Schneider Márta helyettes államtitkár, a Kis Varsó és Petrányi Zsolt a magyar pavilon sajtótájékoztatóján

Dreams and conflicts - The Viewer´s Dictatorship (Álmok és konfliktusok - A néz? diktatúrája) a hívószava az idei, ötvenedik Velencei Képz?m?vészeti Biennálénak. Találó címet választott tehát az idei kiállítás f?igazgatója, Franceso Bonami, már ami a magyar kiállítást illeti, hiszen ebb?l az álomszer? tervb?l csak rengeteg konfliktus és fáradozás után születhet meg a kiállítandó m?.

Idén el?ször lehetett pályázni a kiállítás megrendezésére, a M?csarnok és az NKÖM által kiírt pályázaton tíz jelentkez?b?l választotta ki a zs?ri (Fabényi Júlia, Bencsik Barnabás, Néray Katalin, Szoboszlai János és a minisztérium képvisel?i) Petrányi Zsoltot, a Dunaújvárosi Kortárs M?vészeti Intézet vezet?jét.

Petrányi pályázatában annyit írt le, hogy szakítana az eddigi hagyománnyal és csak egyetlenegy m?vet állítana ki, amely valamelyik múzeumi intézménnyel való együttm?ködés eredményeképpen jönne létre. A kiállítandó m?r?l azonban sz?kszavúan csak annyit árult el, hogy az egyiptomi m?vészet lesz a kiindulópontja. Vagyis a pályázat elnyerésének esetére nem volt kész forgatókönyv. Mostanra ugyan már körvonalazódni látszik a projekt, ami a Nefertiti teste címet viseli, de hogy pontosan mit fognak kiállítani a magyar pavilonban, azt egyel?re még senki nem tudja.

Nyilvánvaló, hogy a terv megvalósítása több szempontból is problematikus, a m?vészek ugyanis az eredeti büszthöz ragaszkodnak, annak ikonikus-szimbolikus jellege miatt. Olyan kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatosan, mint: összekapcsolható-e a régi és az új szobor? Meddig lehet eljutni a tárgyalásokban egy német állami múzeummal a m?tárgy esetleges kölcsönadásáról? Milyen minta alapján készítenék el Nefertiti testét, ha, mint mondják, a legszigorúbb egyiptológusnak is meg akarnak felelni? A két szobor összekapcsolódását milyen formában (fotódokumentáció, videók) lehet bemutatni, és ezt a pavilonban hol helyeznék el? A Kis Varsó viszont éppen ezeket a kérdéseket tartja dönt? fontosságúnak: a kiállítandó m? egyben saját létrejöttének bonyodalmas története lesz.

A Kis Varsó mindig is híres volt arról, hogy egyfajta ellen-intézményként m?ködik, és jelen kontextusban figyelemreméltó akciót terveztek a 2002-es frankfurti Manifestára: meghívatlanul akarták felállítani a szobrukat, amely láncokból glóbuszt formázott, és a beszédes ´Az utolsó Biennálé emlékm?ve´ címet viselte. Ehhez képest a "Tulajdonság" cím? munkájukkal részt vettek a berlini biennálén, nem egyértelm? tehát, hogy meddig tartható a nonkonformista attit?d; kérdés, hogy milyen hatással lesz munkásságukra a velencei szereplés.

A két m?vész nemrég tért vissza egyiptomi tanulmányútjáról, de hogy mi lesz ennek a rengeteg konfliktusnak az eredménye, vagyis mit látunk majd a magyar pavilonban, szemlátomást sem Petrányi, sem ?k nem tudják. De nem ez lenne az els? eset a Kis Varsó történetében, amikor a véletlen az ? pártjukra áll. Az esetlegesség, a hibák, a rongálódások (mint pl. a "Zászló" esetében) mindig új olvasatokkal gazdagították a m?veiket.

Jelen esetben éppen ez a történet, a m? keletkezése lehet a kiindulópont, amit Petrányiék most tudatosan választottak. Ennek a történetnek a részét képezi a február végi beszélgetés a Millenárison, valamint ez a sajtótájékoztató, amelynek helyszínét, a Divatcsarnokot a Kis Varsó a Biennáléra való felkészülés egész idejére (egészen júliusig) megkapta, és itt további rendezvényeket, kiállításokat fog tartani.

www.pavilon2003.hu
www.labiennaledivenezia.net