A márciusi szám

A hatalmas érdeklődés okait nem kell sokáig keresnünk, ha végiglapozzuk az első két számot. A káprázatos képanyaggal dolgozó, földtani, meteorológiai, növény- és állatföldrajzi ismereteket egyaránt tartalmazó folyóirat neve méltán vált fogalommá több országban. Az eddig megjelent két magyar számban a többségükben külföldi szerzők által publikált cikkek mellett magyar vonatkozású tudományos munkákról is olvashatunk. Ilyen írás például a márciusi számban Kordos László cikke, amelyben a szerző egy magyarországi falucska, Bérbaltavár határában történő régészeti feltárásról számol be a lap olvasóinak. Kordos beszámolójából megtudhatjuk: a National Geographic Societynél 2000-ben elnyert támogatás segítségével neves kutatók újra nekiláttak, hogy feltárják a Kancsal-domb rejtelmeit. Titkon abban reménykedtek, hogy sikerül ismét felfedezni Európa egyik leggazdagabb ősgerinces lelőhelyét, a háromujjú őslovak, elefántfélék őshazáját.

A National Geographic első magyar számában az egyik legérdekesebb írás alighanem Zahi Havassz, az egyiptomi Ókortudományi Legfelsőbb Tanács vezetőjének a cikke, melyben Egyiptom elfeledett kincseiről számol be a kutató. Az írás a fennállásának 100. évfordulóját eddig ismeretlen műremekek kiállításával ünneplő Egyiptomi Múzeum kutatóinak elszánt munkájáról ad képet, melyben az ország régiségtárait kutatták át a múzeum munkatársai, hogy egy minden eddiginél átfogóbb kiállítással tisztelegjenek egy régmúlt, nagyszerű civilizáció előtt.

Az áprilisi szám

Az áprilisi szám újabb különlegességekkel lepte meg a - most már bátran állítható - népes olvasótábort, hiszen az egyedül hazánkban élő rákosi viperáról, annak élőhelyéről, szokásairól éppúgy olvashatunk, mint a magyar kutatókból álló Fagyos Oázis Expedíció antarktiszi kalandjáról. A legfrissebb lappéldány egyik lebilincselő írása a csodálatos Kongó csimpánzlakta vidékére, a Goualougo-háromszög erdővel sűrűn benőtt tájaira kalauzolja el az érdeklődőket, hogy az itt élő páratlan csimpánzpopulációra, illetve az őket fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet.

Az első szám utóiratában Papp Gábor, a magyar kiadás főszerkesztője így fogalmazta meg a lappal kapcsolatos terveit, reményeit: ?azt szeretnénk, hogy a hazai kiadás széles olvasottsága révén markáns része legyen ne csak ismeretterjesztő irodalmunknak, hanem beépüljön a magyar kultúrába is?. Látva a nívós munkát és a lap iránt tanúsított érdeklődést, azt hiszem, erre a National Geographic hazai kiadásának minden esélye megvan.

National Geographic Magyarország, 2003. március, április (bevezető ár: 490 Ft, várható ár: 650 Ft)