"a magyarázatok szépen emelkedtek, lengtek, sodródtak a leveg?ben - nagyon ritkán szétpukkadtak, gyakran olyan magasra, messzire szálltak, hogy a türelmes bámuló sem tudhatta biztosan: ott, a pontocska még az, vagy pont sincs már, semmi sincs, csak beleképzelés."
Ez a könyv a képzelet m?ve és remélhet?leg az is marad! Szerepl?i néhány közismert politikust kivéve kitalált személyek, de hasonlóságuk létez? személyekkel nem mindig a véletlen m?ve. A történelem fordulataiért a szerz? nem vállal felel?sséget.
Iain M. Banks klasszikus regénye mesterien keveri az SF és a kémregény elemeit. Cheradenine Zakalwe valaha a Kultúra egyik legjobb ügynöke volt. Mára visszavonult, de most egy utolsó bevetésre hívják. Megbízói azonban nincsenek felkészülve a férfi múltában rejt?z? szörny? titkokra.
Könyvünk f?h?se, Amir Afganisztán gazdagabbik arcának fényében fürdik, mígnem gyermekkora felh?tlenségének váratlanul véget vet egy nem hétköznapi barátság elárulása. Még maga sem tudja, hogy tette következményei egész életét meghatározzák majd, s végképp nem sejti, hogy sajátja mellett az ?t körülvev? feln?ttek titkaiból összeálló jókora hazugsággal is neki kell majd egyszer szembenéznie. Afganisztán történelmének ezredfordító pillanatai Amir sorsát is alaposan átalakítják: hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi feln?tt életét, egykori b?ne jóvátételének lehet?ségét?l is óceánnyi távolságra kényszerülve.
A kiskutya érkezése majdnem akkora frász, mint a szülés. Ráadásul várandós kutyáknál is végeznek ultrahangos vizsgálatot - a cél természetesen nem a fütyi lokalizálása, hanem a kölykök számának elôrelzése. Akár saját kutyánk szül, akár jó pénzért örökbe fogadunk, és nincs még neve a gyermeknek, vagy valami teljesen hasznavehetetlen, amin érzôdik, hogy bele se gondoltak, kinek lesz és miért.
Memoár, útikönyv és történelmi könyv egyben - Tibetrôl nem csak kezdôknek. Patrick French a rejtélyes Tibet valódi arcát mutatja meg nekünk testközelbôl, részletekbe menô leírásokkal, illetve fejtegetésekkel t?zdelve meg kalandjai elbeszélését. Ez a könyv eloszlatja a tévhiteket: a maga nyers valóságában mutatja be ezt a valójában ismeretlen országot és egy olyan nép életét, amely sok év óta kínai elnyomás alatt él.
Irwin Shaw (1913-1984) ízig-vérig színpadi szerz?, akinek darabjai új témákat és új színt hoztak a modern amerikai drámaírásba, nevét azonban Oroszlánkölykök cím? regénye nyomán ismerte meg a világ, amint a második világháborúról szóló terjedelmes, de könnyed, olvasmányos stílusban megírt m? hamarosan számos nyelven megjelent, így magyarul is, el?ször 1958-ban, s azóta több magyar kiadást is megért.
Isten megtette a maga csodáját; ? akkor is van, ha nincs. Most rajtunk a sor, hogy megtegyük a magunkét. Azt, hogy visszalépünk a szakadék szélér?l, ahová a gy?lölet és annak legveszedelmesebbike az öngy?lölet taszított. Sokfajta keser?ségünkre jó okunk van. Öngy?löletünk azonban oktalan. Még akkor is az, ha valóban bestiális lények vagyunk. Igen, azok vagyunk. De nem csak azok, hanem a létezés h?sei is. Ha akarjuk, de ha nem, akkor is.
keménytáblás védôborítóval * 240 oldal * 2370 Ft www.tericum.hu
Az üzleti hírszerzés piaca jelent?s változásokon ment keresztül Magyarországon is az elmúlt évek során. Egyre több helyen oktatják az üzleti hírszerzést, egyre több magánnyomozó irodát bíznak meg ilyen jelleg? ügyekkel, és egyre több cég fordít kiemelt figyelmet az üzleti hírszerzésre, illetve annak elhárítására is, mert csak így tudnak versenyben maradni.
Regényeinek jó ismer?i is meglep?dhetnek Virginia Woolf Három adomány cím? kései (1938), de talán legnagyobb ív? és legtágabb perspektívájú esszéjének témaválasztásán, melynek kiinduló kérdését akár ma is feltehetjük: miképp lehet megakadályozni a háborút? Woolfot azonban mindig is foglalkoztatta a háború: regényeiben búvópatakként van jelen ez a motívum, a Három adomány-ban viszont e köré rendezi a szöveget. A kérdés önmagában provokatív, mert retorikailag azt sugallja, hogy választ is kapunk rá.
A 15 éves kamaszlány leveleket ír a kishúgának, Zoe-nak, aki a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás ideje alatt halt meg. Levélírás közben megtalálja önmagát és helyét a családban, és feldolgozza húga halálát is. Hiteles könyv a fájdalomról, kamaszkorról és a sebek begyógyulásáról.
Iain M. Banks világhír? science-fiction regényében az emberiség már szétszéledt a galaxisban, és hála a magasfokú technológiai fejlettségnek, mindenki megkaphatja, amire éppen szüksége van. Vége a betegségeknek, és vége a halálnak is. Az élet nem szól másról, mint különféle játékokról, partikról és szórakozásról.
A Kivándoroltak 1992-ben jelent meg Németországban, majd négy évvel kés?bb a szerz? fordításában az angol nyelvterületen. A kritikusok egybehangzó véleménye szerint Sebald életm?vének legtökéletesebb darabja ez a négy elbeszélésb?l álló ciklus. Henry Selwyn, Paul Bereyter, Ambros Adelwart, Max Ferber - az író e négy, különös, boldogtalan sorsú kivándorolt életének felderítésére vállalkozik hosszú elbeszéléseiben. Amerikába, Angliába, Svájcba utazik, hogy megismerje és lejegyezze egykori f?bérl?je, általános iskolai tanára, nagybátyja és fest? barátja múltját, és a rokonok, ismer?sök elbeszélései labirintusszer?en vezetik újabb és újabb sorsokhoz és helyszínekre, a nyomkeresés logikája szerint.
Virginia Woolfnak ez a m?ve igazi ritkaság: családregény. Három generáció megannyi tagjának életútján követi nyomon a modern angol társadalom kialakulását. Az els? nemzedék, a Pargiter család és oldalágai a kés? viktoriánus nagypolgárságot képviselik: éppen akkor, 1880-ban lépünk be a történetbe, amikor Abel Pargiter ezredes feleségének halálos ágya körül a következ? generáció, a fiú- és lánygyermekek ábrándozva vagy türelmetlenül saját önálló életüket tervezgetik.
Tökéletlen tudomány. - Gawande doktor ezt állítja az orvoslásról. De azt sem hallgatja el, hogy maguk az orvosok sem tökéletesek; hibáznak, rosszul is döntenek olykor, s ez alól ? maga sem kivétel. A fiatal amerikai sebész krimiszer?en izgalmas, megkapóan ?szintén elmondott történetekkel illusztrálja mindezt: betegekr?l, orvosokról s kettejük sajátos, semmi máshoz nem hasonlítható kapcsolatáról.
Bertrand, a magányos farmer a világtól távol él kicsiny birtokán. Kalandos élet után most csak nyugalomra vágyik. Egy napon fiatal pár állít be hozzá, éjszakai szállást kérnek. Bertrand még nem tudja, hogy a fiú a nagyvárosban ellopott egy kokainszállítmányt a maffiától és nyomában vannak a bosszúra szomjazó banditák. A maffiózók hamarosan meg is érkeznek és rátámadnak a tanyára.
Már jó pár éve történt, hogy egy baranyai falu kis iskolájának napközis tanáraként, olyan dolgot kellett kitalálnom, ami délutánra az oktatásban megfáradt gyermekek érdekl?dését felkelti, és szellemi képességeiket is fejleszti.
Szórakoztató logikai feladványokat találtam ki, amelyek megoldásához csak egy ceruzára, papírra és persze egy kis józan paraszti észre volt szükség. Így született meg az ?elmebajnokság? - amely a kedves olvasó által kezében tartott könyv alapja volt! A gyerekek jól szórakoztak, versenyeztek egymással hétr?l - hétre, újabb és újabb fordulókon keresztül egész éven át.
A két világháború közti német nyelv? irodalom b?velkedik olyan m?vekben, melyek jelent?ségét csak megjelenésük után két-három évtizeddel ismerték fel. Franz Kafka, Hermann Broch, Robert Musil alkotásai mellett az 1905-ben született és 1994-ben elhunyt Elias Canetti f? m?ve, a Káprázat cím? regény is ezek közé tartozik. 1932-ben keletkezett, és 1935-ben jelent meg el?ször, de csak az ötvenes években figyeltek fel rá világszerte.
"itt minden nagyon közel van túlságosan közel annyira közel hogy nincs többé az a hézag sem amin a hazugság alapszik itt minden magával teljesen azonossá válik egyértelm?vé itt már nem merülnek fel kérdések ezért nincsenek válaszok sem vagy ha úgy tetszik itt már minden válasz de senki sem tudja már föltenni azt a kérdést íme a teljes bizonyosság"
Ez a könyv a képzelet m?ve és remélhet?leg az is marad! Szerepl?i néhány közismert politikust kivéve kitalált személyek, de hasonlóságuk létez? személyekkel nem mindig a véletlen m?ve.
Iain M. Banks klasszikus regénye mesterien keveri az SF és a kémregény elemeit. Cheradenine Zakalwe valaha a Kultúra egyik legjobb ügynöke volt. Mára visszavonult, de most egy utolsó bevetésre hívják. Megbízói azonban nincsenek felkészülve a férfi múltában rejt?z? szörny? titkokra.
A kiskutya érkezése majdnem akkora frász, mint a szülés. Ráadásul várandós kutyáknál is végeznek ultrahangos vizsgálatot - a cél természetesen nem a fütyi lokalizálása, hanem a kölykök számának elôrelzése. Akár saját kutyánk szül, akár jó pénzért örökbe fogadunk, és nincs még neve a gyermeknek, vagy valami teljesen hasznavehetetlen, amin érzôdik, hogy bele se gondoltak, kinek lesz és miért.
Regényeinek jó ismer?i is meglep?dhetnek Virginia Woolf Három adomány cím? kései (1938), de talán legnagyobb ív? és legtágabb perspektívájú esszéjének témaválasztásán, melynek kiinduló kérdését akár ma is feltehetjük: miképp lehet megakadályozni a háborút? Woolfot azonban mindig is foglalkoztatta a háború: regényeiben búvópatakként van jelen ez a motívum, a Három adomány-ban viszont e köré rendezi a szöveget. A kérdés önmagában provokatív, mert retorikailag azt sugallja, hogy választ is kapunk rá.
A 15 éves kamaszlány leveleket ír a kishúgának, Zoe-nak, aki a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás ideje alatt halt meg. Levélírás közben megtalálja önmagát és helyét a családban, és feldolgozza húga halálát is. Hiteles könyv a fájdalomról, kamaszkorról és a sebek begyógyulásáról.
A Kivándoroltak 1992-ben jelent meg Németországban, majd négy évvel kés?bb a szerz? fordításában az angol nyelvterületen. A kritikusok egybehangzó véleménye szerint Sebald életm?vének legtökéletesebb darabja ez a négy elbeszélésb?l álló ciklus. Henry Selwyn, Paul Bereyter, Ambros Adelwart, Max Ferber - az író e négy, különös, boldogtalan sorsú kivándorolt életének felderítésére vállalkozik hosszú elbeszéléseiben. Amerikába, Angliába, Svájcba utazik, hogy megismerje és lejegyezze egykori f?bérl?je, általános iskolai tanára, nagybátyja és fest? barátja múltját, és a rokonok, ismer?sök elbeszélései labirintusszer?en vezetik újabb és újabb sorsokhoz és helyszínekre, a nyomkeresés logikája szerint.
Virginia Woolfnak ez a m?ve igazi ritkaság: családregény. Három generáció megannyi tagjának életútján követi nyomon a modern angol társadalom kialakulását. Az els? nemzedék, a Pargiter család és oldalágai a kés? viktoriánus nagypolgárságot képviselik: éppen akkor, 1880-ban lépünk be a történetbe, amikor Abel Pargiter ezredes feleségének halálos ágya körül a következ? generáció, a fiú- és lánygyermekek ábrándozva vagy türelmetlenül saját önálló életüket tervezgetik.
Már jó pár éve történt, hogy egy baranyai falu kis iskolájának napközis tanáraként, olyan dolgot kellett kitalálnom, ami délutánra az oktatásban megfáradt gyermekek érdekl?dését felkelti, és szellemi képességeiket is fejleszti.
