Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Ünnepi hangulat vámpíroknak? (Archívum)
Botrányos karácsonyi plakátkampány
Szerző: H. Magyar Kornél
2003. január 9. 11:39


A plakáton egy tigris és egy kosárlabdázó egymás mellett vicsorog, és a két kép alatt olvasható a hat szó, katonás sorrendben. A terméktanács húsev? médiakampánya önmagában is meghökkent?, kezdetének id?zítése az ádvent végére pedig annyira ügyetlen, amir?l eddig azt gondoltuk, hogy ekkora bakot l?ni aligha lehetséges. A plakát azonban err?l szól: a baklövésr?l.

Stílus

Nem tagadom, szívesen megnézném magamnak a hús- és terméktanács azon vezet?it
, akik rábólintottak a nyilvánosság elé tárt plakáttervre. Persze igyekszem önmérsékletet gyakorolni, és még csak nem is gondolok arra, milyen urak (esetleg hölgyek) a döntéshozók jelen esetben. Hiszen tudom, így születnek az el?ítéletek. Inkább maradjunk a tényeknél.

A képeken csábosan villogtatja hatvannégyes fogsorát a tigris és a zsákoló kosaras egyaránt. A kép és a szöveg azonban nyilvánvaló ellentmondásban van egymással. A hat t?mondatot, hat kackiás vezényszót akár találó szlogennek is nevezhetnénk, de inkább hagyjuk a csúfolódást. Az, aki vicsorogtatja a fogait, nyilvánvalóan nem azért teszi, hogy az életerejét fitogtassa. Állatkertben gyakran figyelmeztetik a látogatókat, hogy kerüljék a nyílt és harsány nevetést, mert az állatok ezt fenyegetésnek veszik a fogsor kivillanása miatt. A fenyegetettségre pedig nyilvánvalóan az egyik legkézenfekv?bb válasz az agresszió. A szöveg tehát rögtön az els? mondatában csúsztat: az er? ugyan stimmel, de életer? helyett az er?szak kifejezés sokkal inkább ideillik, s?t kívánkozik. Az életer? emlegetése azonban hazuggá és ráadásul szerencsétlenné teszi az egész vázlatot: a vér színe, a hosszú szemfogak villogtatása mellett engem inkább vámpírizmusra emlékeztet, mint ízletes borjúbécsire, és ? talán nem vagyok vele egyedül ? ett?l valahogy elmegy az étvágyam?

Amúgy sem illik az életr?l agitálni mások húsán csócsálva. Ehhez képest a sor végén is ott éktelenkedik ez a szegény szó, ezúttal az ?életöröm? szerkezetben. Nos, mit lehet mondani arra, akinek az jelenti az öröm forrását, ha más halálából nyer életer?t? Megint csak a vérszívókat rángatja el? ez a képtelen képzavar az agyamban. A választ is tudom az el?z? kérdésre, s?t tulajdonképpen több ezer éve tudja mindenki ? gondolhatnánk ?, de a mai, a valódi világban azonban kezdünk err?l is elfeledkezni. Kulturális honlapon publikálva talán nem ciki, ha bátortalanul ajánlom Szophoklész csekély életm?vét, Szent Ágoston kisded traktátusait, vagy Platón tulajdonképpen elhanyagolható ötleteit.

Aztán nem értem, hogy mi köze a húsevésnek a robbanékonysághoz, gyorsasághoz, magabiztossághoz. Ha már a fauna a példatár, nem kell szemfogakat villogtatni ahhoz, hogy találjunk rekord sprintel?ket, s?t. Ennek ellenére er?t veszek magamon, és elképzelem, ahogy bedob egy hamburgert a nyuszi, miel?tt eliszkol a farkas el?l, próbálom komolyan végiggondolni, ahogy a gazella körömpörköltet töm reggelire, hogy faképnél hagyja a párducot. Ugyanígy nehezemre esik elképzelni, ahogy a 100 kilón felüli klub tagjai (nyilván nem a legelés ártott meg) ezerrel startolnak hegynek felfelé, nehogy lekéssék a villamost.

Talán egyedül a gy?zelem az a szó, aminek van némi keresnivalója ezen a plakáton. Persze a fránya vizuális környezet itt sem hagy nyugton, a kosaras zsákol ugyan, de a gy?zelem véráldozattal jár? Pardon; de nem én kezdtem, a plakát hangulatától egyszer?en nem lehet elvonatkoztatni. Kezemben a bárd, lábam alatt a vad? Pedig tudom, hogy a terített asztalnál nem illik a vágóhídról beszélni.

Nexus

Hogy ki hogy viszonyul a húsevéshez, az legjobb esetben az illet? magánügye. Szerencsére mai vészterhes világunkban az nem jelent casus bellit, hogy te szárnyaspárti vagy én meg marha, én magvakat eszem, te cupákot. Éppen ezért érthetetlen és durva agresszió, ahogy a húsev? plakát borzolja a járókel?k jóérzését, és valami egészen ijeszt?, ragadozó kultúrát népszer?sít. Próbálom számba venni a hentesszakszervezet érveit, hogy az emelked? takarmányárak, meg a szivacsos kergekór miatt visszariadt fogyasztók. De nyilvánvalóan költ?i a kérdés: így lehet, így kell-e ajnározni egy olyan országot, ahol a húsfogyasztásnak több évszázados és éppen ezért kialakult hagyományai vannak? Magyarország húsev? ország, bár jelen van egy markáns mag is, amely ilyen-olyan okokra hivatkozva elutasítja állati eredet? táplálék fogyasztását. Legtöbben pironkodva súgják az asztaltársaságnál, hogy ?k inkább nem kívánnak fogyasztani a menüb?l. De eszembe jut er?s, szívós testalkatú, vegetáriánus ismer?söm, aki öntudatosan közli a vendégségben, amikor rá akarják tukmálni a véreshurkát, hogy öregem, húsz éve nem eszem húst, hányszor mondjam még? Az illet? kaszkad?r, és a legtöbb forgatáson már tudják, hogy mit f?zzenek neki.

A vegetáriánus kontra húsev? viszony nyilvánvalóan a tolerancia mércéje. A média azonban köszön?viszonyban sincs a toleranciával, és habozás nélkül kész lerombolni az emberek csekélyke megmaradt méltóságérzetét is. Nézem a plakátot és elgondolkozom: most akkor a tigris olyan, mint az ember, miközben tépi a véres cafatokat áldozatáról? Na nem, azt azért mégsem. Akkor viszont nem marad más, mint hogy? az a másik, az egy nagy állat. Az ? nevében is köszönöm, jólesik, komolyan?

Gusztus

Az angolban kétféle szó van a húsra: az egyik a nyers hús, a flesh, a másik a f?zött, sütött, rántott, vagyis emberi fogyasztásra alkalmas hús: a meat. Ezek fényében szögezzük le, hogy mindenki számára világos legyen, akit esetleg megtéveszt, ami a szeme elé kerül: az a hús, amelyik vérvörös szín?, csöpög, és vicsorognak utána, az nem embernek való, az a flesh, abból ? nagyon köszönöm ? nem kérek. A másik, amelyik f?szeres illatfelh?kkel g?zölög, aranybarna árnyalatokban pompázik mintás tányéron, mellette hívogató köret ? nos, ez talán jöhet. De majd én eldöntöm, hogy kérem-e, hiszen ismerem már évszázadok óta az ízét, és választok ízlésem, világnézetem szerint. Még egyszer hadd hangsúlyozzam: köszönöm, de nem kell a húst a számba rágni, pláne nem ilyen állagban.

Kényes téma a húsevés mostanában. Sokan vannak olyanok, akik nem hajlandóak belenyugodni abba, hogy csak úgy lehet élni, ha más él?lény meghal. A legtöbben viszont szeretnének kulturáltan és jóíz?en étkezni. Az ilyen plakátok aligha járulnak ehhez hozzá. Én legalábbis nem szívesen vállalok közösséget ilyen húsev?kkel.

 
 
Jelenleg 6 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény