A magyar tudománytörténet nagy alakjai közül Szent-Györgyi Albert az, akit a legtöbben ismernek – és akinek a történetét a legtöbben egyetlen mondatra egyszerűsítik. A C-vitamin és a paprika valóban meghatározó fejezet, de az életmű ennél sokkal szélesebb, és a pálya legérdekesebb fordulatai gyakran nem a laboratóriumban történtek.

A szegedi évek és a C-vitamin

Szent-Györgyi 1930-tól dolgozott a szegedi egyetemen, és itt jutott el a legfontosabb felfedezéséhez. Korábban egy hexuronsavnak nevezett anyagot izolált; a szegedi munka során munkatársával, Joseph Svirbelyvel azonosították, hogy ez az anyag azonos a régóta keresett skorbutellenes tényezővel – vagyis a C-vitaminnal.

A paprika szerepe itt lép be a történetbe: a kutatáshoz nagy mennyiségű vitaminforrásra volt szükség, és kiderült, hogy a szegedi paprika kiemelkedően gazdag ebben az anyagban. Ez tette lehetővé, hogy a korábbi, milligrammos mennyiségek helyett kilónyi anyaggal dolgozzanak – ez a mennyiségi ugrás döntötte el a kérdést.

A szegedi kutatás azonban nem merült ki ennyiben. Ugyanebben az időszakban azonosította a fumársavat és további olyan vegyületeket, amelyek később a sejtlégzés folyamatát leíró Krebs-ciklus részeként váltak ismertté – vagyis a biológiai égés alapmechanizmusához is hozzájárult.

A Nobel-díj, 1937

Az elismerés 1937-ben érkezett: orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a biológiai égési folyamattal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra. A megfogalmazás pontosan mutatja, hogy a bizottság nem egyetlen anyag felfedezését, hanem az egész anyagcsere-kutatási irányt díjazta.

A díj magyar szempontból is fordulópont volt: első alkalommal ítéltek Nobel-díjat olyan kutatásért, amely teljes egészében Magyarországon, magyar egyetemen készült. A szegedi laboratórium ezzel néhány évre a nemzetközi biokémia egyik központjává vált.

A háború és a titkos küldetés

Az életút legdrámaibb szakasza a második világháborúhoz kötődik. 1944-ben Kállay Miklós miniszterelnök Isztambulba küldte, hogy titkos tárgyalásokat folytasson a szövetségesekkel a háborúból való kilépésről. A küldetés kitudódott, Hitler pedig elfogatóparancsot adott ki ellene.

Szent-Györgyi ezt követően bujkált: 1945-ig kellett a Gestapo elől rejtőznie. Ez az epizód azért is fontos, mert megmutatja, hogy a tudósi tekintély a korszakban politikai eszközzé is válhatott – egy Nobel-díjas név hitelesebb tárgyalópartnert jelentett, mint egy diplomata.

Emigráció és új kutatási irány

A háború után rövid ideig komoly szerepe volt a magyar tudományos élet újjászervezésében, 1947-ben azonban – a kiépülő kommunista rendszerrel szembeni fenntartásai miatt – elhagyta az országot. Az Egyesült Államokban telepedett le, és 1955-ben amerikai állampolgár lett.

Woods Hole-ban megalapította az izomkutatással foglalkozó intézetét, és itt érte el a második nagy tudományos eredményét: annak leírását, hogyan működik együtt az aktin és a miozin fehérje az izom-összehúzódásban. Ez az izomélettan alapvetése, és a mai napig ez a modell áll a tankönyvekben.

Késői éveiben a rákkutatás felé fordult, és a kvantumbiológia szemléletével próbált magyarázatot keresni a sejtek működésére. Ez az irány a maga korában sokak szerint spekulatív volt, és nem is hozott áttörést – de jól mutatja azt a hozzáállást, amely az egész pályáját jellemezte: a nagy, alapvető kérdések keresését.

A gondolkodásmód

Szent-Györgyi tudományos módszertanának lényege, hogy nem a részletekből indult ki, hanem a működés egészéből, és onnan haladt lefelé. Ezért tudott több, egymástól távoli területen – anyagcsere, vitaminkutatás, izomműködés, sejtbiológia – érdemi eredményt elérni.

Emellett rendkívül tudatosan foglalkozott a tudomány társadalmi szerepével is. Írásaiban rendszeresen visszatér, hogy a kutatás felelősséggel jár, és hogy a tudós nem húzódhat vissza a laboratóriumba a világ elől – ezt a nézetet a saját életével is alátámasztotta.

Mi maradt belőle itthon?

A szegedi egyetem ma az ő nevét viseli, és a városban több emlékhely és kiállítás kapcsolódik hozzá. A tudománytörténeti hagyaték jelentős része – levelezés, laborjegyzetek, korabeli felvételek – közgyűjteményekben található, és egyre nagyobb arányban digitálisan is kutatható; erről a folyamatról korábbi írásunkban számoltunk be.

A legfontosabb örökség viszont nem tárgyi. A magyar természettudományos oktatás máig arra a mintára épül, hogy a kiváló kutató egyben tanár is – Szent-Györgyi ezt a szerepet a szegedi években következetesen betöltötte, és a tanítványi köréből több nemzetközi karrier indult.

GYIK – gyakori kérdések Szent-Györgyi Albertről

Mikor és miért kapott Nobel-díjat? 1937-ben, orvosi-élettani kategóriában, a biológiai égési folyamattal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra.

Ő fedezte fel a C-vitamint? A korábban általa izolált hexuronsavról a szegedi kutatás során derült ki – Joseph Svirbelyvel közösen –, hogy azonos a skorbutellenes vitaminnal.

Miért fontos a paprika a történetben? Mert kiemelkedően gazdag C-vitaminban, így nagy mennyiségű alapanyagot biztosított a kutatáshoz – ez tette lehetővé az eredmények megerősítését.

Mi köze a Krebs-ciklushoz? Szegedi munkája során azonosította a fumársavat és további vegyületeket, amelyek a sejtlégzés folyamatának leírásában alapvetőnek bizonyultak.

Mi történt vele a háborúban? 1944-ben titkos küldetéssel Isztambulba utazott a szövetségesekkel való tárgyalásra; miután ez kitudódott, Hitler elfogatóparancsot adott ki ellene, és 1945-ig bujkálnia kellett.

Mivel foglalkozott Amerikában? Az izomműködés kutatásával – az aktin és a miozin szerepének leírásával –, majd késői éveiben a rákkutatással és a kvantumbiológiai megközelítésekkel.