Tíz évig csúfította Bécs kell?s közepét a végeláthatatlannak réml? építkezés. A legnagyobb klasszicista Habsburg-palotát, az Albertinát az utolsó nagy bombatámadáskor (1945. március 12.) kapott találat után csak ideiglenesen, úgy-ahogy állították helyre. Részben azért, mert a szomszédos opera felépítése vitt el minden energiát és pénzt. Az Albertina most, 58 évvel a pusztulás után végre teljes, háború el?tti szépségében ragyog, homlokzata a szürke helyett ismét rózsaszínes árnyalatú, helyére került - a palota keskeny oldalára - a bejárat. Igaz, a kor szellemének megfelel?en ma a 11 méteres szintkülönbségen mozgólépcs? és lift segíti át a látogatót.  Bécsi építkezéseknél ritka módon azonban a nyitásra nem készült el teljes egészében a m?: az új, kizárólag magánszponzorok által finanszírozott feljáró több részlete - köztük egy, az id?járás viszontagságaitól véd?, titánból készül? tet?-rész csak ?szt?l nyújt védelmet. A Hans Hollein által tervezett fedél gyártására ugyanis sokáig nem találtak kivitelez?t, majd végül egy Moszkva környéki, korábban az ?rprogramban részt vett orosz cég vállalta a feladatot, nyár végi szállítással.

A palota története a török id?kre nyúlik vissza, építése - a jelenleginél jóval kisebb méretben - 1745-ben kezd?dött. 1766-ban Mária Terézia kedvenc leánya, Mária Krisztina és Albrecht von Sachsen-Teschen -  házasságkötése alkalmával ajándékozta az épületet az ifjú párnak. ?k Louis Montonye belga építészt bízták meg az átalakítással, a Burggartenhez kapcsolódó szárnyban helyezték el Albert herceg egyre terebélyesed? grafikai gy?jteményét.  A család lakhelyéül szolgáló palota azután az örökös, Karl f?herceg  idején, 1822 és 24  között  tovább szépült: a Joseph Kornhäusl építész által tervezett dísztermek, köztük a múzsák terme ma eredeti fényében ragyog. A Monarchia bukása után, 1919-tól az Albertina tulajdonosa az osztrák állam lett, amely kiállításokra és közigazgatási célokra használta, csakúgy, mint az 1945-ös bombatalálat és az azt követ? részleges helyreállítás után. 

A tíz évig tartó rekonstrukció egyben b?vítést is jelent: a bástyarésznél föld alá süllyesztett 3 ezer négyzetméteres területen kutató-termek sora és könyvtár létesül, s itt helyezik majd el az Albertina tekintélyes gy?jteményét is. Az összesen 13 ezer négyzetméter terület? kiállítási rész l0 nagyjából egyforma teremb?l áll: itt helyezték el Edvard Munch 70 festményét és 140 grafikáját. Elkészült és A szem és a készülék címmel fotótörténeti kiállításnak ad helyet egy földalatti terem.

Bár a munkálatok még messze nem fejez?dtek be, az összköltséget 80 millió euróra  becsülik - s ez, amint Elisabeth Gehrer, az illetékes tárca minisztere hangsúlyozta, megfelel az eredeti költségvetésnek. Az adatok imponálóak: 28 tonna követ  helyeztek el,  600 négyzetméter - 20 éve raktározott - rio-paliszanderfát fektettek le,  az egyébként eredeti minta alapján legyárttatott drapériák mögött elhelyezett kábelek hossza 400 kilométer. A berendezések jó része a raktárakból el?került régi darab, sok közülük a Brüsszel melletti Laeken palotából származik - a belga építésznek köszönhet?en. A csillárokat a Swarovski cég újította fel, a  gyönyör?en , acél-üveg konstrukcióval befedett udvarból nyíló korszer? múzeumi boltot pedig egy világhír? angol  cég tervezte és rendezte be.

Az Albertina gy?jteménye, amelynek els? darabjait  Albrecht von Sachsen- Teschen  1776-ban vásárolta, ma egymillió darabra tehet?, s a középkortól napjainkig sokféle m?vészeti alkotást felölel. F? értéke a grafika - ezen belül is Dürer. Az állandó kiállításról ugyanakkor a múzeum az állagmeg?rzés miatt kénytelen lemondani - mondotta Klaus Albrecht Schröder a megnyitón, s egyben hozzátette: azért esett a választás a norvég expresszionista és szimbolista Edvard Munch-ra, mert  az ? alkotóm?vészetében a grafika majdnem ugyanolyan jelent?ség?, mint a festészet. Ilyen méret? Munch-kiállítás Ausztriában még nem volt - nem véletlen, hogy a megnyitóra Bécsbe jött Sonja norvég királyné is. A kiállított képek között ott vannak a klasszikus modern fest? legismertebb alkotásai, a Kiáltás, a Madonna, - és számos olyan rajz, amely egy-egy, ugyancsak most itt látható kép el?tanulmányaként készült.

A mostani kiállítások június közepéig vannak nyitva, utána egy nagy Brassai-retrospektív, illetve a Raffaelt?l Goyáig cím? tárlat következik. Szeptemberben nyílik a nagy Dürer-kiállítás, valamint egy másik, Klimt-t?l Picassóig címmel. A kis teremben, ahol most Robert Longo rajzai lógnak, ismét kortárs m?vész, Georg Baselitz kap helyet.

www.albertina.at