Mi változott pontosan 2026 augusztusában?

A módosítás négy nagyobb területet érint: az intézményi alapdokumentumok elfogadását, a tanév munkatervét és a beszámolót, az igazgatói pályázatok véleményezését, valamint a tankerületi fenntartású iskolák vezetőinek munkáltatói jogköreit. Közös vonásuk, hogy mindegyik a döntés helyét mozdítja el – jellemzően lefelé, az intézmény és a testület felé.

A jogszabályi háttér két törvény összjátéka: a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) és a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (Púétv.) vonatkozó szakaszai. A módosítások 2026 augusztusában léptek hatályba, vagyis már az induló tanévre érvényesek.

Az SZMSZ és a pedagógiai program: újra a testületé a döntés

Az Nkt. 25. § (1) bekezdése szerint a szervezeti és működési szabályzat elfogadása visszakerül a nevelőtestülethez. A fenntartó egyetértése ezután csak akkor szükséges, ha a szabályzat valamely eleme többletkötelezettséget ró rá – jellemzően anyagi vagy személyi vonzatú előírás esetén.

Ugyanez a logika érvényesül a pedagógiai programnál. Az Nkt. 26. § (1) bekezdése alapján a program elfogadása a nevelőtestület jogköre, a jóváhagyás az igazgatóé, a fenntartó pedig ismét csak a többletkötelezettséget jelentő elemekre gyakorol egyetértési jogot.

Ez a különbségtétel a gyakorlatban a legfontosabb újdonság. Az elmúlt években jellemző volt, hogy egy pedagógiai program bármely részletét fenntartói egyetértéshez kötötték, ami a szakmai önállóságot érdemben szűkítette. A mostani szöveg világosan elhatárolja: a szakmai tartalom az iskoláé, a költségvetési következmény a fenntartóé.

Munkaterv és beszámoló: kikerül az igazgató kizárólagos hatásköréből

Az Nkt. 70. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerint a tanév helyi rendjét rögzítő munkatervről és az intézményi beszámolóról ezentúl a nevelőtestület dönt. Korábban ezek az igazgató feladatai közé tartoztak.

A munkaterv az iskola éves működésének gerince: ebben rögzítik a tanítás nélküli munkanapokat, a témaheteket, az értekezletek és a mérések időpontjait, a rendezvények rendjét. Ha erről a testület dönt, az egyszerre jelent nagyobb beleszólást és nagyobb közös felelősséget – a tanév kudarcait nem lehet egyszerűen a vezetésre hárítani.

Igazgatói pályázatok: visszatér a titkos szavazás

A Púétv. 37. § kiegészült bekezdései visszaállítják a nevelőtestület véleményezési jogát az intézményvezetői pályázatoknál. A szabályozás három ponton konkrét: a testületnek legalább 30 napot kell biztosítani a pályázat megismerésére, a szavazás titkos, és érvényességéhez a tagok kétharmadának jelenléte szükséges.

Ezek a részletek nem formaságok. A harmincnapos határidő megakadályozza, hogy a testület néhány nappal a döntés előtt kapja kézhez az anyagot; a titkosság a szavazók védelmét szolgálja; a kétharmados jelenlét pedig azt, hogy egy szűk csoport ne dönthessen az egész intézmény vezetőjéről.

Fontos ugyanakkor pontosan látni a jogosítvány súlyát: ez véleményezési és nem döntési jog. A testület állásfoglalása nem köti meg a kinevezőt – de dokumentált, nyilvánosan hivatkozható álláspont, amely a korábbi években hiányzott az eljárásból.

Kinevezés, illetmény, felmentés: mit tehet ezután az igazgató?

A Púétv. 17. § (2) bekezdése a tankerületi központ fenntartásában működő intézmények vezetőinek ad vissza munkáltatói jogköröket. Az igazgató gyakorolja a kinevezéssel, az illetmény megállapításával és a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogokat – a tankerületi igazgató egyetértésével, amelyet 15 napon belül kell megadni.

A tizenöt napos határidő a rendelkezés legfontosabb eleme. Korábban a fenntartói jóváhagyás időben kiszámíthatatlan volt, ami különösen a tanév eleji, gyors pótlásokat igénylő helyzetekben okozott gondot: egy megüresedett álláshelyre hetekig nem lehetett érdemben szerződtetni. A határidőhöz kötött egyetértés ezt a bizonytalanságot csökkenti.

Miért fontos ez a tanév első heteiben?

A szeptemberi indulás minden iskolában ugyanazokkal a dokumentumokkal kezdődik: alakuló és tanévnyitó értekezlet, munkaterv, esetleg SZMSZ-módosítás. A mostani változások éppen ezt a dokumentumkört érintik, vagyis nem egy távoli jogszabályi finomításról van szó, hanem arról, hogy szeptemberben ki írja alá és ki szavazza meg ugyanazokat a papírokat.

Érdemes ezt a tanév rendjének egyéb újdonságaival együtt olvasni – erről részletesen írtunk a 2026/2027-es tanév rendjéről szóló összefoglalónkban.

Mi az, ami nem változott?

A módosítás nem érinti a fenntartói szerkezetet: a tankerületi központok szerepe, a finanszírozás rendje és az intézményvezetői kinevezés végső döntési pontja változatlan maradt. Nem változott a pedagógusok besorolási és értékelési rendszere sem, és a törvény nem nyúlt a kötött munkaidő szabályaihoz.

Vagyis a mostani lépés hatásköri korrekció, nem rendszerváltás. A tantestület több eszközt kapott a saját intézménye működésének alakítására, de a kereteket továbbra is a fenntartói és finanszírozási rend szabja meg.

Hogyan élhet ezzel egy tantestület?

A visszakapott jogkör önmagában nem működik: élni kell vele. A gyakorlatban ez néhány egyszerű dolgon múlik. Az első a határidők ismerete – ha a testület nem tudja, hogy harminc napja van egy pályázat véleményezésére, akkor nem is fogja megkapni. A második a jegyzőkönyvezés: a testületi döntés csak akkor hivatkozható, ha dokumentált.

A harmadik a felkészülés. Egy munkaterv vagy egy pedagógiai program megvitatása érdemi szakmai munka, nem egy értekezlet utolsó tíz perce. Azok az intézmények, ahol munkacsoportok készítik elő az anyagokat, jellemzően lényegesen jobban járnak ezekkel a jogosítványokkal.

Mit jelent ez a szülőknek és a diákoknak?

Közvetlenül keveset, közvetve sokat. A pedagógiai program határozza meg, milyen tantárgyi struktúrában, milyen óraszámokkal és milyen szakmai hangsúlyokkal dolgozik az iskola; a munkaterv szabja meg a tanév ritmusát. Ha ezekről a testület dönt, akkor a döntés közelebb kerül azokhoz, akik naponta látják a gyerekeket.

Ugyanez a közelítés jelenik meg a diákok részvételét erősítő kezdeményezésekben is, amelyek az utóbbi években több hazai iskolában megjelentek. A tendencia mindkét irányban ugyanaz: a döntés visszahelyezése abba a közegbe, ahol a következményei jelentkeznek.

GYIK – a 2026 augusztusi módosításról

Ki fogadja el ezentúl az SZMSZ-t?
A nevelőtestület. A fenntartó egyetértése csak azokra az elemekre kell, amelyek többletkötelezettséget rónak rá.

Ki hagyja jóvá a pedagógiai programot?
A nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá, a fenntartó pedig a többletkötelezettséget jelentő részekre gyakorol egyetértési jogot.

Dönthet-e a tantestület arról, ki legyen az igazgató?
Nem. A testületnek véleményezési joga van: legalább 30 nap felkészülési idővel, titkos szavazással, a tagok kétharmadának jelenlétében.

Ki dönt a tanév munkatervéről?
Az Nkt. 70. § (2) bekezdése alapján a nevelőtestület; korábban ez az igazgató hatásköre volt.

Meddig kell a tankerületi igazgatónak egyetértenie egy kinevezésben?
15 napon belül.

Mikortól hatályosak a változások?
2026 augusztusától, vagyis már a 2026/2027-es tanévre.