Pekka Himanen finn hacker. Jó hacker. Mert ki merne rosszat mondani valakir?l, akinek követ?i egyedül a világon képesek voltak bejutni a terroristák számítógépes hálózatába?
Minden hacker jó, aki követi a mozgalom filozófiáját – írja Himanen A hacker etika cím? könyvében - téved, aki azt hiszi, hogy mi telepítünk vírusokat a számítógépekbe. Azok a crackerek. A mi etikánk, kulturális mozgalmunk az egész világot meg fogja változtatni. A lényeg, hogy a neten található összes információ mindenkihez eljusson. Olyan programokat dolgozunk ki, amelyek segítségével mindenki élvezheti a háló szabadságát. Az igazi globalizációért harcolunk, ahol a gazdag országok nem tudják elrejteni az információt a szegények el?l, így ítélve nyomorra ?ket. Amint egy ország technikai információk birtokába jut, látványos fejl?dést mutat. Jó példa erre Japán.”

Pekka Himanen két munkatársával írt A hacker etika és az információ korának szelleme cím? könyvét már tizenöt nyelvre fordították le.
Elméletük szerint az iparosodás korszakát Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme cím? munkája határozta meg. Pekka Himanenék azt állítják, hogy az információs kor hackerei egy ezzel élesen szembenálló világképet képviselnek. Míg Max Weber számára minden a munka és a kötelesség körül forgott, a hackerek a technika és a képzel?er? segítségével képesek összetartani egy társadalmat és nem pénzért, hanem  jóindulatból segíteni a közösségnek. A jöv? munkája nem kötelesség, hanem élvezet lesz.
Ennek szellemében indították el kulturális mozgalmukat.

Részlet A hacker etika cím? m?b?l
El?szó /írta Pekka Himanen/

A modern id?k egyik legizgalmasabb emberfajtája a hacker.  A hackerek"zsargon fájlja," amelyet kollektív munkával állítottak össze a Neten, a hackert olyan emberként határozza meg, aki lelkesen programoz és aki hisz abban, hogy „az információk megosztása pozitív dolog. A hackerek etikai kötelessége megosztani tudásukat másokkal pl. azáltal, hogy ingyenes szoftvereket írnak és hozzásegítenek másokat ahhoz, hogy hozzájussanak információkhoz és számítástechnikai eszközökhöz.” Ez a hackerek etikai kódexének alapja. A hacker szót az MIT szenvedélyes programozóinak egy csoportja kezdte magára alkalmazni a 60-as évek elején. (A nyolcvanas évek közepén, a média a számítógépes b?nöz?kre is ezt a kifejezést alkalmazta. Hogy tisztázzanak minden félreértést, és megkülönböztessék magukat a vírusíróktól és az információs rendszereket ellenséges szándékkal feltör?kt?l, a hackerek megalkották a cracker szót. (Ebben a könyvben is ehhez a megkülönböztetett szóhasználathoz tartjuk magunkat.)
Eredetileg teológiai szempontból kezdtem el érdekl?dni a hackerek iránt. Rájöttem ugyanis, hogy korunk nagy szimbólumait, mint például a Net, a PC, és az olyan szoftverek, mint pl. a Linux operációs rendszer – nem nagy társaságok, hanem lelkes egyének alkották meg, akik a hozzájuk hasonlóan gondolkodókkal közösen, saját munkaritmusukban hozták ezeket létre. Meg akartam érteni ennek a fantasztikus jelenségnek a bels? logikáját. Id?vel arra is rájöttem, hogy ami a legérdekesebb a hackerekben, az nem is ez, hanem, hogy a hackerek korunk egyik legnagyobb szellemi kihívását testesítik meg. A komputer hackerek maguk is felismerték és elismerték, hogy habitusukat és nevüket más kontextusban is lehet találóan használni, nem csak a számítástechnikával összefüggésben. "Zsargon fájljukban" azt is hangsúlyozzák, hogy a hacker eredetileg "valamilyen szakért? vagy lelkes amat?r.
A f? kérdést tehát úgy is megfogalmazhatjuk, hogy: Mi van akkor, ha a hackereket tágabb perspektívából szemléljük?  Milyen kihívásokat tartogatnak? Végs? soron arra a következtetésre juthatunk, hogy a hackereket a munkával kapcsolatos lelkesedés köti össze, amely modern korunk egyik legjellemz?bb vonása. Ebb?l a perspektívából nézve, a hacker etika nem más, mint egy új munkaetika,  amely megszabadítana minket attól a régimódi munkaetikától, amelyet még Max Weber klasszikus munkájából,  „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” cím?b?l tanultunk meg (1904-1905).

Néhány komputer hackernek talán nagyon furcsának t?nik, hogy valaki összekapcsolja az ? etikájukat Weberrel. Csakhogy ebben a könyvben a hacker etika kifejezést olyan értelemben használjuk, amely túlmutat a számítógépes hackerizmuson, és a könyvben olyan társadalmi er?ket boncolgatunk, amelyeket nem szokás szóba hozni a klasszikus „hackerséggel” kapcsolatban. A terminus ezen kiterjesztésének elfogadása maguknak a komputer hackereknek is intellektuális er?feszítést jelent.
A hacker etika mindenekel?tt azonban kihívás. Kihívás a hagyományos társadalmi értékrenddel szemben. A munkaetika mellett a hacker etika pénzetikája is különbözik az ismert vonaltól. Nyilvánvaló, hogy a hacker-definícióban említett „információ megosztás” nem korunk f? pénzkereseti formája. Ellenkez?leg, a legtöbbször éppen az információval keresünk pénzt. A hackereknél viszont alapvet? követelmény, hogy közös munkával, mindenki hasznára dolgozzunk, olyan dolgokat létrehozva, amelyeket az egyenl?k közössége értékesnek, hasznosnak tart,  a munka a fontos, nem  a pénz. Ez a fajta etika id?vel az egész társadalmat áthathatja, csakúgy, mint a hackerek munkaetikája. Valószín?síthet?, hogy a hackereknek az információs gazdaságról folytatott vitái legalább olyan radikális változtatásokat idézhetnek el? a társadalomban, mint a munkaetikájuk. 
A hacker etika harmadik, a kezdetekt?l jelen lév? fontos eleme az, amit az idézett  definícióban  "az információkhoz és a számítástechnikai eszközökhöz való hozzájutás” mondattal írnak le, ezt pedig network etikának, hálózati etikának nevezhetjük. Ehhez olyan fogalmak kapcsolódnak mint a „Net mindenkinek” és a „Szólásszabadság a Neten”. Bár a kompjuter hackereknek csak egy része fogadja el ezt a fajta etikát, társadalmi jelent?sége miatt mi úgy kezeljük, hogy az egész hacker közösségre érvényes. Még nem tudjuk, mi lesz gondolataink hatása, de az biztos, hogy dolgozatunkban az információs társadalom legfontosabb kérdései merülnek fel.

A hacker definíciója

1.  Olyan személy, aki szereti felfedezni a programozható rendszerek részleteit, és azok kitágításának lehet?ségeit, ellentétben a legtöbb felhasználóval, aki csak a feltétlenül szükséges ismereteket sajátítja el.
2.  Olyan személy, aki lelkesen (vagy akár megszállottan) programoz, illetve olyasvalaki, aki jobban szeret programozni, mint elméleteket gyártani a programozásról.
3.  Egy adott program szakért?je.
4.  Lelkes amat?r, aki szakmájától függetlenül ismeri a hálózatot. Csillagász is lehet hacker.
5.  Olyan személy, aki élvezi azt az intellektuális kihívást, amit a korlátok átlépése kínál.
6.  Olyan rosszindulatú, minden lében kanál ember, aki megpróbál bizalmas információkat kiszaglászni. Innen származnak pl. a  `jelszó hacker', `network hacker' kifejezések. A helyes kifejezés ebben az esetben a cracker.

A `hacker' kifejezéssel néha egy globális közösség tagságát is jelöljük /net/.
Ez a szimbolikus tagság feltételezi, hogy az adott tag elfogadja az ún. hacker etika valamilyen változatát.
Jobb, ha az embert hackernek nevezik, mintha saját maga nevezi így magát. A hackerek egyfajta elitnek tekintik magukat (a képességeken nyugvó meritokrácia részeseinek), és mindig szívesen fogadnak új tagokat.

A terminust  valószín?leg az 1960-as években használták el?ször, a TMRC és a harvardi MIT AI Laboratóriumban dolgozó tudományos kutatókra.

New Hacker's Dictionary 1996
www.tuxedo.org

A hacker etika szerz?i

Dr. Pekka Himanen /1973/ már 20 évesen megszerezte a PhD fokozatot a Helsinki Egyetemen. Azóta kutatóként dolgozik Európában és az Egyesült Államokban, jelenleg a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa. Tanulmányokat folytatott Indiában, Kínában és Japánban, több intézmény és egyetem mellett a finn elnök, a kormány és a parlament tanácsadója, állandó megbízói közé tartoznak a világ vezet? információs technológiai cégei. ? az emberközpontu információs társadalom  egyik kidolgozója.
Az akadémiai munka mellett Himanen ismert kulturális figura Finnországban és az Egyesült Államokban, jó kapcsolatban van a  m?vészet és a média képvisel?ivel. Egyetemi el?adásait alkalmanként több ezren hallgatják.
Linus Torvalds-szal és Mauel Castells-szel közösen írt m?ve, A hacker etika 2001-ben jelent meg. Az információs korszak társadalmi kihívásai cím? könyvét 2002 tavaszán adták ki az Egyesült Államokban.

Linus Torvalds /1969/ a világ egyik legismertebb hackere, 1991-ben a Helsinki Egyetemen ? alkotta meg a Linux operációs rendszert. A Linuxot azóta programozók és felhasználók milliói alkalmazzák. Torvalds számos elismerésben részesült, többek között róla neveztek el két aszteroidát.

Manuel Castells /1942/ a Berkeley Egyetem Szociológia Tanszékének professzora.
? is több mint húsz különböz? országban kutatott és tanított, húsz könyvet írt, ezek közül
 Az információs korszak és Grassroots városa cím? trilógia a legismertebb.
Jelenleg kutatásokat folytat Pekka Himanennel. 

www.hackerethic.org