Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Itt a rétegrádiók kora? I. rész (Archívum)
Az Aranykor után
Szerző: I-Web.hu
2003. február 27. 12:15


Annak az aranykornak régen vége már, amikor megtörtént, hogy a Magyar Rádió telefonközpontja megbénult a hívások tömegét?l. A rádiós berkekben ismert és igaz anekdota szerint ugyanis az egyik adásnapon 11 óra 59 perc harminc másodperckor szokás szerint tették volna fel a déli harangszó tekercsét, ám az harminc év óta el?ször nem volt a helyén. Iszonyatos kapkodás kezd?dött, de a tekercs nem került el?. A déli harangszó elmaradt. 12 óra után körülbelül 10 másodperccel kétségbeesett hallgatók százai hívták a Magyar Rádiót azt kérdezve, mi történt, talán kitört a háború? A telefonközpont öt perccel kés?bb omlott össze. Mit bizonyított mindez akkor? Nem egyebet, minthogy a magyar hallgató bizony nemcsak türelmetlen, hanem elvárja a biztos támpontot, hogy az az egyetlen rádió, amelyet az ? pénzéb?l m?ködtetnek, kiszolgálja ?t.

Ma már egészen más a helyzet, hiszen tucatnyi állomás közül választhatunk, ám a türelmetlenség megmaradt. Felmérések szerint az amerikai hallgatók akár három olyan zeneszámot is meghallgatnak egy adón egymás után, amely ugyan nem tetszik nekik, ám mégse kapcsolnak el. A német nyelvterületen két ilyen dal a türelmetlenségi ingerküszöb. Nálunk egyetlenegy! Szever Pál, a Danubius programigazgatója szerint ez ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar hallgatóság zeneileg nem toleráns. A kereskedelmi rádiók pedig egy ilyen helyzetben nem mertek/mernek kockáztatni, s csak nagyon óvatosan keresnek új utakat. Egyetlen céljuk lehet: az adás és az adó kiszámíthatóvá tételével kell valahogyan magukhoz láncolni a közönségüket. Azt a közönséget, amely egyetlen neki nem tetsz? zenem? után egyszer?en továbbáll. A türelmetlenség azonban csak az egyik összetev?.

A másik ok, ami miatt nálunk a rétegrádiózásra még alighanem várni kell, az a piac fejletlensége. A "narrowcasting" rétegrádiók a gazdasági környezet függvényei. Életer?sek lehetnek, ha er?s az a hallgatói réteg, amelyet megcéloznak - illetve a fizet?képes hallgatók is megtalálják a rádiót, tehát az érdek kölcsönös. Kiváló példa erre az Interneten is hallgatható washingtoni Smooth Jazz rádió. Hallgatottságuk mindössze 4-5 százalékos, évek óta ugyanazt a m?sort adják, évek óta ugyanaz a reggeli show és ugyanazokat az ajándékokat lehet nyerni. Akár unalmasnak is titulálhatnánk, de akkor mi a titok? A titok a jól behatárolt célcsoport, a DC-beli fizet?képes kereslet: ügyvédek, értelmiségiek, hivatalnokok. A Smooth Jazz is tisztán kereskedelmi adó tehát, ám más zenével, más kulturális hangsúlyokkal - más töltelékáruval.

Magyarországon ez sem menne. Két okból. A rentabilitáshoz egyrészt nagy vételkörzet szükséges, mert az a piac, amely el tudna tartani egy ilyen típusú rádiót nagyon kicsi. Rétegrádió esetében ez szinte feloldhatatlan ellentmondás. Másrészt szemléletváltásra van szükség a médiapiacon. A befektet?knek egyszer?en meg kell tanulniuk várni. Várni legalább három, négy évet a megtérülésre, a piacszerzésre. Kapkodva, átgondolatlanul rétegrádiót sem lehet csinálni.

Adódik a kérdés: mi lenne egy rétegrádió sikerességének a feltétele itthon? Könnyen belátható ugyanis, hogy a magyar piac nemcsak nyelvileg izolált és kicsi, hanem egyel?re vásárlóerejét tekintve is, f?ként a f?város-centrikusság fényében. Bajnóczki Zsolt, a gyöngyösi Diórádió programigazgatója szerint nem véletlen, hogy most éppen (és ismét) a Radio Bridge lett az átalakulás egyik vesztese. A Bridge ugyanis tényleg rétegrádió volt, hiszen zenei és kulturális kínálatát tekintve egy tízezres nagyságrenddel mérhet?, zömmel (vételkörzetéb?l adódóan is) f?városi, elit-értelmiségi csoportot célzott meg. A mainstream-rádiókhoz képest beállt alacsony hallgatottsági mutatók részben ennek voltak köszönhet?ek.

Ám a tulajdonosok nyilván profitot, azaz hallgatottság-növelést akartak elérni, hiszen a rádió szinte félévente váltott arculatot és ebbe folyamatosan bele is bukott. Nemcsak a hallgatók, a befektet?k sem tudtak várni. Most van helyette Sztár FM, a "víg adó". A szakért?k egyetértenek, hogy a kiélezett versenyben, egy gazdasági recesszió kell?s közepén gyors és hatékony megoldást kell találnia minden piaci szerepl?nek. A teljes arculatváltás ennek az egyik eszköze. Kérdéses persze, milyen gyorsan eszi meg a közönség, hogy az egykori Bridge frekvenciáján mer?ben más zenék bukkannak fel.

A Sztár FM ugyanis sokak szerint zseniális ötlettel rukkolt el? a hazai piacon. Február elsejét?l az ? frekvenciájukon fogható az els? magyar mulatós rádió. Mulatós alatt Lagzi Lajcsit, Zámbó Jimmyt és a Modern Talking-ot kell érteni. Ismervén az ilyen zenei metodikájú televíziós m?sorok valóban elsöpr? sikerét, a kezdeti magas hallgatottság garantált. Bajnóczky Zsolt azonban hosszú távon nem ilyen optimista. Szigorúan szakmai véleménye szerint ugyanis ez a siker nem tartható sokáig. A mulatós m?sorok ?sapja, a Dáridó sem produkált egy id? után kiemelked? nézettségi adatokat, pedig az csak heti egy adás volt.

A Dáridóra hajazó zenei stílust nyomni 24 órában legalábbis veszélyes, bár újdonság még varázsa elviszi, mert hiányt pótol. Kérdés, meddig. Konkurens elvileg nincs, mert a Sláger Rádió minden közkelet? vélekedés ellenére már régen nem ezen a felületen mozog. A Balla Gábor programigazgató vezényelte átalakulást és a frekvenciadíj körüli hercehurcát er?teljes esés után kiheverték és túlélték. Most egy bizonyos korosztály kegyeit keres?, de masszívan középre tartó, középtempójú, mainstream adót hallgathatunk.

Folytatjuk! A következ? részben a rétegrádiók arculatával és piacával foglalkozunk.

 
 
Jelenleg 2 olvasó böngészik a Papiruszon

Ingyen hirdetés | Fesztivál, rendezvény
Weboldal készítés