Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
?Nem szállunk el?? (Archívum)
Beszélgetés az év filmproducerével, Muhi Andrással
Szerző: Sulyok Máté
2003. február 13. 11:34


papirusz: Hogyan lesz egy vállalati jogászból filmproducer?

Muhi András: A nyolcvanas évek elején, az els? gazdasági társaságok alakulásakor jogászként tagja voltam egy számítástechnikával foglalkozó társulásnak. A számítógépes szakemberek lassanként elhagyták a céget, így megmaradt nekem. Feleségemmel, Muhi Klárival és Hartai Lászlóval kezdtük saját filmes és oktatási tevékenységünket. Küls? produkciókkal 1999 óta foglalkozunk. Valójában attól a "pillanattól" létezünk, amikor a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) a pályázatok beadását producerhez kötötte - a rendez?k önállóan nem pályázhattak.

- Melyek voltak az els? rövidfilmjeik?

- Rögtön az els? évben, az úgynevezett 4K (Kutatási, Képzési, Kiadói és Kísérleti filmes Szakkollégium) kuratóriumnál pályáztam Szaladják Istvánnal, a Végh Zsolt-Kálmánchelyi Zoltán-Stefanovics Angéla hármassal. Azután a kiírástól függetlenül beszálltam Kenyeres Bálint Zárás és Mehmet Mestçi Alexandriai dohányból cím? filmjébe, illetve elkezdtem dolgozni Oláh Lehellel. Ez az els? "belenyúlás" nagyon sikeres volt, mert a Zárás komoly nemzetközi karriert futott be, az Aranymadár és az [email protected] megosztott f?díjat nyert 2000-ben a kisjátékfilm kategóriában, és Oláh Lehel a Horribile Dictuval minden független szemlén diadalmaskodott.

- A szemlén két nagyjátékfilmet mutattak be, amelyek azonnal díjat is nyertek. Milyen technikai feltételeket kíván az a fejl?dés, hogy nagyjátékfilmeket gyártanak?

- Számtalan részfeladata van a filmgyártás technológiai sorának, amelyekb?l csak a vágást tudom fölvállalni. Fliegauf Benedek itt, a lakás-stúdió három számítógépének egyikén vágta meg a Rengeteget. A számítógépek képesek egy nagyjátékfilmnyi képet, illetve musztertömeget mozgatni. A hang utómunkával viszont erre specializálódott stúdióba kell mennünk. Mi rendszeresen a Saint Stúdióval, Hubay Zsolttal és Zányi Tamással dolgozunk. Utóbbi kritikusi díjat is kapott a Hukkléért, s mindketten nagy "sztárok" már a saját területükön.

- Hogyan szerez pénzt a kiválasztott forgatókönyvek megvalósításához?

Libiomfi
- Még nem tudtam magánt?két bevonni egyetlen filmbe sem. Alapvet?en az MMK-hoz adunk be pályázatokat, amely most már a legfontosabb pénzosztó szervezet, azután a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz kis összegekért, valamint a Magyar Történelmi Film Alapítványhoz pályázom - utóbbi, nevéhez h?en, speciális témájú forgatókönyveket támogat. Id?nként az ORTT is ír ki pályázatokat. A közszolgálati televíziók lehetnének a partnereink, de jelen állapotukban koprodukció-képtelenek. Ezért fontos, hogy sikeresek legyenek a filmek, mert ez kell ahhoz, hogy a pályázatokon - vágyaim szerint - egyre több pénzt kapjon a stúdió. Ez a két nagyjátékfilm nagyon alulfinanszírozott volt - de még belefért az "elfogadási id?szakba". Egy négy éves stúdiónak még bizonyítania kell.

- Milyen módon válogatja ki a rendez?ket?

- Szabályom, hogy olyanokkal kezdek kisjátékfilmet csinálni, akikben látom esélyt, hogy kés?bb nagyjátékfilm készítésére is alkalmasak lesznek. De nem engedtem le a sorompót, hogy ezzel a 6-10 emberrel dolgozom és senki mással. Minden évben szeretnék új arcokat látni, mert engem is mozgásban tart, és nem engedi, hogy becsontosodjam. Érdekes módon annak is fegyelmez? ereje van, hogy valaki kap valamilyen díjat, elismerést. Nem "szállunk el", mindenki a helyén kezeli a dolgokat: most megyünk Berlinbe, de Buvári Tamás Posztkatonájával és Kenyeres Bálint Zárásával voltunk Velencében, Kedves Lili Flakonját meghívták Oberhausenben, Szaladják István pedig Nápolyban nyert az Aranymadárral.

- A stúdió eddigi 50 filmjéb?l keveset láthatott moziban a közönség, bár igazi közönségsikert aratott videókazettán az [email protected], illetve a Legkisebb film a legnagyobb magyarról - noha az utóbbiból csak egy kópia készült.

- A televízióba kell bejutni, jó m?sorid?ben - ez a vessz?paripám. Nem mondtam le a moziról, de tudomásul kell venni, hogy az "átlag" értelmiségi nem nézi meg még azokat a filmeket sem, amelyekr?l lehet tudni, hogy jók, hogy díjakat nyernek és írnak róluk. Olyan filmekre mennek el a moziba az emberek, amelyeken nevetni lehet; a tisztán szerz?i film kiment a divatból. Elképeszt?, hogy ilyen médiatámogatás mellett is a Hukklét csak 16 ezren látták... Biztos, hogy este nyolckor az MTV-n többen néznék meg. Annál is fontosabb a kérdés, nehogy adott esetben ellenünk fordítsák a néz?számot. Elengedhetetlennek tartom egyébként is, hogy az állami pénzen készül? filmeket kutyakötelességük legyen bemutatni az állami televízióknak.

- Ha jól tudom, az Inforgnak nem lehet oka panaszra a televíziós sugárzásokat illet?en...

- Az összes filmünket vetítette a Magyar Televízióban, illetve a Duna Televízióban - bár "természetesen" kés? éjszaka. Az Aranymadár, a Zárás moziban is ment, kísér?filmként. Producerként büszke vagyok arra, hogy els? magyar kisjátékfilmként az InterCom egyáltalán hajlandó volt befogadni Banner-Sz?cs Lóránd három perces szkeccsfilmjét. Így az Ötödik szobát akarva-akaratlanul kétszázötvenezer ember látta, az amerikai Jelek el?tt. S ha nem fogadta volna jól a közönség, akkor nem kaptunk volna lehet?séget arra, hogy a másodikat is elkészítsük. Mert az a tervünk, hogy sorozat lesz bel?le, amelyet a f?szerepl?, Luca Nelli alakja köré csoportosítunk.

- Milyen különbséget jelent a tévé a néz?számban?

- Az emberek nem h?ségesen néznek televíziót, hanem "körbel?nek" a távirányítóval. Amikor a Koko cím? filmem ment az MTV-n, az AGB felmérése szerint 300 ezren kezdték el nézni, a végére pedig ez a szám 800 ezerre n?tt. A normális emberi hang, és - politikától mentesen mondom - a magyar történet a vonzó. Nem véletlen, hogy a Barátok közt sorozatot ilyen sokan nézik. A cs?dben lév?, réges-rég felszámolásra kész közszolgálati televízió nem attól menne tönkre, ha például a Simó-osztály összes filmjét, az Ébrenjárók, az El?re, a Moszkva tér cím?eket csütörtökönként m?sorra t?zné. Azért húzódoznak, mert szerintük csak 120 ezren néznék meg - én meg azt mondom, legalább másfél millióan.

- Nemcsak filmeket gyártanak, hanem tankönyveket és oktató kiadványokat is kiadnak. Egyik szerz?jük, Hartai László a szemlén Görgey Gáborral és Magyar Bálinttal beszélgetett azon a fórumon, amelyen a mozgóképkultúra oktatása a tanrendben volt a téma.

- Hartai László 15 éves munkával gründolta ki - társaival együtt, természetesen -, hogy tantárgy legyen a mozgókép- és médiaismeretek. A legnehezebb begy?rni egy tantárgyat egy megcsontosodott iskolarendszerbe. Muhi Klárival megírták az els? tankönyveket, és megszervezték a tanárképzést is. Egy törökbálinti iskola tanulóin kipróbált példák szerepelnek a tankönyvben, nem pedig az íróasztalnál kitaláltak. Nem m?vészképzést folytattak, hanem látni tanították a gyerekeket, hogy tudják értékelni, helyén kezelni azokat a képeket, amelyeket egyfolytában néznek a különböz? médiumokban. Úgy oktatták a tantárgyat, ahogy minden gyereknek kellene a matematikát vagy az irodalmat tanulnia, függetlenül attól, hogy nem akar matematikus, avagy irodalmár lenni.

- Mintha az Inforg Stúdió máris kin?tte volna az eddigi pénzügyi kereteit, nem igaz?

Rengeteg
- Ezer dologban lemaradtunk a lehet?ségekhez képest. Sajnos, a stúdió m?ködésére nem lehet pénzt találni ebben a pályázati rendszerben. A filmek forgatási szakaszai gyakorlatilag felemésztik az általunk elnyert összegek egészét. Tudom, hogyan kellene ezt jól csinálni, de ehhez munkatársak kellenének - nem "one man show". Rengeteg irányba el lehetne indulni: forgalmazás felé, a nemzetközi piacok felé, a még professzionálisabb gyártás felé, s az új ügyek el?készítésével is jobban lehetne foglalkozni. Azonnal nyitnunk kellene a DVD felé, illetve filmzenéket is megjelentethetnénk Az a kérdés, milyen új játékszabályokat találnak ki a filmtörvényben. Akár úgy is dönthetnénk, hogy lehúzzuk a rolót, s csupán az eddig elkészült félszáz alkotás utógondozásával foglalkozunk. De már a jöv? évet kell építeni. Ráadásul a munkának ez a része a legizgalmasabb. Kivel indulunk el? Mire vesszük rá? Milyen formában van? Megfuttatjuk-e igazán, ráteszünk-e egy ?rületes terhet, vagy inkább kicsit oldalvágányra lavírozzuk? Erre kellene a legtöbb id?.

- Mikor indulnak Berlinbe?

- Február 10-e körül. Az el?válogató küldöttség novemberben, tehát még jóval a szemle el?tt választotta ki Fliegauf Benedek filmjét a Berlináléra. A Rengetegnek február 12-én van a sajtóbemutatója, és 13-án a díszbemutatója Berlinben. A Berlinálé Fórum szekciójába hívták meg, ami a "filmgourmand-ok" szekciója. Ez a legértékesebb része a fesztiválnak, gyakran er?sebb, mint a versenymez?ny. Várható, hogy ezzel a meghívással a filmnek komoly nemzetközi fesztivál-élete indul el. Ezt a meghívást komoly sikernek, jó jelnek és üzenetnek tartom, amelyet meger?sít, hogy a külföldi kritikusok a Rengetegnek adták elismerésüket a nemrég befejez?dött magyar filmszemlén.


Az Inforg Stúdió díjai a 34. Magyar Filmszemlén:

- Simó Sándor els?filmes rendez?i díj Fliegauf Benedeknek a Rengeteg cím? filmért;
- produceri díj Muhi Andrásnak a Rengeteg és a Libiomfi cím? filmekért;
- a legjobb színész díja Mucsi Zoltánnak a Libiomfi cím? filmben nyújtott alakításáért;
- a külföldi kritikusok Gene Moskowitz díja Fliegauf Benedeknek a Rengeteg cím? filmért;
- a kísérleti és kisjátékfilm kategória rendez?i díja Politzer Péternek a Gránátok cím? filmért;
- a nem fikciós film kategória Schiffer Pál emlékdíja Ferenczi Gábor nak A magyar buletin cím? filmért;
- a diákzs?ri nagyjátékfilm kategória különdíja Fliegauf Benedeknek a Rengeteg cím? filmért;
- a diákzs?ri az els? nagyjátékfilm kategória különdíja Végh Zsoltnak és Kálmánchelyi Zoltánnak a Libiomfi cím? filmért.

Az Inforg Stúdió honlapja: http://www.inforgstudio.hu

 
 
Jelenleg 4 olvasó böngészik a Papiruszon

Ingyen hirdetés | Fesztivál, rendezvény
Weboldal készítés