Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
A monitor a fest?vászon (Új kor)
Az Internet mint a m?vészet új közvetít? csatornája 2.
Szerző: Szanyi Erika
2003. április 23. 16:42

A tankönyveken nevelkedett átlagpolgárnak jó esetben annyi van beégve a memóriájába, hogy a rómaiak a görögökt?l vették a stílt, a dadaistáknak kiáltványuk volt, a romantikát pedig 1850-t?l számítjuk. Mintha a m?vészet egy egzakt tudomány volna, aminek van eleje, közepe és vége, jelenségei pedig könnyedén definiálhatók lennének. Ezen írás szerz?je bizony nincs könny? helyzetben; hogyan írjon le egy új m?vészeti ágat, amelyet nem el?ztek meg füstös párizsi éjszakák, s?t mi több, piros sálas bohémek sem t?zték zászlajukra az irányzat jelszavát?

http://vertov.pardey.org/

Ha a tények fel?l közelítünk a témához, akkor az alkotásokat, az alkotás folyamatát illetve az alkotás módját kellene meghatározni. A mód és a folyamat kérdésére egyszer? a válasz: az alkotók számítógépes programok segítségével virtuális m?veket hoznak létre, amelyeket zömükben az interneten tesznek közé, de számítógépek segítségével hagyományos kiállítótérben is megjeleníthet?k. Az alkotások leírása már keményebb dió, mivel nem a megszokott, statikus, kézzel fogható m?vekr?l van szó. S talán ezeken a különbségeken keresztül lehet legjobban megközelíteni ennek az új m?vészeti ágnak a lényegét.

A megszokott képz?m?vészeti tárgyakkal szemben e m?vek csak virtuálisan léteznek, és virtuálisan is csak az internetet látogatók/befogadók segítségével létezhetnek. Bár a m?vész(et) által elvárt intellektuális aktivitás nem új dolog, de nem magunknak kell festenünk a képet, még ha néha szeretnénk is. Ebben az esetben viszont, nemcsak lehet?ségünk van a "festésre", hanem az elkerülhetetlen velejárója a m?élvezetnek: ha nem teszünk semmit, akkor maga a m?alkotás sem jön létre.

Ez a fajta alkotási folyamat sz?k tíz évvel ezel?tt t?nt fel a világ nyugati felén, 1994-2000 között jelent meg a m?vészek els? generációja (Josh Nimoy és társai) a neten. Az id?pont elég prózai okokra vezethet? vissza: ekkor érte el a számítástechnikai iparág azt a technikai és árszintet, hogy szinte bárki hozzájuthatott egy számítógéphez. Ám a technika úttör? jellegéb?l fakadóan még a m?vészi koncepcióhoz alkalmazták a technikát, s csak a 2000 utáni alkotókról mondható el, hogy már természetesnek veszik a technikai közeget, s a technika m?vészetté alakítása jellemz? munkáikra. 

www.lynnhershman.com

E tényez?k együtt számos problémát vetnek fel az m?vek és a m?vészet jöv?jét illet?en. Mint minden interneten közölt szellemi termék esetében, itt is meghatározó tulajdonsága az alkotásoknak az anyagtalanság, az ideiglenesség és az egy idej?, korlátlan számú sokszorosítás lehet?sége. Miután ezek az alkotások csak szellemileg birtokolhatók (leszámítva az adathordozó lemezt, amelyen a m?alkotás tárolva van), "tárgyszer?tlenségük" kérdésessé teszi értékesíthet?ségüket. 1995-ben ugyan megtörtént az els? komoly vásárlás/adományozás (a Schwartz házaspár megvásárolta Douglas Davies The World´s First Collaborative Sentence cím? munkáját és a Whitney múzeumnak ajándékozta), de az adományozás, valószín?leg, nem oldhatja meg a m?vészek anyagi problémáit.

www.joshuadavis.com

Az adományozás mellett megoldást jelenthet az önszervez?dés is. Erre példa a www.werkleitz.de oldalon elérhet? csoport, de Nyugat-Európában igyekeznek intézményes hátteret is biztosítani az ún. Artist?s Residence Centerek keretében. Ezek a szervez?dések bejuttatják a m?veket a kultúra f?áramába, ezáltal pedig közelebb viszik a gazdasági érvényesülés lehet?ségéhez is.

Magyarországon, a leginkább ingyenes levelez?programjáról (freemail) ismert C3 igyekszik nyilvánossághoz jutatni a m?vészeti ág alkotóit. Ugyanakkor a jöv? nagy kérdése (sem itthon, sem külföldön) nem az, hogy a támogatási rendszer hogyan tud segíteni egy ennyire megfoghatatlan alkotásokat létrehozó tevékenységet. Sokkal inkább az, hogy része lesz-e a hétköznapoknak, a szélesebb értelemben vett kultúrának, hogy nagyobb közönséghez tud-e jutni? A közönséghez, amely érdekl?dése révén egyrészt pénzt és függetlenséget biztosíthat az alkotóknak, másrészt új értelmet adhat a képz?m?vészetnek, ami ezáltal, ha nem is teljesen, de elszakadhat a tárgyi világtól.

Kapcsolódó írásunk: Kattintott képkorszak

Pásztor Erika bocsátotta rendelkezésünkre az alábbi linklistát, amely készül? tanulmányának (Internet és m?vészet: új médium régi kérdések) függeléke

www.pauljohnson.com

a story of net art (open source)

Cult of the New Eve

Information Visualization Experiments On-line

Introduction to net.art (1994-1999)

WW.WEB3DART.ORG

M?vészek, projektek

-----[ kuoko v1.0 ]-----

ELECTRONICORPHANAGE

logicaland v0.1

404.JODI

ANGELIDAKIS

carbonatedjazz

Carnivore

copyright yes or no

cperu

Douglas Davis SENTENCE

genomixer...version 1

hi !

Igor Stromajer

information as a muse

Intima virtual base

JODI

joshua davis - praystation

Lev Manovich

Lynn Hershman - Private Eye

MADscroll

MILTOS MANETAS

minitasking

museum in progress

NEEN AND TELIC

pardey.org

Paul Johnson

Requiem for a Dream

Schoenerwissen

SHULGIN

STATION ROSE

THE etoy.CORPORATION

VUK COSIC

Vécsei Júlia


 

Intézmények, fesztiválok, gy?jtemények

Alt-X Online Network

ARS ELECTRONICA

ASCII

Bilder Codes

C3 Gy?jtemény

Creative Time

Doors of Perception 7 on Flow

F A B R I C A

IMPAKT

INERTIA

Kaliber10000

ljubljana digital media lab

MACROS-CENTER

Magazine électronique du CIAC

MOWA.org

museum in progress

NET_CONDITION

Open Source

Read_Me Festival 1.2

RHIZONE

SFMOMA espace

SFMOMA

TeleZone

v-2.org

Whitney Artport Current exhibitions

 
 
Jelenleg 6 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény