Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
A rácsok mögött (Archívum)
Beszélgetés Sopsits Árpáddal
Szerző: Pál Melinda
2002. szeptember 23. 12:09



- A B?n és b?nh?désb?l színdarabot írni istenkísértés és hatásvadászat is lehet. Megkerülni a könyvet persze senki nem tudja, különösen, ha ennyire foglalkoztatja az intézetek, börtönök világa.

- Egyrészt kamaszkorom óta ez az egyik kedvenc regényem, másodsorban pedig igazából minden munkám, amit eddig készítettem, a b?n és b?nh?dés témáját járja körül.

- De a szabadság kérdésének nagyregényévé is vált a könyv...

- Ha b?nt követünk el, az egyszerre megszegése valamilyen törvénynek, és felveti a szabadság dilemmáját: meddig vagyunk, meddig lehetünk önmagunk irányítói. Az én darabomban konkrét értelm? szabadság is megjelenik. A raboknak, akik játsszák, az a jutalmuk, hogy szabadok lehetnek egy-két napra. De nem valamennyien. Versenyhelyzet alakul ki. Így a szabadság itt nem metafora, hanem nagyon is konkrét remény, amellyel a rabokat kecsegtetik. De a darab igazából a b?nh?désr?l szól. Azáltal, hogy végigmennek Dosztojevszkij m?vén a rabok, mindnyájan egyfajta szembesülésre kényszerülnek. Aztán hogy ez kib?l mit vált ki? Err?l szól a darab. Van, akiben nem játszódik le b?nh?dés, van, akiben lejátszódik, és van, akinek sikerül eljutni a b?nh?dést követ? felismeréshez. ? Raszkolnyikov. Ennek a felismerésnek viszont tragikus következményei vannak.

- Napokat töltöttek a színészekkel a váci börtönben olyan foglyok között is, akik embereket öltek. Mennyiben befolyásolta a valóságos életanyag az írást és a rendez?i munkát?

- Egy id? után az ember nehezen tudja különválasztani, hogy az indításnál mennyi volt a valóság és a fikció. Annak is utánajártunk, hogy a b?nöz?k, akiket a cellába választottunk, összezárhatók-e. Tehát nem csak az írói fantázia m?ködött. Ezek a viszonyok, ezek a hierarchiák, amelyeket itt ábrázolok, teljesen stimmelnek. Legalább is remélem, hogy ha visszavisszük az el?adást a börtönbe?

- Miért, visszaviszik?

- A BITEF után szándékunkban áll lemenni. A börtön?rök közül elég sokan megnézték az el?adást. Azt mondták, rendben van. De ez a darab nem szociográfia, a bels? igazságoknak, a szerepl?k közti viszonyoknak kell igazaknak lenniük els?sorban. 

- A darabban a hierarchikus viszony is mozgatórugó, az, hogy ki alázza meg ? jobban és máshogy - a másikat. Mi jött át az emberi kiszolgáltatottságból?

- Nagyon remélem, hogy sok minden abból, amit inkább csak érzékeltünk. De hát a kiszolgáltatottság mindenhol ott van. Egy börtönben tulajdonképpen csak fokozottabban van jelen. Én nevel?intézetben n?ttem fel, nekem azért nem ismeretlen a téma. Itt inkább fokozati, persze súlyos, de csak fokozati különbségek vannak.
Másrészt az ember önmagának, a saját indulatainak is ki van szolgáltatva. Egészen furcsa helyzet, hogy a bezártságtól milyen furcsa állapotba kerülnek az emberek. Vannak közöttük közönyösek, depressziósak, ugyanakkor minden érzelemre sokkal radikálisabban reagálnak, hiszen nem normális helyzetben vannak. Bizonyos dolgokra érzékenyebbek, mint egy civil ember. Mindeközben nem szeretném ?ket romantizálni. Néha nagyon rossz állapotban vannak, bármennyire is tagadják. Igenis sokukat mardossa lelkiismeret-furdalás, nagyon sokukban viszont egyáltalán föl sem merül ez. Azt szoktam mondani, létezik morál alatti lény. Nem kérdés számára, hogy a tettei morálisak vagy nem morálisak. El sem jut annak megfogalmazásáig, hogy neki valamit meg lehet-e tenni vagy sem. Egyszer?en nem szocializálódott a társadalomban.

Jelenet a darabból
/Bertók Lajos és László Zsolt/
- A két ellenpólus figura a darabban a Raszkolnyikovot játszó Amper - Bertók Lajos és a Porfirijt, a vizsgálóbírót alakító bérgyilkos Zsoltár - László Zsolt.

- Amper eljut a darabban Raszkolnyikov sorsának megértéséhez az egyik oldalon. Így akár saját sorsává is tudja tenni. A másik oldalon a rend?rt játszó bérgyilkos Zsoltár csak értelmileg azonosul Porfirij figurájával. Élvezi is a játékot: legalább egyszer a másik oldalon. ? alakítja Szvidrigajlovot is, amit nem akar. Az a b?n neki sem kóser.

- Bérgyilkos. Egy mondatában ott is az egész ideológiája?

-?Számomra nincsenek ártatlanok. Még a gyerekek se, hisz feln?nek.? Nem hisz az ártatlanságban, míg Amper hisz benne. Ezért is képes megszeretni más "asszonyát?.
Egyébként valóban létezik b?nöz? tipológia. Egy zsebes nem gyilkos. Zsebesnek lenni szerintük szakma. Az ölés más kategória. A b?nözésben is vannak szakosodások - pszichológiai értelemben is. De itt, ez az összecsapás a dráma játszása során újraalakuló hierarchiarendszerben egy pozícióharc is Szonya birtoklásáért. ?t a futtatója, Borotva adja kölcsön - pénzért. Közben a szerepl?k Dosztojevszkij m?vén keresztül vallanak saját dolgaikról. Egy id? után az is összemosódik, mit írtam én, és mit Dosztojevszkij.

- A szövegre finoman egyensúlyoz a naturalizmus és az emelkedettség között.  Néha még a költészet magasságába is emelkedik az el?adás. 

- Önmagában a naturalizmus sohasem érdekel. Minden filmben egyfajta metaforikus nyelvet próbálok beszéltetni. Egy kicsit emeltebben, mint az reális. Azon belül persze minden mondatnak reálisnak kell lennie. Néha átlépik a határt a színészek. Amikor az ember elengedi ?ket, és már nagyon övék a szerep, mint ahogy ez már nagyon az övék, vigyázni kell arra, ne szaladjon ki a ló a karámból. Másodsorban nagyon fontosnak tartottuk, hogy a rabok, akik meghúzzák a darabot, tiszteljék  Dosztojevszkij szövegét. Nem nagyon fordul el?, hogy a rab  beleírna Dosztojevszkij szövegébe. Ha beleír, a másik azt rögtön észre is veszi. A számonkér? kérdésre Szvidrigajlov-Zsoltár azt válaszolja például, hogy annál a szövegrésznél éppen álmodik. A mennyország nem falusi fürd? nála, hanem cella. A szövegekbe beépül az életük.

Dosztojevszkij-Sopsits: B?n és b?nh?dés a rácsok mögött az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb el?adása volt. 

Budapesti Kamaraszínház, rendez?: Sopsits Árpád

Zsoltár (Porfirij): László zsolt

Amper (Raszkolnyikov): Bertók Lajos

Véna (Mikolka): Janicsek Péter

Borotva (Luzsin): Törköly Levente

Madonna (Szonya): Kovács Ferenc

Pedro (Anya): Torma István

S?r? (Dunya): Bozsó Péter

Ciceró: Haytl Zoltán

Homály (Razumihin): Karácsony Zoltán

Börtön?r I.: Földi Tamás

Börtön?r II.: Lovai Tibor

 

Kapcsolódó linkek:

www.lap.szinhaz.hu

www.poszt.hu


 

 
 
Jelenleg 10 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény