Nurejev 167-szer táncolt a Bécsi Operaház színpadán, s bár itt nem volt soha balett-igazgató, együtt lélegzett a társulattal. Ehhez a házhoz f?zi A hattyúk tava koreográfiájának teljes megújítása (1964), számtalan egyéb koreográfia átformálása, saját elképzelések táncba öntése, s 1990-es visszavonulása után új élete: rövid karmesteri pályafutása is. Nem egy koreográfiája - Don Quixote, Csipkerózsika, Raymonda - Bécsb?l indult hódító útjára. A karizmatikus m?vész útjáról az ORF kit?n? dokumentumfilmet sugárzott, amelyben megszólalnak a pályáját egyenget?k, az egykori partnerek, s korábbi dokumentumfilmekb?l átemelve a család is feleleveníti a kezdeti lépéseket.

Ufai  balett-tanárn?jének hatása, a leningrádi évek jelent?sége a kiállításon is fontos szerepet kap: a belvárosi Színház Múzeum ( Österreichisches Theatermuseum) vetít?termeiben  nemcsak a nagysiker? el?adások filmfelvételeit adják, hanem a táncossal készült interjúkból is látható-hallható válogatás, és amolyan "werkfilmek" a próbákról. Egy-egy estén m?sorra kerülnek a róla szóló beszélgetések is, amelyek m?vészetét elemzik. A bécsi kiállítás, a szakmai beszélgetések mind azt sugallják, hogy Nurejev nagy érdemének a férfi balett felértékelését tartják. Addig inkább csak a balerina állt reflektorfényben, ezen a szemléleten gyökeresen változtatott az orosz m?vész.

A kiállításon a látogatót Lord Snowdon felvétele fogadja: Nurejev köntösben, párizsi lakásán, arcán diadalmas mosollyal ül egy szófán, mögötte történelmi festmény, mellette földgömb. Ez a fotó rögtön közvetíti azt a kisugárzást, amit máig személyisége és m?vészete fontos elemének tartanak, s amir?l ? maga is tudott, így tökéletesen képes volt élni vele. Ez persze párosult kiszámíthatatlanságával - azzal, hogy sem az életben, sem a színpadon nem lehetett tudni, mit hoz a következ? pillanat.

A tárlat id?rendben követi Nurejev életútját, személyes tárgyakat is bemutat, sminkeszközeit?l motorkerékpárján át kosztümökig. Ennél is érdekesebbek, hiszen szélesebb kitekintés?ek a színlapok, programfüzetek, kritikák - amelyeket a fényképekkel együtt jól láthatóan, szemmagasságban helyeztek el. És persze nemcsak Nurejevr?l, hanem legfontosabb partnerér?l, a legendás Margot Fonteyn-r?l is sok információt kap a látogató, aki megtudhat egyet s mást a m?vész nem annyira ismert, rövid karmesteri pályafutásról is. Az AIDS-ben megbetegedett m?vész közönségével együtt pontosan tudta, hogy meg kell halnia: amikor 1990-t?l már nemigen tudott táncolni, ugyancsak bécsi segédlettel váltott, és karmesterként bizonyította sokféle tehetségét.
 
A kiállítás március 23-ig tart nyitva, részletek  az egyébként állandó gy?jteménye miatt is látogatásra méltó Színház Múzeum honlapján találhatók. (www.theatermuseum.at )