Mennyi az annyi? A meghirdetett állások száma

A pedagógusállások nyilvános felülete a Közszolgállás portál. Itt 2026. július 11-én összesen 1265 tanári álláshirdetés volt elérhető, míg egy hónappal korábban, júniusban 732. A növekedés 533 álláshely, ami nagyságrendileg 73 százalékos emelkedés egyetlen hónap alatt.

Ez a dinamika évszakos: az iskolák jellemzően a tanév vége után, a felmondások és a nyugdíjazások ismeretében írják ki az álláshelyeket. A nyári hónapok tehát mindig hoznak emelkedést – a kérdés az, mekkora ez az emelkedés, és mennyi álláshely marad betöltetlen szeptemberben.

Mely tantárgyakból a legnagyobb a hiány?

A tantárgyi bontás beszédesebb, mint az összesített szám. A júliusi állapot szerint matematikából 293 álláshelyet hirdettek meg – ez messze a legtöbb. Ezt követi az angol (142), a magyar nyelv és irodalom (131), a testnevelés (120) és a fizika (115).

A lista folytatása: ének-zene 96, digitális kultúra és informatika 91, kémia 72, történelem 58, biológia 53. A természettudományos tárgyak együttes súlya feltűnő: matematika, fizika, kémia és biológia összesen több mint 530 álláshelyet jelentenek.

Ez a szerkezet nem magyar különlegesség. A matematikai, fizikai és informatikai végzettség a munkaerőpiacon szinte mindenhol jóval magasabb fizetést hoz az iskolán kívül – ezért éppen ezekből a szakokból a legnehezebb tanárt találni. A jelenség Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is ugyanígy jelentkezik.

Hol a legrosszabb a helyzet?

A területi bontás két jellegzetes minta mentén rendeződik. A legtöbb álláshely Budapesten van, és erősen érintett a főváros agglomerációja is: Érd, Dabas, Vecsés, Gyál. A másik nagy zóna Észak-Magyarország: Salgótarján, Bátonyterenye, Kazincbarcika.

A két minta oka különböző. A fővárosi agglomerációban a gyereklétszám nő – új lakóparkok, fiatal családok –, miközben a tanárok számára a bejárás és a lakhatás költséges. Az északi ipari térségekben viszont az elvándorlás a fő tényező: a fiatal pedagógusok nem térnek vissza a képzés után.

A „bármely szakos” hirdetés mint jelzés

Az adatok egyik legfontosabb részlete nem szám, hanem megfogalmazás. Számos álláshelyet nem meghatározott szakpárral, hanem „bármely szakos” megjelöléssel hirdetnek meg. Vagyis az iskola nem azt keresi, aki matematikát tanít, hanem azt, aki tanít.

Ez a gyakorlat rövid távon megoldás: az órák meg vannak tartva, a tanulócsoport nem marad felügyelet nélkül. Hosszabb távon viszont a szaktárgyi színvonal kérdését veti fel, és a pedagógusok terhelését is növeli, mert nem a saját szakjukon dolgoznak.

Közben a tanárképzés létszáma emelkedik

A képzési oldalon a számok javuló képet mutatnak. A tanári mesterképzésekre 2026-ban 3845 hallgató nyert felvételt – 468-cal több, mint egy évvel korábban. Az osztatlan tanárképzésekre 2617 hallgatót vettek fel, ami 352-vel több a tavalyinál.

A növekedés több éves trend. A tanári mesterképzések hallgatói létszáma 2023 őszén 3130 fő volt, 2025 októberében 5920 – vagyis két év alatt csaknem megduplázódott. Az osztatlan képzésekben szerényebb az emelkedés: 7486-ról 7759 főre. Az adatok az Oktatási Hivatal és a Felsőoktatási Információs Rendszer nyilvántartásából származnak.

Miért nem oldja meg ez a hiányt?

A képzési létszám és a betöltetlen álláshelyek közötti szakadék magyarázata a hallgatói összetételben van. A tanári mesterképzésben tanulók 95 százaléka esti vagy levelező tagozaton tanul, és több mint felük betöltötte a 40. életévét.

Ez azt jelenti, hogy a növekedés nagy része nem új, pályakezdő tanárt hoz a rendszerbe, hanem meglévő, gyakran már az iskolában dolgozó szakembert képesít – vagy más szakmából érkező pályaváltót. Ez értékes, de nem ugyanaz, mint a fiatal utánpótlás.

A második ok az időbeliség. Egy most felvett hallgató két-három év múlva végez, és nem biztos, hogy a hiányterületen vagy a hiányos térségben áll munkába. A képzési adat tehát jó előjel, de nem azonnali válasz.

Mit lehet ebből tanulni?

A pedagógushiány kezelésének három bevett eszköze van. Az első a bérezés – különösen a hiányszakos differenciálás, amit a magyar rendszer eddig nem alkalmaz. A második a lakhatási és mobilitási támogatás, mert a probléma területi. A harmadik az adminisztratív terhek csökkentése, hiszen a pályaelhagyás oka gyakran nem a fizetés, hanem a munkaidő szerkezete.

Az intézményi mozgástér is szerepet játszik: a tanév kezdetén megüresedő álláshelyek betöltésének gyorsasága azon múlik, milyen hamar dönthet az iskola. A vonatkozó hatásköri szabályok az elmúlt hónapokban változtak – erről szólt a tanév rendjéről szóló összefoglalónk is.

GYIK – a pedagógushiány számai

Hány tanári álláshelyet hirdettek meg?
2026. július 11-én 1265-öt a Közszolgállás portálon, egy hónappal korábban 732-t.

Mekkora volt a növekedés?
533 álláshely, nagyságrendileg 73 százalék egy hónap alatt.

Melyik tantárgyból a legnagyobb a hiány?
Matematikából: 293 álláshely; utána angol (142), magyar (131), testnevelés (120), fizika (115).

Mely térségek a leginkább érintettek?
Budapest és agglomerációja (Érd, Dabas, Vecsés, Gyál), valamint Észak-Magyarország (Salgótarján, Bátonyterenye, Kazincbarcika).

Hány hallgatót vettek fel tanárképzésre?
2026-ban 3845-öt a tanári mesterképzésekre (468-cal többet, mint tavaly) és 2617-et az osztatlan képzésekre (352-vel többet).

Miért nem oldja meg ez a hiányt?
A mesterképzésben tanulók 95 százaléka esti vagy levelező tagozatos, több mint felük 40 év feletti – vagyis a növekedés jelentős része nem fiatal pályakezdő utánpótlás.

Mit jelent a „bármely szakos” hirdetés?
Az iskola nem meghatározott szakpárt keres, hanem bármilyen szakos pedagógust – ez a hiány súlyosságának jelzése.