Az Amszterdamban most kiállított 200 m?, a levelezéssel dokumentált anyag a hiedelmekkel ellentétben nagyon is tudatos m?vészt rajzol fel, olyat, aki intenzíven és szisztematikusan  foglalkozott az  el?dök munkáival. A kiállítás kurátora ezen nem csodálkozik, hiszen Van Gogh fiatalon bekapcsolódott a családi m?kereskedésbe, így került kapcsolatba a m?vészettel.
A kiállítás alapjaként felhasznált - és a katalógusban részletesen tárgyalt - levelezésében 1100 alkotásról tesz említést - ezek közül 150, meglehet?sen eltér? színvonalú munka tekinthet? meg.

Nagy példaképei között volt Rembrandt mellett Delacroix és Millet, Mauve, Maris és Weissenbruch. Kortársai közül Bernard, Gaugin, Toulouse-Lautrec, Serat, Pisarro is hatással volt rá - s velük kifejezetten baráti kapcsolatokat is ápolt, Gauginhoz különös Hass-Liebe kapcsolat f?zte. Az amszterdami anyag nem követi a legendákat. Van Gogh kezdeti korszakának vallási tárgyú képeit is kiállítja, pedig azok aztán igazán nem illenek a róla kialakított képbe. H?en követi a tárlat a fest? különböz? korszakait, el- elid?z annál, amelyikre a Jean Francois Millet képeinek utánzása volt jellemz?, átmeneti vonzódása a paraszti élet, és a munkásalakok ábrázolása iránt.

A válogatásból kirajzolódik, hogy Van Gogh a példaképek utánzásából mégis csak valami egészen egyedit állított el?. A kurátor még azt a kegyetlen tréfát is megengedi magának, hogy egymás mellé helyezze Van Gogh  1888-ban és Rembrandt 1669-ben készült önarcképét. Az összehasonlításból az derül ki, hogy ennél nagyobb eltérés a két ábrázolásmód stílus között aligha képzelhet? el.  A kiállítás június 15-ig tart nyitva. www.vangoghmuseum.nl   

Az évforduló kapcsán nemcsak az amszterdami kiállítás próbál szembeszállni a hiedelmekkel. Stefan Koldehoff  Mítosz és valóság címmel  rántja le a leplet sok kedvelt klisér?l - amelyek elterjedésének egyik alapja kétségkívül az 1956-ban Kirk Douglas f?szereplésével készült hollywoodi film. Nem mintha valaki is tagadná a fül levágás igaz történetét - hogyan is tehetné ezt -, avagy az öngyilkosság tényét,  de a legenda, a bombasztikus elemek el?térbe helyezése a német szerz? szerint els?sorban a Van Gogh képek árának felverésében érdekelt m?keresked?knek volt fontos. Tény, hogy míg a fest? életében szinte nem adott el festményt,  minden id?k legmagasabb aukciós ára az ? nevéhez f?z?dik: a Dr. Gachet portréja cím? képért 1990-ban egy japán gy?jt? két éve 82,5 millió dollárt - mai átszámítással is csaknem 80 millió eurót - szurkolt le Londonban. 

Koldehoff  a mártír-kép kialakulásáért az életm?vet örökl? sógorn?t, Vincent kedvenc öccsének özvegyét,  Johannát teszi felel?ssé. A könyv a számos hamisítási ügy egyikének felgöngyölítésénél valóságos krimivé válik. Ugyanilyen izgalmas olvasmány Viviane Forrester Van Gogh szakért? pszichoanalízise: ? a családi viszonyokat veszi górcs? alá, a fest? n?khöz f?z?d? kapcsolatait. Különös lelki alkatát arra vezeti vissza, hogy éppen egy évvel holtan született öccse után jött a világra. S?t, az újszülöttként elhunyt kisfiú nevét kapta - vagyis Forrester szerint egész életében saját önálló létét kereste.