Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Fiatalság - komolyság (Komolyzene)
10 éves a Danubia Zenekar
Szerző: Albert Mária
2003. március 24. 10:27

- A repertoárja alapján a 10 éves Danubia zenekar már régen túl van az "ifjusági" korszakon, a zenekarnak ajánlott darabok is készülnek, amelyek közül egyet tavasszal mutatnak be. Függ-e a zenekar népszer?sége a repertoár körültekint? kialakításától?

-
Szerintem a repertoárral akkor lehet pozíciót szerezni, ha valamire specializálódik egy zenekar. Ha historikus, vagy éppen kortárs zenét játszó együttesr?l van szó, akkor lehet azt mondani, hogy ez az ? védjegyük. Persze ez - f?leg egy szimfonikus zenekar esetében - elég ritka. Itt adott a klasszikus repertoár viszonylag zárt kerete a klasszikától (Mozarttól) a XX. századi zenéig: ezen belül gyakorlatilag mindent el lehet játszani. A Danubia Ifjusági Szimfonikus Zenekar az els?k között volt annak idején azzal, hogy úgy gondoltuk: a hagyományos koncertm?sort olyan számokkal is kell f?szerezni, amelyek kifejezetten közönségcsalogatóak, amellett, hogy folyamatosan el?adunk méltatlanul elfeledett m?veket is.A közönség igényeit nagyon könnyen ki lehet ismerni. Ezért inkább a körültekint? m?sorszerkesztés lehet fontos, és kevésbé a repertoár válogatása.

-Az említett koncertrepertoárból mostanában egyre inkább kiszorul a barokk kis- és nagymestereinek életm?ve, miközben Bach hatása egyre er?sebb egy teljesen más m?faj, a dzsessz hatókörében. Fiatal együttes kapcsán talán jogos a kérdés: mennyire látják értelmét - akár Bach apropóján is - a két m?faj közös produkcióinak, mennyire hívei a manapság divatos crossovernek?

Héja Domonkos

- Nem csodálkozom azon, hogy két önálló m?faj külön utakon jár, és szerintem a legtöbb ilyen produkció csupán összemaszatolja a dolgokat. Nagyon szeretem a dzsesszt, és becsülöm azokat a zongoristákat - Oscar Petersont, Chick Coreát, Keith Jarretet - is, akik Bachot, Mozartot játszanak, de ez sohasem több kuriózumnál, és ezért igencsak gyors lefutású. Van a dolognak persze másik oldala is, hiszen ha mi játsszunk Bernstein- vagy Gershwin-m?veket - olyan zenekari darabokat, amelyek ihlet?je a dzsessz -, ahhoz persze fontos, hogy legyen érzékünk a másik oldalhoz. De itt arról van szó, hogy a saját területemen m?ködve veszek át valamilyen érzést, és így közvetítem a közönségnek. Egyébként az a gyanúm, hogy ha a fiatalok érdekl?dési körét kutatjuk, akkor a dzsessz sajnos igencsak a perifériára szorul.

- Milyen manapság a viszonya a karmesterkollégákkal, hiszen néhány évvel ezel?tt még azt említette, hogy nehezen fogadják el az új szerepl?t a zenei élet eddigi résztvev?i...

Az a kisebbségi érzés, amely akkor volt, talán mindig megmarad az emberben, tisztes szerénység formájában. Én még a mai napig is alig merem elhinni, hogy úgymond beléptem a "feln?ttek" közé. A siker nagyon jó érzés, de soha nem foglalkoztam vele egy napnál tovább. Itt van legutóbbi elismerés, a Liszt-díj: megkaptam a meghívót, és nagyon örültem neki - másnap reggelig. Szakmailag is szinte teljesen semleges az, hogy milyen keményen rázzák meg az ember kezét. Ha népszer? a zenekar, az azt jelenti, hogy az el?adásunk valóban az emberek szívébe talál, és mi mást érezhetnénk m?vészi hivatásnak.

Zongorán, fúvós, vonós és üt?hangszereken is tanult, mi volt a dönt? abban, hogy mégis a karmesteri pálcát választotta?

Már a hangszeres tanulmányok is a karmesteri készül?dés tudatos részei voltak. Általában minden egyes koncertemnél, legyen bármelyik zenekar élén, én választom a szólistákat, és - talán a korábbi tanulmányok miatt- nagyon át tudom érezni a szólisták feladatának nehézségét. Ha nekem kéne kiállnom a Zeneakadémián, hogy bármilyen dallam megszólaljon, konkrétan a kezem által,  rettenetesen izgulnék! Remegne kezem-lábam. Rendkívüli idegi megterhelés a hangszeresé, de persze nem kisebb a karmesteré, csak másképp - a jelek szerint ez utóbbit jobban viselem. Azt szokták mondani, hogy nektek könny?, mert a karmesterpálca nem szólal meg. De közben ugyanolyan nagy a jelent?sége a felkészülésnek, az el?zetes munkának a mi esetünkben is, és ez az igazi kihívás: adott esetben akár 90 embert külön-külön megszólítani, összehangolt, fegyelmezett gyakorlásra irányítani, keresztülvinni a szándékot akár tucatnyi eltér? elképzelésen - és azután vállalni a felel?sséget a dobogón, a közönség el?tt. Egyébként komolyan fontolgatom, hogy kés?bb a zongora mell?l is vezénylem a zenekart, nagyon érdekel ez az összetett feladat, hogy egy-egy versenym? megszólaltatása közben irányítok ugyanennyi embert.

A Nemzeti Ifjusági Zenekar cím, amelyet az NKÖM adományozott az együttesnek, mennyire jelentheti az anyagi támogatás szempontjából gondtalan jöv?t hosszú távon is?

Szeretném elkerülni a félreértéseket, a délibábos anekdotákat azokkal a százmilliós nagyságrend? pénzekkel kapcsolatban, amelyekb?l egyesek szerint gazdálkodunk. A Danubia Ifjusági Szimfonikus Zenekar évi 60 millió forintból él, ennek a része az a támogatás, amelyet az NKÖM-t?l még egy évig kapunk és amely azzal a megtisztel? kinevezéssel jár együtt, amit els?ként nekünk ítélt oda 2001-ben Rockenbauer Zoltán, akkori kulturális miniszter. Nagyon jó hasznát vesszük a Pannon GSM által nagylelk?en, évek óta folyósított támogatásnak is. Ez a 60 millió rendkívül szerény m?ködési kereteket biztosít csupán, az ambícióinkhoz ennél jóval többre lenne szükségünk. De mindazonáltal a zenekar jóval borúsabb helyzetekben is példásan vizsgázott összetartásból, az ügy iránti elkötelezettségb?l: ezért vagyok nagyon optimista a jöv?nkkel kapcsolatban.

 
 
Jelenleg 6 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény