Kardos István a magyar filmgyártás egyik legtermékenyebb, mégis a nagyközönség előtt legkevésbé ismert alakja volt: negyven film forgatókönyvét írta meg, köztük olyanokét, amelyek Cannes-ban és Berlinben is díjat nyertek. 2002. szeptember 24-én hunyt el; ez az írás az ő pályáját foglalja össze.
Ki volt Kardos István?
Forgatókönyvíró és dramaturg, élete végén a Duna Televízió dramaturgiai vezetője. 1942-ben született a felvidéki Galántán. Az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar–történelem szakos diplomát 1965-ben.
A nevét gyakran összekeverik névrokonaival — a magyar kultúrában több Kardos István is dolgozott. Ez az írás a forgatókönyvíróról szól, aki a hetvenes-nyolcvanas évek magyar filmjének egyik legfoglalkoztatottabb szerzője volt.
Tanárból forgatókönyvíró
A pályát nem a filmnél kezdte: előbb általános iskolai tanár volt, majd 1968 és 1975 között középiskolában tanított. Az első felkérést filmforgatókönyv írására Rózsa Jánostól kapta — így született meg a Bűbájosok (1969).
Több film után, 1975-ben került hivatalosan státusba a Filmgyárban, ahol az Objektív Stúdió munkatársa lett. Huszonkét évet töltött ott.
Érdemes tudni, mit jelentett akkoriban a „státusz" a Filmgyárban: a forgatókönyvíró nem projektről projektre szerződő szabadúszó volt, hanem a stúdió alkalmazottja, fix fizetéssel. Ez a rendszer tette lehetővé, hogy valaki két évtized alatt negyven filmen dolgozhasson — és ez magyarázza azt is, miért tűnt el ez a szerzőtípus a kilencvenes évek után, amikor a stúdiórendszer felbomlott.
Negyven forgatókönyv — és csak egy regényből
Az életműve egyik legérdekesebb adata: a negyven forgatókönyvéből mindössze egy készült regény alapján — Rózsa János Álmodó ifjúság című filmje. A többi saját ötletből, illetve a rendezővel közösen kidolgozott anyagból született. Ez a mai magyar filmgyártásban is ritka arány.
A nevéhez fűződő filmek között van a Petőfi ’73, a Vasárnapi szülők, az Egy őrült éjszaka, a Mennyei seregek…, az Azonosítás, a Köszönöm, megvagyunk, a Hajdúk, az Ékezet, az Egyszeregy, az Iskolakerülők, a Pókfoci, a Kopaszkutya és a Végre, hétfő.
A két nemzetközi díj
Két filmje vitte a legmesszebbre a nevét.
Az Adj király katonát! (rendezte Erdőss Pál) 1983-ban Arany Kamera-díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon — ez a legjobb első filmnek járó elismerés —, valamint nagydíjat kapott Locarnóban is. A film nemzetközi címe The Princess lett.
A Szirmok, virágok, koszorúk (1984, rendezte Lugossy László) a berlini filmfesztivál 1985-ös, 35. kiadásán kapott Ezüst Medvét, a zsűri különdíjaként.
Az Arany Kamera (Caméra d'Or) a cannes-i fesztivál 1978-ban alapított díja, amelyet a fesztivál bármely szekciójában bemutatott legjobb első nagyjátékfilmnek ítélnek oda. Erdőss Pál filmje tehát bemutatkozó rendezői munkaként nyerte el a világ egyik legrangosabb elsőfilmes elismerését — a forgatókönyv Kardos Istváné volt.
A Duna Televízió műhelye
A Szirmok, virágok, koszorúk a 19. századi magyar történelemben játszódik: főszereplője Majláth Ferenc huszártiszt, akit Cserhalmi György alakít; a feleségét a lengyel Grażyna Szapołowska, egy további szerepet Bogusław Linda játszik. A film a berlini fesztivál versenyprogramjában szerepelt.
1997-ben, huszonkét év után hagyta ott a Filmgyárat, és a Duna Televízióhoz szerződött: előbb forgatókönyvíróként, majd a filmforgatókönyv-írói műhely vezetőjeként dolgozott. A korábbi Hétfői Műhelyt gyártó stúdióvá alakították át.
Itt készültek többek között a Woyzeck, a Gyermekgyilkosságok, a Paszport és a Torzók című játékfilmek.
Díjai
- Balázs Béla-díj (1981) — a magyar film- és televíziós szakma állami elismerése;
- Magyar Művészetért díj (1993).
A Kardos testvérek
A magyar filmnek egyszerre két Kardos testvére volt. A bátyja, Kardos Ferenc filmrendező 1999-ben hunyt el — három évvel István előtt. A két pálya párhuzamosan futott a magyar filmgyártás ugyanazon évtizedeiben.
Halála
Kardos István halálhírét Szeles Pál, a Duna Televízió szóvivője közölte 2002. szeptember 24-én este az MTI-vel. A Papirusz.hu két nappal később számolt be róla; ez a szöveg annak a tudósításnak a kibővített, ellenőrzött változata.
Miért nem ismerjük a forgatókönyvírók nevét?
Kardos István pályája jó példa arra, hogy a magyar filmes köztudat mennyire a rendezők köré szerveződik. Az Adj király katonát! esetében Erdőss Pál, a Szirmok, virágok, koszorúknál Lugossy László, a Kopaszkutyánál Szomjas György neve maradt meg — a történetet kitaláló és megíró szerzőé jóval kevésbé.
Pedig a negyven forgatókönyvből harminckilenc eredeti ötletből született: nem regényt ültetett át filmvászonra, hanem maga találta ki azt, amit a néző lát. Ez az arány önmagában is ritkaság a korszak magyar filmjében, és sokat elmond arról, mekkora része volt a filmek megszületésében.
GYIK – Kardos István
Ki volt Kardos István forgatókönyvíró?
Magyar forgatókönyvíró és dramaturg (Galánta, 1942 – 2002), aki negyven film forgatókönyvét írta, és élete végén a Duna Televízió dramaturgiai vezetője volt.
Mikor halt meg Kardos István?
2002. szeptember 24-én. Halálhírét a Duna Televízió szóvivője közölte az MTI-vel.
Melyik a legismertebb filmje?
A legnagyobb nemzetközi sikert az Adj király katonát! hozta, amely 1983-ban Arany Kamera-díjat nyert Cannes-ban. A hazai közönség számára a Kopaszkutya a legismertebb.
Milyen díjakat kapott?
1981-ben Balázs Béla-díjat, 1993-ban Magyar Művészetért díjat kapott.
Milyen rokonságban állt Kardos Ferenc rendezővel?
Kardos Ferenc filmrendező a testvére volt; ő 1999-ben hunyt el.
Hány forgatókönyve készült regény alapján?
A negyven forgatókönyvéből egyetlenegy: Rózsa János Álmodó ifjúság című filmje. A többi saját vagy a rendezővel közös ötletből született.
