Egy szimfónia, amelyet hetven évig nem játszottak el

A hangverseny tételrendje a jegyértékesítő szerint: Kósa György 7. (Mohács) szimfóniája – ősbemutató –, Bartók Béla 1. hegedűversenye (Sz. 36, BB 48a), majd Sugár Rezső Hunyadi – hősi ének című műve. Néhány évadismertető más sorrendet közölt, érdemes tehát a műsorfüzetet megvárni.

Kósa György (1897–1984) Bartók, Kodály és Dohnányi tanítványa volt, akit egykor Bartók és Kodály leghivatottabb örökösének tartottak – majd kiszorult a kánonból. Életművének körülbelül egyharmada soha nem szólalt meg nyilvánosan. A most bemutatandó szimfónia 1957-ben készült; a hvg360 olvasatában 1956 tragédiájának allegóriájaként értelmezi – ezt az olvasatot azonban sem a zenekar, sem a többi évadösszefoglaló nem erősíti meg, és a Mohács 500 emlékévhez sem köti egyetlen forrás sem.

Kik játszanak?

Vezényel Kovács János, a magyar karmesterek doyenje. Szoló: Pusker Júlia (hegedű). Énekesek: Brassói-Jőrös Andrea (szoprán), Schöck Atala (alt), Kovácsházi István (tenor), Sándor Csaba (bariton), a narrátor Lux Ádám. Közreműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba) és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkórusa. Jegyár a zenekar oldala szerint 6000 és 12 500 forint között – ezt az adatot egy listázás közli, érdemes a vásárlás előtt ellenőrizni.

Bartók első hegedűversenyéről

A műsor középső tétele önmagában is érdekes választás. Bartók 1907–08-ban írta ezt a hegedűversenyt Geyer Stefinek, de a mű csak jóval a szerző halála után került elő és hangzott fel. Egy ősbemutató mellé tehát egy második, későn megszólalt mű áll – a program logikája pontosan ez.

Milyen évad következik?

A zenekar a 2026/2027-es évadban 33 hangversenyt ad, közöttük nyári koncerteket a martonvásári Brunszvik-kastélyban. Zeneigazgató Vashegyi György, kórusigazgató Somos Csaba. Hat bérlet választható: Kocsis, Opera, Ferencsik, Lukács, Pászti, valamint a Próbaterem-vendégség sorozat.

A kiemelt tételek közül: novemberben Kocsis Zoltán halálának tizedik évfordulójára emlékkoncert Brahms-művekkel; Mahler 6. szimfóniája Kovács János 75. születésnapja alkalmából; október 29-én Charles Silver Csipkerózsika című művének magyarországi bemutatója a Müpában; Reynaldo Hahn La Carmélite című operájának hazai premierje; az Opera-bérletben Bellini Normája és Mozart Don Giovannija; a Pászti-bérletben Fauré ritkán hallható Requiemje. Október 3-án Schubertiáda a Kocsis Zoltán teremben, 2027. május 30-án pedig a Magyar Klasszikus Zene Napja Liszt, Debussy, Dohnányi és Bartók műveivel.

A vendégek között karmesterek: Lawrence Foster, Giancarlo Andretta, Attilio Cremonesi, Riccardo Frizza, Carlo Montanaro. Szolóisták: François Leleux (oboa), Baráti Kristóf, Szűcs Máté, Arne Zeller, Berecz Mihály, Rozsonits Ildikó, Tarkövi Gábor, Alessandro Luongo és Kolonits Klára.

Miért érdekes egy elfelejtett szerző ősbemutatója?

Az évadnyitó hangversenyeket a nagyzenekarok jellemzően biztos sikerő műsorral kezdik. Az, hogy egy soha el nem játszott, hetven éves partitúra kerül a nyitóest közepébe, programértékű döntés: azt üzeni, hogy a zenekar a saját 20. századi hagyományában még feltáratlan anyagot lát. Ha a Kósa-ősbemutató jól szól, az nem egyetlen est nyeresége, hanem egy egész életmű újranyitása lehet.

Amit még nem tudunk

  • A szimfónia hossza, hangszerelése és a kézirat forrása nem nyilvános.
  • Sugár művének műfaji megjelölése ingadozik a forrásokban (oratórióum, illetve hősi ének).
  • A záróhangversenyek és a bérletek pontos műsorai részben még alakulnak.

Kapcsolódó cikkeink