Nemcsak a klíma h?ti le pillanatok alatt a kinti 40 fokban felhevült testeket a Ludwig Múzeumban. Elég egy pillantás a képekre: a végtelenített (néhol mélyvörös) vízfelszín engem is lecsendesít. De hogy meg ne nyíljon a tér oly hirtelen, rózsaszín testekre fókuszálhatok – éppen lubickolnak. Kicsit ismer?sen álldogálnak a bokáig ér? vízben és ismeretlenül felém sem néznek. A gy?jt?szenvedélyér?l is híres K?nig Frigyes most strandoló aktokat feldolgozó sorozatát (gyüjteményét?) tárja elénk. A tájat gyakran elhagyva homogén színmez?be helyezi a modelleket, pedig van természeti élményalapja is a találkozásoknak. Legtöbbjüket a Velencei tónál, szemmel vagy fényképez?géppel leste meg a m?vész. Abban az állapotban, amikor mindent a parton hagytak. Semmi nincs náluk, semmi nem maradt rajtuk, ami hovatartozásukat er?sítené és felénk mutatná. A bevált recept szerint szabadít meg minket is az el?ítéletekt?l K?nig Frigyes. Ugyanaz a téma sokféle kiindulópontból, sokféle módszerrel. Ha leegyszer?sítem (mint ahogy ? sem bonyolítja): végül is csak a festészethez f?z?d? viszonyát osztja meg velünk.

www.ludwigmuseum.hu