Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Architekturális génbank (Történelem)
Erdély népi építészete adatbázisban
Szerző: PVÁ
2003. április 10. 15:45

Zselyk (Beszterce-Naszód megye)

papirusz: Mi indokolja az "Erdélyi népi építészet kutatása és védelme" program létrejöttét?

Furu Árpád: A tőlünk nyugatra fekvő országokhoz képest Erdélyben viszonylag összefüggően maradt meg érintetlenül az építészeti örökség talán legveszélyeztetettebb része, a népi építészet. Ezek a parasztházak, gazdaságok azonban bizonyos gazdasági-társadalmi változások révén építészetileg és funkcionálisan lassan értelmüket vesztik. Egyértelmű, hogy a következő évtizedekben vagy lebontják őket, vagy úgy módosítják, hogy megsemmisül a művelődéstörténeti értékük.

Szabó Sámuel: Majdnem szabályként lehet megfogalmazni, hogy olyan vidékek, amelyek egykoron benne voltak a nagy gazdasági körforgásban, kereskedelmi útvonalak mellett álltak, az utóbbi száz évben szinte teljes mértékben elpusztultak, különböző okok miatt. Hogy konkrét példával szolgáljak: Homoródkeményfalva és Abásfalva valamikor a szentkeresztbányai hámort Brassóval egyenesen összekötő út mentén feküdt. Ez egy nagyon intenzív kereskedelmi forgalmat lebonyolító út volt körülbelül a 20. század elejéig. 1918 után átrajzolták a térképet, a főútvonal elkerülte őket, a hámor működése fokozatosan leállt, és ezek a falvak perifériára kerültek. Gazdag népi építészeti örökségük van, ám a most bennük lakók nem képesek azt fenntartani.

Noszoly (Kolozs megye)

- Hogyan született meg a program ötlete?

Balassa M. Iván: A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a magyar népi építészeti kutatások egyik központja, része a magyar vernakuláris építészeti archívum, amelynek tervezetét én dolgoztam ki. Elsősorban Magyarország északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de az Alföldön is leltároztunk, például Békés városában, itt az elmúlt években felmértük az összes olyan épületet, amely egy mezőváros izgalmas, paraszti-polgári építészetét reprezentálja. Évtizedek óta tanítok Pesten a Műegyetem műemlékes posztgraduális képzésén, és amíg nem sikerült Kolozsváron is létrehozni ezt a szakot, ott végzett mindenki, aki a népi építészettel foglalkozott Erdélyben. Furu Árpád, az egyik programigazgató is tanítványom volt. Az egyik órán szóba került, hogy folyik egy ilyen kutatás Szentendrén, és hogy ezt Erdélyben is meg kellene csinálni.

- Ön, mint a Szentendrei Múzeum igazgatója, miért tartotta fontosnak, hogy néprajzkutatóként részt vegyen a programban?

B. M. I.: Erdélyben nincs olyan néprajzos, aki népi építészettel foglalkozna. Ebbe a munkába pedig feltétlenül be kell kapcsolódni egy néprajzosnak, mert olyan ismeretek alapján kell dolgozni, amely az építészeknek kevésbé adott. Az ifjabb, Dr. Kós Károly volt az utolsó, aki Erdélyben néprajzos volt és egyben népi építészettel is foglalkozott. Amikor elkezdődtek a faluszisztematizálási tervek Romániában, azt mondtam, meg kéne mutatni, mi pusztul el. Ennek egyetlen módja volt: összeállítani egy feltáró anyagot abból, ami már létezett. Dr. Kós Károlynak különböző népművészeti munkáiból megszerkesztettem egy Erdély népi építészetét feldolgozó kötetet. Tehát volt rálátásom a kérdésre és ez is közrejátszott abban, hogy a szakmai irányítást átvettem.

Sükő (Hargita megye)

- Hogyan akarják megvalósítani az elképzelést?

B. M. I.: Az erdélyi inventarizáció tervezete egyrészt hasonlít a szentendrei archívuméra, hiszen ez is egy bizonyos fajta számbavétel. Ugyanakkor lényegesen különbözik attól, mert az egész vállalkozás távlatilag továbbmegy, mint Magyarországon. Mi a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban lényegében arra törekszünk, hogy dokumentáljunk, hiszen nálunk a műemlékvédelemre felkent szervezetek vannak. Behozhatatlan hátrányokkal jár, hogy egy időben Romániában gyakorlatilag megszűnt a műemlékvédelem. Erdélyben háromlépcsős vállalkozásról van szó. Az első lépcső a dokumentálás, ami pillanatnyilag folyik, hogy tudjuk egyáltalán, mi maradt meg. A második stádiumban - és erre próbakutatásokat már végeztünk - a leltárba vett anyag alapján kijelölünk néhány értékesebb épületet, ezekről további építészeti felmérések készülnek. Az utolsó fázisban kiválasztunk majd körülbelül 100-150 objektumot, amelyeket feltétlenül meg kell védeni. Fontos, hogy a népi építészetnek legyen egy "génbankja", ami etalonként szolgál. Erdélyben ezt az angol National Trust-módszerrel kellene véghezvinni. E módszer szerint az épületet előbb meg kell védeni, majd társadalmasítani kell, azaz megfelelő funkcióval ellátni, hogy legyen egy fenntartó szervezet, aki a továbbiakban gondoskodik az épület továbbéléséről.

Sz. S.: Lényeges, hogy ezeket az adatokat adatbázisba tömörítjük, ez újszerű megközelítés, az előttünk járókhoz képest mindenképpen. Ez tulajdonképpen forráskiadvány jellegű, a további kutatás alapját képezheti. Az adatbázis Erdélyben a Transylvania Trustnál hozzáférhető, Szentendrén pedig a Szabadtéri Múzeumban. Reméljük, hogy bizonyos egységeket, jól körülhatárolható kis tájakat a Székelyföldön be tudunk fejezni egy-két éven belül, akkor megjelentetjük az anyagot.

F. Á.: Az adatbázisba a hagyományos építészeti örökség minden darabjáról minimális építészeti, tulajdonjogi adatokat veszünk fel, ezt természetesen egy vagy több fénykép kíséri. Ezt a minimális adathalmazt falvanként ki kell bővíteni az értékesebb épületek részletes adataival, hogy végül kialakuljon a kép arról a 150-200 alkotásról, amely Erdély népi építészeti aranytartaléka lehet, és amelynek a védelme az elérendő cél.

Csehétfalva (Hargita megye)

- Meddig tart majd ez a munka?

B. M. I.: Eredetileg tíz évre terveztük. Egy 1910-es statisztika alapján indultunk el. Ez volt az utolsó megbízható nemzetiségi statisztika, illetve ez a felgyorsult és felgyorsított változások előtti állapotot tükrözte. Ennek alapján a 30 százalék feletti magyar lakosságú településeket kutatjuk, de ezt nem értelmezzük mereven. Finanszírozási problémákkal küzdünk, nem tudtuk tartani eddig a 100 települést évenként, úgyhogy nem tudom, mikor érünk a végére...

- Mit sikerült eddig feltárni?

Sz. S.: A szűk anyagi keret miatt nem tudtuk azt a ritmust tartani, amit beterveztünk, az eddigi három évben mindössze 65 településre jutottunk el. Nyikómente, Nagyküküllőmente, Homoródmente, tehát Udvarhelyszék majdnem száz százalékosan le van fedve. Kalotaszegen szintén majdnem teljesen lefedtük a tájegységet, Mezőségen kevesebb helyre jutottunk el, itt csak azt a pár objektumot vettük fel, ami szembetűnő volt. De nem adjuk fel, hiszen a népi építészeti inventarizáció célja talán az utolsó pillanatban megörökíteni ezt a képet, ezeket az adatokat, hogy az utánunk jövő kutatók össze tudják állítani Erdély népi építészeti kataszterét.

 
 
Jelenleg 8 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény

Legyen a WEBSZIGET.COM a Kezdõlapja!
PORT80.HU :: Magyarország Legtutibb Kezdolapja! :o)
MP3Heaven.hu :.:.::. Zene, MP3 & Partyzine q-_-p
Fesztivál.hu - A magyarországi fesztiválok gyujtoportálja
Tourinfo.hu - Magyarország Vezeto Turisztikai Portálja
SzuperPiac.hu - A képes hirdetések helye!
.: Papirusz.hu :. Kulturális Portál
Mindentudó.net :: Az optimális döntés lehetosége!
Hirdessen Nálunk! Tekintse meg médiaajánlatunkat!
Impresszum
Ha kérdése van, írjon nekünk!