2003 tavaszán indult a magyar képernyőn egy műsor, amelynek az alapötlete jó volt, a kivitele viszont annyira nem, hogy azóta gyakorlatilag nyoma veszett. A Repülj most! ma leginkább arra jó példa, hogyan lehet egy formátumot úgy elrontani, hogy közben mindent „szabályosan" csinálnak.
Mi volt a Repülj most!?
Az ötlet egy mondatban összefoglalható: két riporter Budapest frekventált pontjain megszólít járókelőket, és feltesz nekik egyetlen kérdést — hajlandó-e az illető most azonnal elindulni öt napra egy távoli üdülőhelyre. A vágott, félórás adás alatt meg kell találni azt a két embert, aki tényleg felül a gépre.
A dramaturgia is adott: a két kiválasztottnak lehetőleg nagyjából egyszerre kell a reptérre érnie, hogy a feszültség végig kitartson.
Miért nem működött?
A Papirusz 2003-as kritikája szerint a baj nem az ötlettel volt, hanem azzal, amit a megvalósítás implicit módon állított a nézőről és a megszólítottról.
A kérdés ugyanis csak látszólag szól mindenkihez. Aki „most azonnal" el tud indulni öt napra, annak nincs kötött munkaideje, nincs kisgyereke óvodából elhozni, nincs beteg szülője, nincs másnapi vizsgája. A műsor tehát nem a spontaneitást díjazta, hanem a kötöttségek hiányát — miközben úgy tett, mintha bárkinek egyenlő esélye lenne. Innen ered a korabeli kritika kifejezése: „negatív nyereményjáték". Nem az nyer, aki jól válaszol, hanem az, akinek amúgy sincs vesztenivalója.
A második probléma a beleegyezés. Az utcán, kamerával, tét alatt, gondolkodási idő nélkül feltett kérdés nem valódi választás. Aki nemet mond, az a vágott adásban is szerepelhet — és a szerkesztés dönti el, hogy ez viccesnek vagy szánalmasnak látszik-e.
A pályázat és a képernyő közti szakadék
A kritika éle részben abból eredt, hogy Friderikusz Sándor néhány hónappal korábban, 2002 őszén pályázott a Magyar Televízió elnöki posztjára. A pályaműben olyan közszolgálati televíziót vázolt fel, amelynek feladata a közösségi és a fogyasztói értékek együttes közvetítése.
Fél évvel később ugyanő műsorkészítőként tért vissza — és a kritikus szerint az elvekből nem sok látszott a képernyőn. A Papirusz akkori értékelése kemény volt, és a mai olvasó dolga eldönteni, mennyire állja ki az idő próbáját; a cikk mindenesetre a maga korában született, és úgy is olvasandó.
Ki az a Friderikusz Sándor?
1958. július 2-án született Nyíregyházán. A hetvenes évek közepétől a Magyar Rádiónál dolgozott, többek között a 168 óra című oknyomozó műsornál. A kilencvenes évek elején az MTV pályázatán két saját műsorral nyert: az Az én mozim dokumentarista riportműsorral és a Friderikusz-show szórakoztató beszélgetős formátummal — utóbbi tette országosan ismertté.
A pálya főbb állomásai
- 1990-es évek — Az én mozim, Friderikusz-show az MTV-n
- 1998-tól — RTL Klub (Meglepő és mulatságos), majd TV2 (Osztálytalálkozó, Gyerekszáj)
- 2002–2005 — A szólás szabadsága, heti politikai elemző műsor az MTV-n
- 2008 — Friderikusz most az ATV-n, heti négy alkalommal
- 2013–2016 — Friderikusz és Összezárva Friderikusszal az ATV-n
- 2020 — Életünk története az RTL Klubon
Elismerései közé tartozik a Joseph Pulitzer-emlékdíj, a Prima Primissima (2005) és a Déri János-díj (2007).
2021: a podcast
A pálya legérdekesebb fordulata 2021-ben következett be, amikor Friderikusz részben otthagyta a televíziót, és saját YouTube-csatornát indított Friderikusz Podcast néven. A formátum minimális: egy hosszú, vágatlan hatású beszélgetés, díszlet és showelemek nélkül.
Ez pontosan az ellentéte annak, amit a Repülj most! csinált. Ott a szerkesztés termelte a feszültséget, itt a beszélgetőpartner ideje és türelme adja a tartalmat. A műfaj, amelyben Friderikusz mindig is a legerősebb volt — a hosszú interjú —, végre olyan közeget kapott, ahol nem kell félórába vágni.
2026: vissza a képernyőre
Csaknem öt év online műsorkészítés után Friderikusz 2026-ban visszatért a hagyományos televízióba: az RTL-en és az RTL+ Premiumon indult Friderikusz Talkshow szombat esti kerekasztal-formátum, öt vendéggel — hírességekkel és érdekes civilekkel — az élettörténeteikről.
A sajtóvisszhang jellemző kérdése az volt, hogy mire jó ez: a tévés változat nagyjából ugyanaz, mint amit a podcastban amúgy is csinál, csak rövidebb formában és több megkötéssel. Húsz évvel a Repülj most! után tehát ugyanaz a dilemma tér vissza más köntösben — mit tesz hozzá a televíziós keret ahhoz, ami nélküle is működik?
Mit tanulhatunk belőle ma?
A Repülj most! egy olyan formátumcsalád korai magyar példája, amely azóta világszerte elterjedt: az utcán, felkészülés nélkül megszólított emberre épülő tartalom. A közösségi médiában ma ez a műfaj napi termelés — utcai kérdezz-felelek, „mennyit keresel", váratlan pénzosztás, azonnali döntést kérő kihívások.
Ugyanaz a két gyenge pontja maradt meg, amit a 2003-as kritika kifogásolt. Az egyik a rejtett szelekció: az azonnali igent olyan élethelyzet teszi lehetővé, amelyet a műsor érdemként mutat fel, holott csak körülmény. A másik a beleegyezés minősége: a kamera előtt, tét alatt, gondolkodási idő nélkül adott igen jogilag rendben lehet, emberileg mégis törékeny — és a vágás dönti el, mi lesz belőle.
A különbség, hogy ma a megszólított utólag maga is szólhat: kommentben, saját videóban, saját platformon. 2003-ban ez a lehetőség nem létezett — a szerkesztőé volt az utolsó szó.
GYIK – Repülj most! és Friderikusz
Mi volt a Repülj most!?
2003-as magyar televíziós műsor, amelyben riporterek az utcán szólítottak meg embereket azzal a kérdéssel, hajlandók-e azonnal elindulni öt napra egy távoli üdülőhelyre.
Miért érte kritika a műsort?
Mert a „most azonnal" feltétel valójában azokat szűrte ki, akiknek munka, család vagy tanulmányok miatt kötöttségeik vannak — miközben úgy tett, mintha mindenkinek egyenlő esélye lenne. Emellett az utcán, kamera előtt, gondolkodási idő nélkül feltett kérdés nem ad valódi választási lehetőséget.
Ki készítette a műsort?
Friderikusz Sándor, néhány hónappal azután, hogy 2002 őszén pályázott a Magyar Televízió elnöki posztjára.
Mikor született Friderikusz Sándor?
1958. július 2-án, Nyíregyházán.
Mikor indult a Friderikusz Podcast?
2021-ben, saját YouTube-csatornán, miután részben otthagyta a televíziót.
Visszatért Friderikusz a televízióba?
Igen, 2026-ban, a Friderikusz Talkshow című szombat esti műsorral az RTL-en és az RTL+ Premiumon.
