Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
„Nem szállunk el…” (Archívum)
Beszélgetés az év filmproducerével, Muhi Andrással
Szerző: Sulyok Máté
2003. február 13. 11:34


papirusz: Hogyan lesz egy vállalati jogászból filmproducer?

Muhi András: A nyolcvanas évek elején, az első gazdasági társaságok alakulásakor jogászként tagja voltam egy számítástechnikával foglalkozó társulásnak. A számítógépes szakemberek lassanként elhagyták a céget, így megmaradt nekem. Feleségemmel, Muhi Klárival és Hartai Lászlóval kezdtük saját filmes és oktatási tevékenységünket. Külső produkciókkal 1999 óta foglalkozunk. Valójában attól a "pillanattól" létezünk, amikor a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) a pályázatok beadását producerhez kötötte - a rendezők önállóan nem pályázhattak.

- Melyek voltak az első rövidfilmjeik?

- Rögtön az első évben, az úgynevezett 4K (Kutatási, Képzési, Kiadói és Kísérleti filmes Szakkollégium) kuratóriumnál pályáztam Szaladják Istvánnal, a Végh Zsolt-Kálmánchelyi Zoltán-Stefanovics Angéla hármassal. Azután a kiírástól függetlenül beszálltam Kenyeres Bálint Zárás és Mehmet Mestçi Alexandriai dohányból című filmjébe, illetve elkezdtem dolgozni Oláh Lehellel. Ez az első "belenyúlás" nagyon sikeres volt, mert a Zárás komoly nemzetközi karriert futott be, az Aranymadár és az uristen@menny.hu megosztott fődíjat nyert 2000-ben a kisjátékfilm kategóriában, és Oláh Lehel a Horribile Dictuval minden független szemlén diadalmaskodott.

- A szemlén két nagyjátékfilmet mutattak be, amelyek azonnal díjat is nyertek. Milyen technikai feltételeket kíván az a fejlődés, hogy nagyjátékfilmeket gyártanak?

- Számtalan részfeladata van a filmgyártás technológiai sorának, amelyekből csak a vágást tudom fölvállalni. Fliegauf Benedek itt, a lakás-stúdió három számítógépének egyikén vágta meg a Rengeteget. A számítógépek képesek egy nagyjátékfilmnyi képet, illetve musztertömeget mozgatni. A hang utómunkával viszont erre specializálódott stúdióba kell mennünk. Mi rendszeresen a Saint Stúdióval, Hubay Zsolttal és Zányi Tamással dolgozunk. Utóbbi kritikusi díjat is kapott a Hukkléért, s mindketten nagy "sztárok" már a saját területükön.

- Hogyan szerez pénzt a kiválasztott forgatókönyvek megvalósításához?

Libiomfi
- Még nem tudtam magántőkét bevonni egyetlen filmbe sem. Alapvetően az MMK-hoz adunk be pályázatokat, amely most már a legfontosabb pénzosztó szervezet, azután a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz kis összegekért, valamint a Magyar Történelmi Film Alapítványhoz pályázom - utóbbi, nevéhez hűen, speciális témájú forgatókönyveket támogat. Időnként az ORTT is ír ki pályázatokat. A közszolgálati televíziók lehetnének a partnereink, de jelen állapotukban koprodukció-képtelenek. Ezért fontos, hogy sikeresek legyenek a filmek, mert ez kell ahhoz, hogy a pályázatokon - vágyaim szerint - egyre több pénzt kapjon a stúdió. Ez a két nagyjátékfilm nagyon alulfinanszírozott volt - de még belefért az "elfogadási időszakba". Egy négy éves stúdiónak még bizonyítania kell.

- Milyen módon válogatja ki a rendezőket?

- Szabályom, hogy olyanokkal kezdek kisjátékfilmet csinálni, akikben látom esélyt, hogy később nagyjátékfilm készítésére is alkalmasak lesznek. De nem engedtem le a sorompót, hogy ezzel a 6-10 emberrel dolgozom és senki mással. Minden évben szeretnék új arcokat látni, mert engem is mozgásban tart, és nem engedi, hogy becsontosodjam. Érdekes módon annak is fegyelmező ereje van, hogy valaki kap valamilyen díjat, elismerést. Nem "szállunk el", mindenki a helyén kezeli a dolgokat: most megyünk Berlinbe, de Buvári Tamás Posztkatonájával és Kenyeres Bálint Zárásával voltunk Velencében, Kedves Lili Flakonját meghívták Oberhausenben, Szaladják István pedig Nápolyban nyert az Aranymadárral.

- A stúdió eddigi 50 filmjéből keveset láthatott moziban a közönség, bár igazi közönségsikert aratott videókazettán az uristen@menny.hu, illetve a Legkisebb film a legnagyobb magyarról - noha az utóbbiból csak egy kópia készült.

- A televízióba kell bejutni, jó műsoridőben - ez a vesszőparipám. Nem mondtam le a moziról, de tudomásul kell venni, hogy az "átlag" értelmiségi nem nézi meg még azokat a filmeket sem, amelyekről lehet tudni, hogy jók, hogy díjakat nyernek és írnak róluk. Olyan filmekre mennek el a moziba az emberek, amelyeken nevetni lehet; a tisztán szerzői film kiment a divatból. Elképesztő, hogy ilyen médiatámogatás mellett is a Hukklét csak 16 ezren látták... Biztos, hogy este nyolckor az MTV-n többen néznék meg. Annál is fontosabb a kérdés, nehogy adott esetben ellenünk fordítsák a nézőszámot. Elengedhetetlennek tartom egyébként is, hogy az állami pénzen készülő filmeket kutyakötelességük legyen bemutatni az állami televízióknak.

- Ha jól tudom, az Inforgnak nem lehet oka panaszra a televíziós sugárzásokat illetően...

- Az összes filmünket vetítette a Magyar Televízióban, illetve a Duna Televízióban - bár "természetesen" késő éjszaka. Az Aranymadár, a Zárás moziban is ment, kísérőfilmként. Producerként büszke vagyok arra, hogy első magyar kisjátékfilmként az InterCom egyáltalán hajlandó volt befogadni Banner-Szűcs Lóránd három perces szkeccsfilmjét. Így az Ötödik szobát akarva-akaratlanul kétszázötvenezer ember látta, az amerikai Jelek előtt. S ha nem fogadta volna jól a közönség, akkor nem kaptunk volna lehetőséget arra, hogy a másodikat is elkészítsük. Mert az a tervünk, hogy sorozat lesz belőle, amelyet a főszereplő, Luca Nelli alakja köré csoportosítunk.

- Milyen különbséget jelent a tévé a nézőszámban?

- Az emberek nem hűségesen néznek televíziót, hanem "körbelőnek" a távirányítóval. Amikor a Koko című filmem ment az MTV-n, az AGB felmérése szerint 300 ezren kezdték el nézni, a végére pedig ez a szám 800 ezerre nőtt. A normális emberi hang, és - politikától mentesen mondom - a magyar történet a vonzó. Nem véletlen, hogy a Barátok közt sorozatot ilyen sokan nézik. A csődben lévő, réges-rég felszámolásra kész közszolgálati televízió nem attól menne tönkre, ha például a Simó-osztály összes filmjét, az Ébrenjárók, az Előre, a Moszkva tér címűeket csütörtökönként műsorra tűzné. Azért húzódoznak, mert szerintük csak 120 ezren néznék meg - én meg azt mondom, legalább másfél millióan.

- Nemcsak filmeket gyártanak, hanem tankönyveket és oktató kiadványokat is kiadnak. Egyik szerzőjük, Hartai László a szemlén Görgey Gáborral és Magyar Bálinttal beszélgetett azon a fórumon, amelyen a mozgóképkultúra oktatása a tanrendben volt a téma.

- Hartai László 15 éves munkával gründolta ki - társaival együtt, természetesen -, hogy tantárgy legyen a mozgókép- és médiaismeretek. A legnehezebb begyűrni egy tantárgyat egy megcsontosodott iskolarendszerbe. Muhi Klárival megírták az első tankönyveket, és megszervezték a tanárképzést is. Egy törökbálinti iskola tanulóin kipróbált példák szerepelnek a tankönyvben, nem pedig az íróasztalnál kitaláltak. Nem művészképzést folytattak, hanem látni tanították a gyerekeket, hogy tudják értékelni, helyén kezelni azokat a képeket, amelyeket egyfolytában néznek a különböző médiumokban. Úgy oktatták a tantárgyat, ahogy minden gyereknek kellene a matematikát vagy az irodalmat tanulnia, függetlenül attól, hogy nem akar matematikus, avagy irodalmár lenni.

- Mintha az Inforg Stúdió máris kinőtte volna az eddigi pénzügyi kereteit, nem igaz?

Rengeteg
- Ezer dologban lemaradtunk a lehetőségekhez képest. Sajnos, a stúdió működésére nem lehet pénzt találni ebben a pályázati rendszerben. A filmek forgatási szakaszai gyakorlatilag felemésztik az általunk elnyert összegek egészét. Tudom, hogyan kellene ezt jól csinálni, de ehhez munkatársak kellenének - nem "one man show". Rengeteg irányba el lehetne indulni: forgalmazás felé, a nemzetközi piacok felé, a még professzionálisabb gyártás felé, s az új ügyek előkészítésével is jobban lehetne foglalkozni. Azonnal nyitnunk kellene a DVD felé, illetve filmzenéket is megjelentethetnénk Az a kérdés, milyen új játékszabályokat találnak ki a filmtörvényben. Akár úgy is dönthetnénk, hogy lehúzzuk a rolót, s csupán az eddig elkészült félszáz alkotás utógondozásával foglalkozunk. De már a jövő évet kell építeni. Ráadásul a munkának ez a része a legizgalmasabb. Kivel indulunk el? Mire vesszük rá? Milyen formában van? Megfuttatjuk-e igazán, ráteszünk-e egy őrületes terhet, vagy inkább kicsit oldalvágányra lavírozzuk? Erre kellene a legtöbb idő.

- Mikor indulnak Berlinbe?

- Február 10-e körül. Az előválogató küldöttség novemberben, tehát még jóval a szemle előtt választotta ki Fliegauf Benedek filmjét a Berlináléra. A Rengetegnek február 12-én van a sajtóbemutatója, és 13-án a díszbemutatója Berlinben. A Berlinálé Fórum szekciójába hívták meg, ami a "filmgourmand-ok" szekciója. Ez a legértékesebb része a fesztiválnak, gyakran erősebb, mint a versenymezőny. Várható, hogy ezzel a meghívással a filmnek komoly nemzetközi fesztivál-élete indul el. Ezt a meghívást komoly sikernek, jó jelnek és üzenetnek tartom, amelyet megerősít, hogy a külföldi kritikusok a Rengetegnek adták elismerésüket a nemrég befejeződött magyar filmszemlén.


Az Inforg Stúdió díjai a 34. Magyar Filmszemlén:

- Simó Sándor elsőfilmes rendezői díj Fliegauf Benedeknek a Rengeteg című filmért;
- produceri díj Muhi Andrásnak a Rengeteg és a Libiomfi című filmekért;
- a legjobb színész díja Mucsi Zoltánnak a Libiomfi című filmben nyújtott alakításáért;
- a külföldi kritikusok Gene Moskowitz díja Fliegauf Benedeknek a Rengeteg című filmért;
- a kísérleti és kisjátékfilm kategória rendezői díja Politzer Péternek a Gránátok című filmért;
- a nem fikciós film kategória Schiffer Pál emlékdíja Ferenczi Gábor nak A magyar buletin című filmért;
- a diákzsűri nagyjátékfilm kategória különdíja Fliegauf Benedeknek a Rengeteg című filmért;
- a diákzsűri az első nagyjátékfilm kategória különdíja Végh Zsoltnak és Kálmánchelyi Zoltánnak a Libiomfi című filmért.

Az Inforg Stúdió honlapja: http://www.inforgstudio.hu

 
 
Jelenleg 5 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény

Legyen a WEBSZIGET.COM a Kezdõlapja!
PORT80.HU :: Magyarország Legtutibb Kezdolapja! :o)
MP3Heaven.hu :.:.::. Zene, MP3 & Partyzine q-_-p
Fesztivál.hu - A magyarországi fesztiválok gyujtoportálja
Tourinfo.hu - Magyarország Vezeto Turisztikai Portálja
SzuperPiac.hu - A képes hirdetések helye!
.: Papirusz.hu :. Kulturális Portál
Mindentudó.net :: Az optimális döntés lehetosége!
Hirdessen Nálunk! Tekintse meg médiaajánlatunkat!
Impresszum
Ha kérdése van, írjon nekünk!