Mikor és hol zajlott a Kurtág 100?

A Müpa 2026. február 18. és 20. között rendezte meg a Kurtág 100 programsorozatot, amelynek középpontjában a szerző február 19-i, századik születésnapja állt. A három nap nem egyszerűen három koncert volt: film, szakmai beszélgetés, kiállítás és két nagy hangversenyest alkotta a szerkezetet.

A születésnapi koncertet a világ több pontján élőben követhették az érdeklődők. Egy kortárs magyar szerző esetében ez rendkívüli helyzet – Kurtág neve ugyanis a nemzetközi kortárs zenei életben évtizedek óta a legnagyobb tekintélyűek közé tartozik.

Az első nap: dokumentumfilm és szakmai beszélgetés

Február 18-án a Kurtág-töredékek című dokumentumfilm vetítése nyitotta a sorozatot. A film rendezője Nagy Dénes, aki Ezüst Medve-díjas alkotó – vagyis nem egy alkalmi portréfilmről, hanem szerzői munkáról van szó.

Ugyanezen a napon angol nyelvű szakmai beszélgetés zajlott, amelyet Fazekas Gergely zenetörténész moderált. Ez a nemzetközi keret nem formalitás: Kurtág recepciója jelentős részben külföldön, német, francia és angol nyelvterületen alakult ki, így a róla szóló szakmai diskurzus is többnyelvű.

A születésnapi koncert: Víkingur Ólafsson és a Stelé

Február 19-én, a századik születésnapon került sor az ünnepi koncertre, amelynek szólistája az izlandi zongorista Víkingur Ólafsson volt, a Müpa 2025/26-os évadának kiemelt művésze. Közreműködött Klenyán Csaba klarinétos és Szűcs Máté brácsaművész, a Danubia Zenekart pedig Markus Stenz vezényelte.

A műsor a legbensőségesebb, néhány perces darabokból ívelt a monumentális Stelé felé, és külön hangsúlyt kaptak a Bach-kapcsolatok. Ez a szerkesztés Kurtág életművének alapvonását mutatja meg: a rövid, tömör, néhány gesztusból álló darabok és a nagy zenekari formák nála nem ellentétek, hanem ugyanannak a gondolkodásnak két léptéke.

Ólafsson bevonása különösen találó választás volt. Az izlandi zongorista éppen a Bach-előadásaival lett világszerte ismert – így a program Bach-szála nem külső ötlet, hanem az előadó saját repertoárjából következett.

Világpremier: Die Stechardin

Február 20-án Keller András vezette a Concerto Budapest hangversenyét, amelynek szólistái Pierre-Laurent Aimard, Szűcs Máté, Fenyő László és Maria Husmann voltak. Az est legfontosabb eseménye a Die Stechardin című egyfelvonásos opera világpremierje volt – szoprán monodráma, Christoph Hein szövegére.

Ez az adat a centenárium legfontosabb híre. Egy százéves szerző új színpadi művét mutatták be – vagyis az évforduló nem lezárás volt, hanem egy folyamatban lévő életmű aktuális állapotának bemutatása. A magyar zenetörténetben erre nincs párhuzam.

Aimard jelenléte szintén beszédes: a francia zongorista évtizedek óta Kurtág műveinek egyik legfontosabb előadója, több darab bemutatója kötődik hozzá. A szólistagárda tehát nem véletlenszerű névsor, hanem az életmű előadói történetének leképezése.

Kiállítás a közösségi terekben

A koncertek mellett a Müpa közösségi tereiben fotókiállítás mutatta be Kurtág életének és pályájának meghatározó pillanatait. Ez a megoldás praktikus és hatásos: a látogató a szünetekben, spontán módon találkozik az anyaggal, nem külön jegyet vásárol hozzá.

A zeneszerzői pályaképek dokumentálása nálunk különösen fontos, mert a 20. századi magyar zenetörténet vizuális anyaga szétszórt: magánhagyatékokban, külföldi archívumokban, kiadói iratokban. Egy évfordulós kiállítás sokszor az első alkalom, hogy ezek egy helyre kerülnek.

Mit jelent Kurtág a magyar zenetörténetben?

Kurtág György a Bartók és Kodály utáni magyar zene legnagyobb nemzetközi hatású alkotója. Zenéjének legfeltűnőbb vonása a tömörség: darabjai gyakran mindössze néhány percesek, néha alig egy percesek, mégis lezárt egészet alkotnak. Ez a sűrítés a 20. századi zene egyik legradikálisabb megoldása.

A másik meghatározó vonás a hang mint gesztus kezelése. Kurtágnál egyetlen leütött hangnak is súlya van – nem anyag, amelyből épül valami, hanem önmagában jelentést hordozó esemény. Éppen ezért nehéz a zenéjét háttérként hallgatni: figyelmet követel.

Pedagógusi hatása külön fejezet. A Zeneakadémián tanított nemzedékek tanultak tőle kamarazenét, és a magyar előadóművészet mai élvonalának jelentős része megfordult a keze alatt. A centenáriumi koncertek több szereplője is ebből a körből érkezett.

Mit tanulhatunk egy ilyen évfordulóból?

A magyar kulturális évfordulók többsége halottakról szól. A Kurtág 100 azért volt tanulságos, mert egy élő szerzőt nem szoborrá emelt, hanem alkotóként mutatott be – új művel, élő közvetítéssel, nemzetközi szakmai beszélgetéssel.

Ez a modell máshol is alkalmazható lenne. A hazai gyakorlat jellemzően az elismerés utólagosságában gondolkodik; a februári programsorozat viszont azt mutatta meg, hogy egy évfordulóból nemcsak megemlékezés, hanem repertoárépítés is lehet.

A 2026/2027-es hangversenyév további terveiről korábbi összefoglalónkban írtunk részletesen.

GYIK – Kurtág 100

Mikor született Kurtág György?
1926. február 19-én; idén februárban lett százéves.

Mikor volt a Kurtág 100 programsorozat?
2026. február 18. és 20. között a Müpában.

Ki volt a születésnapi koncert szólistája?
Víkingur Ólafsson izlandi zongorista, Klenyán Csaba és Szűcs Máté közreműködésével, a Danubia Zenekar élén Markus Stenz vezényletével.

Milyen új mű szólalt meg először?
A Die Stechardin című egyfelvonásos, szoprán monodráma-opera, Christoph Hein szövegére, világpremierként február 20-án.

Ki vezényelte a záró estet?
Keller András, a Concerto Budapest élén; szólistái Pierre-Laurent Aimard, Szűcs Máté, Fenyő László és Maria Husmann voltak.

Volt-e filmes program?
Igen, a Kurtág-töredékek című dokumentumfilm Nagy Dénes rendezésében, valamint angol nyelvű szakmai beszélgetés Fazekas Gergely moderálásával.

Mi jellemzi Kurtág zenéjét?
Szélsőséges tömörség és a hang gesztusértékű kezelése: rövid, néhány perces vagy annál rövidebb darabok, amelyek mégis lezárt egészet alkotnak.