Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Itt a rétegrádiók kora? III. rész (Archívum)
A vállalhatatlan és vállalható minimumok
Szerző: I-Web.hu
2003. február 28. 11:35


Negyedóra erejéig hagyjunk fel a háttérrádiózás megszokott és kényelmes gyakorlatával, s füleljünk tudatosan! Kapcsoljuk be készülékünket - odahaza, munkahelyen vagy az autóban - és keressünk egy igazi, tematikus rádióadót. Súlyos csalódás ér majd bennünket, mert ilyet, itthon nem lelünk.

Egyetlen adó van csupán, amely vette magának a bátorságot, és csak híreket, hírmagyarázatokat és a hírekhez kapcsolódó (háttér)beszélgetéseket közvetít a nap 24 órájában. Az Info Rádió azonban körülbelül fél óra elteltével telíti az átlagmagyar információbefogadó kapacitását, aki aztán odébb kapcsol. Nincs ezzel probléma, ugyanis egyetlen adó sem produkál lényegesen jobb folyamatos hallgatottsági adatokat. Ráadásul az Info is próbálkozik más, divatos műfajokkal, például hozzájuk is be lehet telefonálni, a hallgató érdeklődhet. Hogy a riportertől kérdezhet-e vagy a vendégtől, netán egy közszereplőtől - majdnem lényegtelen. A lényeg ugyanis az interaktivitás álcahálóján keresztül a hallgatók toborzása, csatornához láncolása.

A telefonálni ráérő hallgatókért folytatott harcban az Infonak nagyágyúkkal kell megküzdenie. Fiala János a Budapest Rádión, vagy a betelefonálós műsortípus doyenje, Bolgár György, a Klub Rádión, hogy csak a két legismertebbet említsük. Úgy látszik, ma már hetven százalékban a telefonon lógó hallgató szerkeszti az adást az ügyes-bajos szolgáltató műsoroktól kezdve az odamondogatós, közéleti gőzkieresztőkön át a zenei kívánságműsorokig mindenhol. S bizony éppen itt van a baj, egy elhantolt eb, melyet nevezzünk most egysíkúságnak.

Tekerjünk most a 88.8-ra és hallgassunk bele Európa egyetlen roma rádiójának és Magyarország egyetlen közösségi adójának műsorába. A Rádió C sajátos mixtúra. Etnikailag határolt közösségi adó, s mint ilyen elvileg rétegrádiónak számít, mégsem az. Vételkörzete kicsi, de nem lokális rádió. Sem nem közszolgálati, sem nem kereskedelmi adó, bár mindkét típus jellegzetességeiből vonultat fel elemeket. A 100 ezer budapesti cigányból 60 ezren napi rendszerességgel hallgatják. Bevételeinek tíz százaléka származik hirdetésből, a többi pályázati pénz. Nagykövetek és vezető politikusok adják egymásnak a stúdió kilincsét, miközben se papírra, se világításra nincs pénzük. A telefonjaikat már négyszer kapcsolták ki. Ezek a két évi működés száraz tényei.

Mindeközben az elitértelmiség körében trend őket hallgatni, nemcsak a nyitottság és tolerancia, hanem a legkvalifikáltabb zenei kínálat okán is. A roma rádió minden műsorperce ugyanakkor kulturális misszió is - fogalmaz Kerényi György főszerkesztő. A cigány népi kultúra a mai napig eleven és élő. Ennek sajátos változata a városi gettókultúra. A Rádió C kizárólag cigány származású műsorvezetőinek minden megszólalása ennek a kultúrának szerves része. "A szevasztok testvéreim beköszönéstől kezdve maga a népi kultúra az, ami itt lélegzik, ahogy a műsorvezetők nyomják a vakert, a gádzsók meg hallgatják őket" - pontosít Kerényi.

Ők a kultúrát szélesebben értelmezve fordultak  első körben a zene felé, de ez nem azt jelenti, hogy csak roma zenéket sugároznak, sőt. A legigényesebb jazz, etno és világzene is egyenrangú tagja a kínálatnak. A zenén és a tudatos névválasztáson túl minden szerkesztett műsoruk, híreik elsősorban a romák szempontjait közvetítik, de bárki hallgatja őket, ugyanolyan tájékozott lehet a világ történéseit illetően, mintha egy mainstream adót követne.

Az összes vonzó tulajdonsága és valós értékei ellenére a Rádió C nyomorog. A hirdetési piac sem az ő kegyeiket keresi, hiszen a roma, mint fogyasztó nem vonzó egyik hirdetőnek sem. Kénytelenek kivárni, amíg a színesbőrű fogyasztó önálló és elfogadott piaci kategóriává válik, amit teljes emancipáció követhet, mint történt ez az USA-ban a hetvenes évektől kezdve napjainkig.

Próbálják meg felidézni, mit hallgattak, hallottak negyedórával ezelőtt a bekapcsolt rádióban. Nehezen fog menni. A háttérrádiózás fogyasztási szokása ugyanis nagyon leszűkíti a közvetíthető jelek körét. Minél egyszerűbb a jel, minél közvetlenebb és érthetőbb, annál gyorsabb és sikeresebb a befogadás - és a felejtés is. A fül rágógumija. Sajnos az elitkultúra követeinek ez nem kedvez. Régen vége annak az aranykornak, amikor államilag dotált kulturális piac működött, megfelelő háttériparral és kimondva-kimondatlanul népművelői ambíciókat dédelgető rádiósokkal.

Minden tömegmédium csakis a piac korlátainak elfogadásával vállalhat "kultúrmissziót". A rádiók meg méginkább. Az elitkultúra és a tömegkultúra Magyarországon markánsan elkülönül és párhuzamosan működik. A befektetők azonban csak ez utóbbiban látnak kecsegtető üzleti felületet. Míg tehát egy sportcsatornában vagy divat-televízióban igenis van rövidtávú megtérülési lehetőség, ugyanez nem mondható el a magasabb kultúráról, amely látványosan kiszorul. Unikumnak számít tehát a Budapest Rádió, amely eredeti vállalása szerint kulturális adó, bár nagyon sok, nem (réteg)specifikus műsora van (közszolgálati, EU-s tematikájú, szolgáltató).

Petrányi Judit, a délelőtti három (!) órás kulturális ajánlóműsor főszerkesztője is azt vallja, hogy adása nem rétegműsor. Bár a magyar kultúra nagy nevei fordulnak meg műsorában, nem hasfájós merengésekben merülnek el, hanem helyzeteket, konfliktusokat tárnak elénk. Lényeg a csomagolás, azaz a műsor nem a nagybányai festőiskola művészettörténeti jelentőségét, hanem például egy festő életének fordulópontjait mutatja be. A hallgatóság pedig, ha kicsi is, de lelkes és ragaszkodó, amire a rádió más műsorainál is tudnak építeni. Petrányi szerint a befektetőknek, hirdetőknek is ezzel kellene sürgősen megbarátkozniuk.

Szerény a piac, sok a rádió és sporadizált a hallgatóság, mégis lenne igény rétegtematikus rádiókra. A hirdető megszerzése hosszú idő, az ide befektetett tőke megtérülése pedig még több. Hosszútávú stratégiában kellene gondolkodnia a rádiónak és a befektetőnek egyaránt, ha együttműködésükben sikert és stabilitást akarnak elérni az ingoványos médiapiacon. Az elitkultúrára ugyanis soha nem lesz sok vevő. A magyar hallgatóság döntő hányada egyszerűen nem erre kíváncsi. A szűk és anyagilag tehetősebb, kultúrafogyasztó réteg igényeit is ki kellene viszont szolgálni. Ha Nyugaton ez működik, itt miért ne működhetne? A kisebb fizetőképes kereslet is elérhető: célzottan, türelemmel, sok pénz megmozgatásával. A rétegrádiónak pedig azt kell elérnie, hogy a célközönség minden tagja őt hallgassa. Tudjanak róla, hogy ez a rádió az övék. Ez azonban hosszútávú menet, amelynek a végeredménye nem reklámkampányokon múlik - véli Petrányi Judit.

S hogy a helyzet nem reménytelen, arról tanúskodjon itt egy történet a Budapest Rádióból. Szegő Tibor programigazgató jazz-ről szóló műsorában többször emlegette, hogy adása tulajdonképpen egy rétegműsor, mire betelefonált egy hallgató és azt kérdezte: "Miért is rétegműsor ez?"

Kapcsolódó honlapok:
Info Rádió
Rádió C
Budapest Rádió

 
 
Jelenleg 9 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény

Legyen a WEBSZIGET.COM a Kezdõlapja!
PORT80.HU :: Magyarország Legtutibb Kezdolapja! :o)
MP3Heaven.hu :.:.::. Zene, MP3 & Partyzine q-_-p
Fesztivál.hu - A magyarországi fesztiválok gyujtoportálja
Tourinfo.hu - Magyarország Vezeto Turisztikai Portálja
SzuperPiac.hu - A képes hirdetések helye!
.: Papirusz.hu :. Kulturális Portál
Mindentudó.net :: Az optimális döntés lehetosége!
Hirdessen Nálunk! Tekintse meg médiaajánlatunkat!
Impresszum
Ha kérdése van, írjon nekünk!