Kevés magyar ünnep van, amelyről annyi tévhit kering, mint augusztus 20-ról. A hivatalos elnevezés – „államalapításunk és Szent István király ünnepe” – önmagában is félrevezető: augusztus 20. nem az államalapítás napja, és nem is Szent István halálának napja. Nézzük végig, mit tudunk valójában.

Mikor született, és mikor koronázták?

A király születési évét nem ismerjük. Kristó Gyula, a Szent István-monográfia szerzője három, forrásokból adódó évszámot említ – 967, 969 és 975 –, de egyiket sem tartja megbízhatónak, ezért maga is csak annyit mond, hogy „a 980 körüli esztendők valamelyikében” született. Konkrét évszámot tehát felelősen nem lehet leírni.

A pogány nevét, a Vajkot egyetlen egykorú külföldi forrás, Merseburgi Thietmar krónikája őrizte meg. Érdekes részlet, hogy ez a név még jóval a keresztsége után is ismert volt külföldön – vagyis a névváltás nem volt olyan éles cezúra, ahogy azt a tankönyvi kép sugallja. A keresztelést a Nagyobbik legenda Adalbert prágai püspöknek tulajdonítja, Kristó szerint ez a 990-es évek közepén történhetett; a pontos évszám és helyszín viszont nincs bizonyítva.

A koronázás dátuma máig vitatott. A közkeletű 1000. december 25. mellett komoly érvek szólnak az 1001. január 1., sőt Kristó szerint az 1001 pünkösdje melletti olvasat mellett is. Az ellentmondás technikai oka egyszerű: a korabeli oklevélgyakorlatban nem volt egységes az évkezdet – hol december 25-öt, hol január 1-jét tekintették az új év első napjának –, így ugyanaz az esemény kétféle évszámmal is szerepelhet. Kristó összegzése egyértelmű: nincs olyan bizonyíték, amely alapján teljes bizonyossággal választani lehetne a lehetséges dátumok között. A helyszín is vitatott: a többségi álláspont Esztergom, de Szabados György 2019-es tanulmánya Székesfehérvár mellett érvel.

1038. augusztus 15. – és miért lett 20-a?

István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg. A hagyomány szerint halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot – érdemes tudni, hogy ezt a mozzanatot sok történész vitatja, legendaelemnek tekintve.

Az ünnep dátuma a szentté avatáshoz kötődik: 1083. augusztus 20-án emelték oltárra I. István ereklyéit Székesfehérvárott, I. (Szent) László kezdeményezésére, VII. Gergely pápa hozzájárulásával. Hogy miért nem augusztus 15-én, arra két magyarázat él egymás mellett. A legendás szerint a szertartás öt napot csúszott, mert István koporsóját nem tudták felnyitni addig, amíg a fogságban tartott Salamont szabadon nem engedték. A prózaibb magyarázat szerint László egyszerűen nem akarta, hogy az új ünnep egy már meglévő Mária-ünnepre essen.

Egy gyakori sajtóhiba: nem 1686-ban avatta szentté Istvánt XI. Ince pápa. A szentté avatás 1083-ban történt; 1686-ban a pápa azt rendelte el, hogy Buda visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ emlékezzék meg Szent Istvánról – vagyis kiterjesztette az ünnepet az egyetemes egyházra.

A Szent Jobb kalandos útja

A szentté avatáskor a maradványok közül hiányzott a jobb kéz – ebből lett a Szent Jobb. Az ereklye útja önmagában is regény: a 11. század végén Mercurius bencés szerzetes birtokolta, a megtalálás helyén Szent László apátságot alapított (Szentjobb, ma Sâniob Romániában). Innen Székesfehérvárra, a török elől Boszniába, majd 1590 körül a raguzai domonkosokhoz került.

Mária Terézia szerezte vissza 1771-ben, és hozatta Bécsen át Budára; a Magyar Nemzeti Levéltár dokumentumai szerint a nyilvános ünnepségek július végén zárultak, az uralkodó 1772-es alapítványlevele pedig július 21-ét jelölte meg a Budára érkezés évfordulójaként. 1938-ban, István halálának 900. évfordulóján az Aranyvonat vitte körbe az országban. 1944-ben a koronaőrség parancsnoka a salzburgi Mattsee-be menekítette, 1945. augusztus 18-án hozták haza. 1950-ben a kommunista hatalom betiltotta a Szent Jobb-körmenetet, az ereklyét pedig huszonegy éven át a bazilika prépost-plébánosának lakásán, falba épített páncélszekrényben őrizték. Ma a budapesti Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában látható.

Hol van eltemetve Szent István?

A rövid válasz: pontosan nem tudjuk. Székesfehérvárott, az általa alapított Szűz Mária-bazilikában temették el, de a sírja nem maradt fenn épen – 1083-ban az ereklyéket kiemelték, a bazilikát pedig a török korban elpusztították.

A Nemzeti Emlékhelyen látható, római kori kőládából átfaragott „Szent István-szarkofág” azonosítása is bizonytalan: a mai kutatás szerint nem a bazilikából került elő, és a díszítése inkább a 11. század végére tehető. Az ereklyék ma szétszórtan találhatók: a Szent Jobb Budapesten, csontereklyék több magyar városban, valamint Kölnben, Aachenben és Dubrovnikban.

Folyamat vagy egyetlen esemény?

A történettudomány legizgalmasabb vitája nem a dátumokról szól, hanem arról, ki alapította az államot. Thoroczkay Gábor nyíltan vállalja, hogy Gézát nem tekinti az államalapítás részének: szerinte a valódi struktúrateremtés István személyes szervezőmunkája. Font Márta ezzel szemben folyamatként írja le az eseményt – monográfiájának már a címe is programnyilatkozat: Államalapítás 970–1038, vagyis Géza uralmának kezdetétől számol.

A legszebb összegzés Makk Ferenctől származik, aki egy 2011-es tanulmányában így fogalmazott: amíg Géza „államálmodó” volt, addig István „államalkotó” lett.

Hat állítás, amit nem érdemes továbbadni

  • „Augusztus 20. az államalapítás napja.” Nem: a szentté avatás napja.
  • „1686-ban avatták szentté Istvánt.” Nem: 1083-ban.
  • „Orseolo Péter István fia volt.” Nem: a nővérének a fia.
  • „A fehérvári szarkofág Szent Istváné.” Az azonosítás vitatott.
  • „Létezett Szilveszter-bulla.” A II. Szilveszter pápának tulajdonított kiváltságlevél 17. századi hamisítvány; Karácsonyi János bizonyította 1891-ben.
  • „István betiltotta a rovásírást.” Ilyen rendelkezés nem létezett; az állítás egy 20. századi hamisítványon alapul.

2026-ban egyébként nincs kerek Szent István-évforduló: a szentté avatás 943., a halál 988. évfordulója. A millennium 2038-ra esik – arra viszont már érdemes készülni. Az ünnep 19–20. századi átalakulásáról, az új kenyér és a tűzijáték hagyományáról holnapi írásunkban olvashat az Új kor rovatban; a Székesfehérvári Királyi Napok programját az Esemény-tár rovatban gyűjtöttük össze.