légers képeibe, mint bízzák azt a brókerekre.
 „Sok ember van, akinek sok pénze van és ezt el is akarja költeni”, mondta Melanie Clore, a Sotheby’s európai elnökhelyettese és az impresszionista modern m?vészeti osztály társelnökasszonya. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden gyorsan zajlott volna. A gy?jt?k megfontoltnak bizonyultak – pontosan tudták, mit akarnak és mennyit akarnak érte fizetni. Az igazán komoly összegeket f?leg európaiak költötték, ami érvényes volt az egész elmúlt évre is.
 „Európából nézve jobbak a gazdasági kilátások, mint az Egyesült Államokból”, nyilatkozta Robin Woodhead, a Sotheby’s európai és ázsiai részlegének  vezérigazgatója. Ennek, valamint a szeptember 11. óta érezhet?en csökken? repülési kedvnek tudható be az amerikai gy?jt?k felt?n? távolmaradása.
 Hogy ki vásárolta meg az utóbbi id?k két legdrágább festményét – egy 1932-es Picasso által készített portrét, amely 23,9 millió dollárért kelt el és Monet álomszer? „Vizililiomát”, 20,1 millió dollárért – az része az aukciókat övez? misztikumnak. Még az aukciós házak sem mindig tudják, hogy ki az igazi vev? – ha pedig tudják, akkor arról mélyen hallgatnak.
 „ Mostanában remekm?vek találhatók a piacon”, mondta Tobias Meyer, a Sotheby’s kortárs m?vészeti részlegének igazgatója. Sokkal keresettebbek a nagynev? m?vészek képei a kortársak m?veinél – az utóbbiakat gyakran kedvezményes áron értékesítik vagy el sem tudják adni.

Akárcsak a májusi New York-i árverésen, a június 25-i aukción is olyan m?vészek bukkantak fel, mint Gerhard Richter és Giacometti.
A nagy kérdés persze mindig az, hogy vajon ki áll a nagy összeg? vásárlók mögött. Mert azt mindenki jól tudja, hogy licitálni  nem a vev?k szoktak.
A Christie’s-nél Picassónak a szeret?jér?l, Marie-Thérése Walterr?l 1932-ben készített, „Meztelen n? nyaklánccal” cím? portréja volt a legkelend?bb. Négyen is 10 millió dollár fölött ajánlottak, de a képet végül egy londoni m?keresked? vitte el 23,9 millió dollárért, a 13,4 millióra becsült legmagasabb ár helyett, állítása szerint egy arab gy?jt? megbízásából.
 A Sotheby’s legjelent?sebb múlt heti festménye – Monet 1906-os „Vízililiomok” cím? m?ve – 20,1 millió dollárért kelt el és David Norman, a Sotheby’s new yorki impresszionista és modern m?vészeti igazgatója licitált rá. Szakért?k szerint a vásárló két amerikai közül kerülhetett ki: Stephen Cohen kockázati t?kebefektet? az egyik és Henry Kravis pénzember a másik.
 A kép több, mint 60 éven át rejt?zött egy meg nem nevezett francia magángy?jteményben. Egyes szakért?k szerint a festmény még magasabb áron is elkelhetett volna és meglepte ?ket, hogy a Picasso képért 3,8 millió dollárral többet fizettek. Ennek oka az, hogy nemrégiben három hasonló „Vízililiom” is felbukkant az aukciókon és az egyik éppen a New York-i piacon.
 A neves impresszionisták képeiért egyébként nagy versengés folyt. A Christie’s-nél Monet „Vétheuil”-je – napszítta Monet alkotás a Párizstól 40 mérföldnyire elterül? város látképér?l, ahol a m?vész 1878 és 1881 között élt – 7,5 millió dollárért kelt el, jóval az el?zetes 5,2 milliós becslés fölött. A képet egy brit m?vészeti szaktanácsadó vette meg, aki még egy nagy fogásra tett szert a héten, Degas pasztelképe, a „Táncosok” (1880-85) révén. Az elmúlt néhány évben érvényesül? irányzatnak megfelel?en a kiváló német expresszionisták m?vei iránt is óriási volt az érdekl?dés. A Sotheby’s aukcióján Kirchner 1910-es tájképe, a „Meztelen napozók Moritzburgban” három érdekl?d? licitháborúját hozta. A buja zöld környezetben hat fürd?z?t ábrázoló kép 5,2 millió dollárért kelt el, ami így rögtön a m?vész legdrágábban eladott képe is lett.
A végs? árban benne van az aukciósház jutaléka is: ez a Sotheby’s-nél és a Christie’s-nél az els? 100000 dollár után 19,5% és 10% a maradék összeg után. A de Pury & Luxembourg az els? 50000 dollár után 15%-ot, a maradékért 10%-ot kér.
 A Phillips de Pury & Luxembourg els? árverését Londonban tartotta múlt hétf?n a Claridge’s báltermében, ahol mindenki ingyen pezsg?zhetett, de ennek ellenére sem sikerült olyan fényesre az árverés, mint ahogy tervezték: a legtöbb alkotás a becsült értéken vagy az alatt kelt el.
 A képek mintegy harmadát a libanoni Nahmad család vette meg, amely New York-i és londoni galériákkal kereskedik és immár évek óta az árverések legnagyobb licitálói közé tartozik.
A kortárs m?vészeti aukciókon a vev?k zöme gy?jt? volt és nem m?keresked?. Bár a közepes Warholok és az ún. fiatal brit m?vészek képei nem fogytak, mind a Sotheby’s, mind a Christie’s csinált néhány nagy üzletet.
 A Christie’s árverésén öten versengtek egy 1962-es, cím nélküli Basquiat-ért, amelyet végül egy ismeretlen telefonos licitáló vihetett haza 2,1 millió dollárért.
 A Sotheby’s kortárs m?vészeti aukcióján még komolyabb versengés alakult ki, ami összesen 21,5 millió dollárt eredményezett – londoni kortárs m?vészeti árverésen 12 éve nem költöttek összesen ennyit. A siker részben az olyan jeles m?vészek, mint Richter, Francis Bacon és Lucio Fontana m?veiért fizetett összegeknek tudható be.
 „Kiváló min?ség? alkotásokat vettek és nem tartottak az áraktól” – mondta Mr. Meyer, az est árverés-vezet?je. – „A vásárlási vágy olyan er?s volt, hogy szó szerint éreztem a licitálókban felgy?lt energiát.”

        A New York Times nyomán


www.sothebys.com
www.christies.com

 

 

 
 
Jelenleg 5 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény